Olvasó férfiaknak

Mesteri regény az egyén természet iránti felelősségéről, az öregségről és arról, hogy mi tesz bennünket emberré

Ulf egész életét az erdőben töltötte, fákat vágatott ki, vadakra lőtt. Amikor azonban egy hideg téli reggelen megpillant egy farkast a lápon, nem sejti, hogy e találkozás örökre megváltoztatja az életét.

Attól a naptól fogva ugyanis az álom és az ébrenlét határán eggyé válik a farkassal. Látja, amit ő lát. Teszi, amit ő tesz. Fut. Vadászik. Párosodik. A hetvenes éveiben járó vadászt ez az élmény arra készteti, hogy alapjában értékelje át a közösséghez, a múltjához, sőt saját magához fűződő viszonyát, és élete végén óvatosan megpróbáljon szembenézni önmagával: azzal, hogy ki lett belőle, és azzal, hogy ki lehetett volna.

Ám a farkas megjelenése nemcsak őt változtatja meg, hanem a svéd kisváros mindennapjait is felbolygatja. Nem mindenki nézi jó szemmel a ragadozó közelségét, és csak idő kérdése, hogy felboruljanak a kisváros erőviszonyai, és elszabaduljanak az elfojtott indulatok.

A Farkasvér finom, magával ragadó regény a természetről és az emberi lélekről. Ott a helye Ernest Hemingway, Jón Kalman Stefánsson, Richard Powers legjobb művei mellett.

"Ha pszichoterapeutának, családi és párkapcsolati szakértőnek, esetleg lelki tanácsadónak készül, ennél a könyvnél kitűnőbb segédeszközt aligha talál."
The New York Times


Irvin D. Yalom több mint ötvenévnyi praktizálás után összegyűjtötte leghasznosabbnak bizonyult terápiás módszereit, hogy ekképp járuljon hozzá pályakezdő kollégái szakmai fejlődéséhez. Nyíltan és szinte zavarba ejtően tárja elénk saját kétségeit, botladozásait éppúgy, mint briliáns megoldásait. Eszmefuttatásai a laikus olvasó számára is érthetőek, sok az esetleírás, a gyakorlati tanács.
Az írásokon átsüt emberszeretete, empátiája, toleranciája, hitelessége és bölcsessége. A legkényesebb kérdésektől sem zárkózik el; saját haláláról vagy az élet értelméről ugyanolyan tárgyilagosan ír, mint a páciens és a terapeuta kapcsolatának buktatóiról vagy a szexuális kapcsolat létesítésének tilalmáról. A sokat tanult és sokat megélt terapeuta lényegesen többet enged meg magának a páciens-terapeuta viszonyban, mint tapasztalatlanabb kollégái. Laza és magabiztos, dörzsölt és érzékeny. Tanácsait pácienseknek és terapeutáknak egyaránt érdemes megfontolni.

"Olyan vagyok, mint egy idegenvezető, aki körbevezeti a pácienseket saját házuk termeiben."



Irvin D. Yalom (1931) orosz zsidó bevándorló szülők gyermekeként született Washingtonban. A Stanford Egyetem pszichiátriaprofesszora, író. A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata, az Egzisztenciális pszichoterápia és a Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek című munkái szakterületének alapművei közé tartoznak. A fikciót, filozófiát és pszichoterápiát ötvöző regényei, A Schopenhauer-terápia és az Amikor Nietzsche sírt világszerte több millió példányban keltek el, és ismertté tették a magyar olvasóközönség számára is.

"Úgy érzem, hogy a véghez közeledve, egy kört leírva, ismét a kezdet felé tartok. Pácienseim régi történetei egyre gyakrabban hívják elő a saját emlékeimet, jövőjükkel kapcsolatos munkám megidézi és felkavarja múltamat."

Irvin D. Yalom ezúttal a saját életét vizsgálja a terapeuta szemével. Számba veszi azokat az emberi kapcsolatokat, amelyek hozzájárultak személyes és szakmai fejlődéséhez, beavat világszerte sikeres könyvei, a Szerelemhóhér, a Terápiás hazugságok vagy a Szemben a nappal keletkezésének körülményeibe. Bepillantást nyerhetünk terápiás és írói munkamódszerébe, s közben a családja történetét is megismerjük.
Könyvében őszintén beszél halálfélelméről, az öregedés küzdelmes megéléséről. Az Úton önmagamhoz ajándék az olvasónak: aki Yalom társául szegődik, esélyt kap arra, hogy a saját életén is eltöprengjen.

Nyolc évvel Mr. Mercedes tömeggyilkossága után Holly Gibney kollégájával, Pete Huntley-val vezeti a Becsületes Megtaláló Nyomozóirodát. Többnyire eltűnt kutyákat, macskákat és óvadékszökevényeket kerestetnek velük. Amikor Penny Dahl segítséget kér tőlük lánya eltűnése miatt, Holly csak vonakodva vállalja el az ügyet. A társa, Pete covidos. Bonyolult lelkivilágú anyja pedig éppen most halt meg. Hollynak inkább szabadságra kellene mennie. Azonban van valami Penny Dahl kétségbeesett hangjában, ami miatt a nyomozónő képtelen nemet mondani.

Bonnie Dahl eltűnésének helyszínétől néhány sarokra él Rodney és Emily Harris. Mindketten egyetemi tanárok, ők a polgári értékek megtestesítői: nyolcvanas házaspár, még mindig odavannak egymásért, és egyetemi karrierjük végén aktív nyugdíjas éveiket töltik. Azonban mutatós, könyvekkel teli házuk alagsorában szörnyű titkot rejtegetnek, amelynek Bonnie eltűnéséhez is köze lehet. Azt, hogy mit művelnek, a lehetetlenséggel határos kideríteni: mindketten rafináltak, türelmesek és könyörtelenek.

Stephen King új, hátborzongató mesterművében Hollynak minden képességét latba kell vetnie, hogy elméletben és gyakorlatban is meg tudja előzni egy lépéssel a két, ijesztően eltorzult gondolkodású professzort.

ÉLFESTETT KIADÁS! Vannak ajtók amelyeket sosem lenne szabad kinyitni... Cassie Andrews teljesen átlagos életet él. A napjait szeretett könyvei között tölti, egy New York-i könyvesboltban, ahol segít a betérő vásárlóknak, rendszerezi a polcokon a regényeket, és kávét készít az olvasósarokban üldögélőknek. Egészen addig, amíg egy havas, téli estén az egyik törzsvásárló egy különleges kötetet nem hagy rá. Az asztalon heverő apró könyv barna bőrfedele olyan kopott és repedezett, mint az ajtóról pattogzó régi festék, és úgy néz ki, mint valami napló, amelybe valaki hosszú éveken át gyűjtötte a gondolatait. Ám ez nem egy átlagos könyv. Hanem Az ajtók könyve. A megfejthetetlen szavakat és rejtélyes rajzokat tartalmazó kötet csupán egy dolgot ígér: a segítségével a tulajdonosa átléphet bármelyik ajtón, és máris a világ másik pontján találhatja magát. Csakhogy van, aki egy ilyen hatalommal bíró könyvért bármit megtenne. Mert bár nem csupán egyetlen különleges kötet létezik a világon, mégis ez a könyvgyűjtők által leginkább vágyott példány - és van, aki a gyilkosságtól sem riad vissza, hogy megszerezze. Cassie régi és új barátok segítségével menekülőre fogja, a célja pedig, hogy eljusson a különleges könyveket rejtő Könyvtárba...

Ishiguro 1989-ben megjelent, immár klasszikussá vált regénye a feljebbvalóihoz, a hatalomhoz és a mindenkori elvárásokhoz vakon igazodó ember szívszorító története.
Stevens, a főkomornyik egyszer csak lehetőséget kap, hogy beutazza Angliát - s egyúttal életének emlékeit. Nemcsak varázslatos, hanem zavarba ejtő is ez az utazás: Stevensszel együtt tűnődhetünk az igazi "méltóság" mibenlétén, az élet elveszett-elvesztegetett lehetőségein, s egyúttal az 1930-as évek Angliájába is bepillantunk, legalábbis annak az angol arisztokráciának a világába, amely oly sokáig mint úriemberekkel próbált tárgyalni és barátkozni a náci Németország vezetőivel.
"Ez csak egy érzelmes szerelmi történet" - mondja a regény egyik szereplője, éppen azt sugallva, hogy a regény sokkal több annál: a történelmi vakságról, gyávaságról és az erkölcsösségnek álcázott meghunyászkodásról szóló örökérvényű történet.

Kazuo Ishiguro ezzel a könyvével robbant be a világirodalomba, elnyerte vele a Booker-díjat, s film is készült belőle Anthony Hopkins és Emma Thompson főszereplésével.


"Nézze meg Németországot és Olaszországot, Stevens! Nézze meg, mire képes a határozott, erőskezű vezetés. Ott aztán nem volt szó ilyen ostobaságokról, hogy általános választójog."

"A szavaknak nagy erejük van, mert csak a szavak által létezik az emlékezet folyamatossága, vagy épp szakadás áll be benne, amelyet a fikció ereje, nevezzük torzításnak, eltolásnak, behelyettesítésnek, elfedésnek, áthelyezésnek, bárminek, mégiscsak a kitalálás, a szavak által újrarendezett emlékezet helyére kerülő összefüggéseket jelenti."

Borbély Szilárd életében egyetlen kisprózakötet jelent meg, Árnyképrajzoló címmel. Az életműsorozat legújabb darabja a 2008-ban kiadott kötet írásai mellett azokat az elbeszéléseket és egyéb kisprózai szövegeket gyűjti egybe négy ciklusba osztva, amelyeket Borbély folyóiratokban adott közre, s kötetben itt jelennek meg először. A kisprózák gyűjteményében olvasható továbbá két, még nem publikált írás a szerző hagyatékából.

Sajtó alá rendezte Krupp József

Egy rendkívüli barátság története

"Az élet értelme nekem smafu. Azt, ugye, először is meg kell találni. Aztán meg vigyázhatunk rá, nehogy elveszítsük."

Richard Gold mindent előkészített. Ma lesz a napja, hogy végez magával. A kötél már a nyakán van, amikor észreveszi, hogy az ablaka előtt egy vézna kandúr nagy érdeklődéssel bámulja őt. Goldot ez teljesen összezavarja. Aztán a kandúr be is költözik hozzá, merthogy Goldnak nagy tévéje, "irtó" puha ágya van, és az ennivalót mindig hajszálpontosan a megfelelő időben szolgálja fel. Ezzel különös barátság veszi kezdetét két kívülálló között, akiknek legalább az egyike szilárdan hisz abban, hogy az életben van happy end.

Egy férfi meg akar halni. Egy kandúr otthont keres. Megható, ugyanakkor páratlan humorral átszőtt történet egy rendkívüli barátságról, és az útról, amely visszavezet az életbe.

Szerelem a századelőn...
1910, Fiume - A Magyar Királyság egyetlen kikötője.
Az Adriai-tenger partján virágzik a kereskedelem, ezért a híres pesti cukrász, Gerbeaud Emil megvásárolja a fiumei csokoládégyárat, és üzletet nyit az abbáziai luxusvillák és fényűző szállodák szomszédságában. Így kerül a fiumei gyorsvonattal a belvárosi cukrászdában dolgozó Szépkúti Blanka kisasszony egyenesen a híres tengerparti sétaútra - a kalapos kisasszonyok és sétapálcás urak legelőkelőbb üdülőhelyének szívébe.
A Gerbeaud-kisasszony útjába egy tengerészt sodor a bóra nevű szél, akivel csupán abban egyeznek, hogy mindkettőjüknek igen határozott víziója van arról, hogyan is képzelik el a jövőt.
Az emberek csupán véletlenül találkoznak életük során, vagy a sors rendeli így?
Vajon a szerelem fordít a sorsunkon vagy éppen beleteljesíti azt?

Karády Anna, a nagysikerű A füredi lány-trilógia írója különleges csemegét kínál a történelmi regények kedvelőinek: új, romantikus története az Osztrák-Magyar Monarchia idejébe, az ,,aranykor" éveibe repíti vissza az olvasókat - emlékeztetve az elfeledett magyar haditengerészeti évekre, amikor az Adria még magyar tenger is volt.

"Egy pillanatig tétovázik, aztán a törülközőket ledobja az ajtó mellé a földre, és a vállával belöki a lengőajtót, aztán belép. Megtorpan. Mögötte fémes, rekedt, ütemes nyikorgás, aztán az ajtó lassan végre megáll. De valami nem oké. Nincs sötét. Pedig sötétnek kellene lennie.

A szag, ami odakint beleveszett a klórba, most jóval erősebb. Rozsdaszag. Vagy valami ahhoz hasonló.

Az előtérben narancsvörös fény dereng. A sófürdő felé fordul, és az ajtót bámulja. A gyomra görcsbe rándul. A szemmagasságban vágott kémlelőablak üvege betört, a cserepek a padlón hevernek. És a szag. Az a szag.

Aztán mégis odaviszi a lába, és a keretben maradt éles szilánkok között benéz a helyiségbe. Narancsfény a hátulról megvilágított sótéglafalból. Vérszag. És valami másé. Elfelejt félni. Az ajtó résnyire nyitva, ösztönösen csak a könyökét teszi a nyílásba, úgy tárja ki annyira, hogy beléphessen. A fadézsa közvetlenül a sótéglafal előtt áll, oldalán lépcső, csupán három lépcsőfok, amin keresztül a nyakig érő merülőmedencébe lehet jutni. Az agya gépiesen rögzíti, amit lát: a fél pár khaki színű hasítottbőr mokaszint a lépcső tövében és az ősz férfiparókát mellette.

Odalép, belenéz a dézsába, és tudja, hogy mások ilyenkor ordítanának."



Egy esküvő - hány temetés?

Egy idős nő áll zavartan egy eldugott tihanyi utca utolsó háza előtt vasárnap reggel, és a biztonsági kamerába bámul. Fogalma sincs, ki ő, és hogy került oda - és csak angolul beszél.

A helyi járőr hirtelen ötlettől vezérelve Kardos Júliát, a négy éve visszavonult gyilkossági nyomozót hívja, hogy tolmácsoljon, míg megérkeznek a mentők. Kardos úgy dönt, hogy segít, de ekkor még fogalma sincs, mibe csöppent.

A helyzet Tihanyban ugyanis kezd eldurvulni. Egy hotel recepciójáról pánikszerű telefon érkezik a helyi rendőrőrsre: az előző napi esküvő egyik illusztris vendégét meggyilkolták. Mégpedig brutális kegyetlenséggel. Mire azonban a rendőrök megérkeznek, rádöbbennek, hogy ez csak a kezdet.

Kardos kapja meg az ügyet, amíg az életellenes osztály vezetője haza nem ér a nászútjáról. Négy napja van, hogy kiderítse, a vendégek közül ki hazudik. Vagy hogy egyáltalán mond-e valaki igazat. Közben azonban szembe kell néznie a saját démonaival is, pedig már azt hitte, legyőzte őket...

Egy nyári éjszakán egy malmői étterem mögött húzódó sikátorban egy meggyilkolt kamaszlány holttestére bukkannak. Az áldozat kiléte ismeretlen, az öltözéke, a sminkje és a stílusa alapján azonban a nyomozás vezetője, Greta Almgren arra a következtetésre jut, hogy a lány a gót közösség tagja lehetett. Greta egy újságíró ismerőse, Sara Lendvay segítségével lát neki az eset felgöngyölítésének, ám az ügy váratlan fordulatot vesz, amikor pár nap múlva a kikötőben újabb gót fiatal holttestére bukkannak. Úgy tűnik, egy sorozatgyilkos szedi áldozatait a városban, aki a gót szubkultúra tagjait vette célba. Ahogy a sötétség eluralkodik Malmö városán, úgy nő a nyomás a rendőrségen, hogy mielőbb rács mögé juttassa a kegyetlen elkövetőt.

Meghal Szimon, az örmény hegyi városka öreg kőművese, a köztiszteletben álló, de hírhedten csapodár férfi. Négy egykori szeretője is megjelenik a halottbúcsúztatón, és némi feszengés után felelevenítik Szimonhoz kötődő emlékeiket. Hamar kiderül azonban, hogy az egyszerre valóságos és mesebeli örmény hegyi falu nőalakjainak életében a férfi csupán epizódszereplő, aki életük egy-egy nehéz pillanatában bukkant fel - a visszaemlékezésekből kibontakozó kaukázusi nősorsokat jóval több minden köti össze egymással, mint az esendő, de szeretetre méltó férfi szerelme. Narine Abgarjan egymásba indázó, tragikomikus humorral és mágikus motívumokkal átszőtt történetei a szerelem és a gyengédség gazdag bestiáriumaként az élet bonyolultságáról, kegyetlenségéről és szépségéről mesélnek, kifogyhatatlan képzelőerővel és mély emberi melegséggel.

A hatalom sokarcú jelensége áthatja életünket és történelmünket. Ám fogalmának pontos jelentését illetően mindmáig elméleti zűrzavar uralkodik. Han Hegellel, Nietzschével, Heideggerrel és Foucault-val párbeszédet folytatva tör utat működésének új megértése felé, és a hatalom és a szabadság közt feszülő ellentétet is új megvilágításba helyezi. A hatalom nem egyszerű oksági tényező, amelynek révén a másik viselkedése annak akarata ellenére is irányítható. Sokkal inkább olyan közvetítés az én és a másik között, amely kölcsönös függőségek sokaságát hozza létre. A hatalom legkésőbb Nietzsche óta a szellemtörténet egyik legvitatottabb, de egyben legizgalmasabb fogalma. Hogyan működik a hatalom a kényszer és a rajongás köztes terében? Milyen metafizikai eszmék állnak mögötte? Létezik-e külön etikája? Byung-Chul Han e többrétegű kérdést 2005-ös könyvében különböző filozófiatörténeti összefüggésekben vizsgálja.