Aranylétrás klasszikusok

Nem sorszámozott példány!

Hatalmas öröm, hogy egy új Aranylétrás kötettel bővült a sorozatunk.
Fontos feladatunk a kiadónk életében, hogy újra a figyelem középpontjába helyezzük azokat a régi klasszikusokat, amelyeket ma már annyira nem divatos olvasni. Pedig a könyvek dilemmái, az emberi sorsok, érzések éppoly aktuálisak most is, mint száz évvel ezelőtt. Így van ez Kosztolányi Pacsirtájával is. A regény elolvasása olyan fontos kérdések átgondolására késztetett, mint a szépség fogalma és értéke, a szülő-gyermek viszony, a szülői szeretet, vagy a kiüresedett életek mibenléte. 

„Mennyit ​szenvednek a gyermekek a szülők miatt, és a szülők a gyermekek miatt.”

A Sárszegen élő Vajkay család számára egyformán telnek a mindennapok. A csúnya, idősödő lány, Pacsirta és szüleinek egysége megbonthatatlannak látszik, féltik, támogatják egymást. Boldogok a maguk módján. Pacsirta azonban egy hétre vidéki rokonokhoz utazik, a szülők hosszú évek óta először kettesben maradnak, életükben szép lassan megjelennek a korábban kedvelt szokások, felbukkannak a régi barátok. Ez a hét éppen elegendő ahhoz, hogy szembesüljenek életük hazugságaival. Vajon fenntartható-e ezek után a megszokásokon alapuló látszatélet? Vállalható-e a szeretet nevében a sivár magány? A regény a Monarchia végnapjai és egy eltűnő társadalmi réteg jellegzetes figurái között mutatja be az egyén tragédiáját.

A kötetet Babiczky Tibor szerkesztette és lábjegyeztelte a tőle megszokott gondossággal. Ezen felül készített egy függeléket is a regényhez, amely igazán különleges kiegészítése lett Pacsirtának, sok érdekes háttérinformációval szolgál a helyszínek és szereplők alaposabb megismeréséhez.

Ajándék:

Ezúttal a Libertine Könyvkiadó nagyszerű szerkesztője és egyben NIOK-tagunk, Kemény Kata különleges levelét küldjük nektek ajándékba.

 

„Őt nevezték el így régen, Pacsirtának, nagyon régen, mikor még énekelt. Azóta a név rajta ragadt, és viseli, mint kinőtt gyermekruhát.”

 

Ez az Aranylétrás Könyvek-sorozat hetedik része.

Sorszámozott példányok: itt

 

„A legkedvesebb és legkönnyedébb olvasmányok közül való” – írta Szerb Antal A Pendragon-legenda című regényéről a Nyugat 1935-ben. Majd 100 évvel később sem lehetne találóbban jellemezni ezt az intellektuális és fanyar humorral megírt detektívregényt, amely úgy tartja be műfajának sajátosságait, hogy közben kifigurázza azokat. 

"A létezés költészetének általános érzése" - ez hatja át Virginia Woolf 1925-ben megjelent regényét, amelyet azóta szép lassan a huszadik századi világirodalom legnagyobb remekműveinek sorába emelt az idő - és persze az olvasók, akik mindig valami újat fedezhetnek fel a középkorú asszony csapongó gondolataiban, a férfiak (és a nők) iránti vonzalmainak csipkefinom leírásaiban. A varázsos tudatfolyamból azonban kikerekedik egy megejtő történet is: nemcsak Mrs. Dallowayé, hanem egy volt első vil...

Rajongótábora közel száz éve töretlen, a ponyvaregények koronázatlan királya, legendák övezte, összetéveszthetetlen humorú alak, akit olvasói után immár az irodalomtörténet is érdemei elismerésével tárgyal. És most Aranylétrás-szerző is. Ő Rejtő Jenő, akinek ezúttal a legnépszerűbb és sokak szerint legjobb regénye, a Vesztegzár a Grand Hotelben, valamint egy kevésbé ismert műve, a Tigrisvér című westernsztori kapott díszkiadást a Libertine Könyvkiadó Aranylétrás Könyvek-sorozatában.

Több hetes karantén egy titokzatos betegség miatt, ipari kémkedés, halálos fenyegetések – a Vesztegzár a Grand Hotelben nem csupán szórakoztató, de rendkívül fordulatos regény is, egyike Rejtő klasszikussá vált műveinek. A Tigrisvér a westernek világában játszódik, és olyan kérdést vet fel, amely napjainkban aktuálisabb, mint valaha: min múlik az önazonosság, és vajon mennyire befolyásolja a személyiségünket mások véleménye?

„A Grand Hotel a szigettenger legelőkelőbb és legdrágább szállója volt, egy márvány- és selyemálom. Kitűnő személyzet, csodálatosan bútorozott szobák, bár, étterem és jachtkikötő… Itt történt, hogy az egyik lakó bubópestisben megbetegedett. A Grand Hotel vendégeit mégsem lehet karanténba szállítani, tehát elrendelték a vesztegzárt. Hat hétig egy lélek sem hagyhatja el a Grand Hotelt.”

 

„Adva van egy fiatalember. Ijesztően nyugodt, komor és elszánt. Valami rettegett, Tigris nevű rabló nevét viseli. Megkötöz két titkosrendőrt, feltartja az expresszt, elrabol egy nőt, terrorizál egy kormányzót... Azután kávét főz a rabnak, mert úgy hallotta, hogy Keleten ilyenkor is étkeznek.”

Sokszor írtam és beszéltem már arról, miért jó és fontos klasszikusokat olvasni – többek között ezért is álmodtam meg az Aranylétrás Könyvek-sorozatunkat, amelyben a magyar és a világirodalom fontos alkotásai kapnak helyet az őket megillető köntösben. Kaffka Margit regénye az újraolvasás hasznosságát is megmutatja – hiszen lehet, hogy sokan ismerik, vagy ismerni vélik ezt a szöveget, mégis azt mondom, elemi erejű lesz a rácsodálkozás, milyen friss szemléletű ez a regény, és mennyi problémát vet fel a női sorsról, amelyek ma is időszerűek.

 

Pórtelky Magda a kertjében üldögélve idézi fel az elmúlt ötven éve történéseit, amelyek között jócskán akadt tragikus pillanat. Elmélázik azon, mit tehetett volna másként, hol döntött rosszul, mi miért történhetett – ismerős gondolatfolyam ez mindannyiunk számára. Bizonyos eseményeken hosszan elidőzik, másokat inkább elhessegetne – emlékezik. Emlékezik és számot vet: vajon sodródott csak az eseményekkel, vagy maga alakította a sorsát? 

Az Aranylétrás Könyvek  negyedik darabjának megjelenését talán ahhoz a pillanathoz tudnám hasonlítani, amikor az első kötet, Szerb Antal A Pendragon-legenda című regénye napvilágot látott. A NIOK és a Libertine ismerői ugyanis tudják, milyen fontos nekem a szerző munkássága. Van még néhány fontos könyv az életemben, ám ezek közül is kétségtelenül kiemelkedik egy, amely gyűjtővé is tett: évek óta igyekszem beszerezni a különféle nyelven megjelent példányait, immár több, mint 60 sorakozik belőlük a polcomon. Ezek mellé kerülhet oda most talán a legszebb, de mindenképp a szívemnek legkedvesebb: a Libertine díszkiadása Antoine de Saint-Exupéry csodálatos történetének, A kis hercegnek.

 

Amikor megálmodtam a Libertine Könyvkiadó klasszikusokat megjelentető sorozatát, az Aranylétrás Könyveket, tudtam, hogy ez a könyv egyszer helyet kap benne. Most, a könyv Egyesült Államok-beli megjelenésének 80. évfordulóján érkezett el az ideje annak, hogy csodálatos – ezúttal is Szép-Bíró Erika grafikus és textiltervező által megalkotott – új köntösbe csomagoljuk ezt az időtlen történetet. Minthogy A kis herceg egyike a világ legismertebb (és egyben legnépszerűbb) könyveinek, immár közel 400 nyelvre és dialektusra fordították már le, 80 millió példányban kelt el – óriási büszkeség, hogy mostantól ezek között lesz a Libertine Könyvkiadó kiadványa is!

 

Éppen ezért valami igazán különlegeset szerettem volna létrehozni, olyat, ami méltó Saint-Exupéry klasszikusához. Az Aranylétrás Könyvek-sorozatban megjelent kisregény ezért egy általam írt előszót, valamint egy, a szerző életútján archív fotók segítségével végigvezető idővonalat is kapott, hogy még inkább megismerhesd Saint-Exupéry életét. Miért lett pilóta? Milyen volt a házassága, és A kis herceg mely alakjait ihlette viharos viszonya a feleségével? Vajon mi történhetett azon a végzetes napon, amelyen eltűnt, és felderítő küldetéséről sosem tért vissza?

Aranylétrás sorozatunk legújabb köteténél tulajdonképpen Háy János volt segítségemre a választásnál, hiszen a Mutasd a könyvespolcod! vele készült adásában irányította ismét a fókuszomat Dosztojevszkijre. Lázas kutatómunka vette kezdetét, és hamar kiderült a kötet azért lesz igazán különleges, mert három olyan kisregényt jelentetünk meg benne, amelyek már alig kaphatók a magyar könyvpiacon.

Ami jelen kötet írásait egymáshoz láncolja, az a szerelem, illetve annak lehetőségei. Dosztojevszkij nemcsak feltárta a lélek sötét alagútrendszerét, de le is mert ereszkedni a mélyeibe. A Fehér éjszakák a beteljesületlen vágyakozást ábrázolja, monomániás, szinte az őrületig túlhabzó szövegfolyamban. Az orosz romantika zabolátlan szentimentalizmusa teljes pompájában mutatkozik meg ebben az írásban. A szelíd teremtés egy házasság anatómiája – és egyben patológiája is. Emberi játszmák, hatalmi törekvések, változó erőviszonyok, gyanakvás: Dosztojevszkij megmutatja ebben az örvényszerű műben, mitől és hogyan mérgeződnek meg legszemélyesebb kapcsolataink. Az Örök férj már a lemondás műve – a jövő jóslata egy múltbeli szerelem hamujából. Feszes, sodró, helyenként krimi-atmoszférájú elbeszélés, amelyben életre kelnek a letűnt idők kísértetei: nők és megcsalt férjek, szeretők és eltitkolt utódok kavarognak egy világvégi haláltáncban.

Ez az Aranylétrás Könyvek-sorozat hatodik része.