Olvasó férfiaknak

"Új űrverseny kezdődött. A zsákmány a győzteseké. A kihívást az jelenti, hogy az egész emberiség legyen a győztes."

A világűr: az új határvidék, vad és törvények nélküli hely. Már most is központi szerepet tölt be gazdaságunkban, kommunikációnkban, katonai stratégiánkban és földi nemzetközi kapcsolatainkban. Most ez az emberi felfedezések, a kizsákmányolás - és talán a hódítások - legújabb színtere. Felfelé és kifelé tartunk, és magunkkal visszük a hatalmi harcainkat. Kína, az Egyesült Államok és Oroszország jár az élen.
A fizikai területektől és a műholdakhoz szükséges erőforrásoktól a fegyverekig és a stratégiai csomópontokig a geopolitika ugyanolyan fontos odafent az égbolton, mint idelent a Földön. Aki kíváncsi arra, hogyan jutottunk idáig és merre tartunk, hogy visszatérünk-e a Holdra vagy milyenek lesznek az űrháborúk, a választ ebben a könyvben megtalálja.

"Egy ideje gyűlnek az arra utaló jelek, hogy a 21. század meghatározó geopolitikai története a világűrben íródik. Az elmúlt években ritka fémeket és vizet találtak a Holdon; egyes
magáncégek pedig, mint például Elon Musk SpaceX-e, jelentősen csökkentették a világűr elérésének költségét; miközben a nagyhatalmak rakétákat indítottak a Földről, hogy új fegyvereiket tesztelve megsemmisítsék saját műholdjaikat. Mindezek az események egy kibontakozó nagyobb történet részei."

Egyre többen élünk mozaikcsaládban, miközben gyakran nem vagyunk felkészülve az ebből fakadó kihívásokra.
A korábbi kapcsolatok felbomlása után gyerekek és felnőttek egyaránt új családi viszonyok között találják magukat, a mozaiktestvér és a mozaikszülő az új családi dinamika fontos szereplőjévé válik.
Ezek a helyzetek bonyolult viszonyokhoz vezetnek, amelyekhez rengeteg szeretetre és türelemre van szükség.
Ez a könyv ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy a sok különbözőség hogyan vezethet közös boldogsághoz.

Dr. Ságh Beáta Pakson nőtt fel, jelenleg is ott él.
Orvos és pszichológus, személyközpontú tanácsadó, családterapeuta-jelölt. Célja mindig a test és lélek egységének megismerése és segítése volt.
Jelenleg háziorvosi munkája mellett pszichológusként is dolgozik, érdeklődése az egyén legfontosabb közege, a család működése felé irányult.
Hobbija a kreatív írás. 2020 óta a Péterfy Akadémia hallgatója, írásai eddig a Felhő Cafén jelentek meg.
Egyedülálló, két nagyszerű fiatal felnőtt gyermeke van, akik már saját életüket élik.

A bestselleríró és humorista Bob Mortimer briliánsan vicces első regénye garantáltan egy új kedvenc A csütörtöki nyomozóklub rajongóinak!

Gary Thorn beül egy sörre Brendannal, akit munkából ismer. Miután Brendan hirtelen lelép, Gary találkozik egy lánnyal is a kocsmában. A nevét ugyan nem tudja, mégis beleszeret, ahogyan kell. Miután viszont a lány is hirtelen távozik, Garynek csak a könyv marad emlékül, amit a kezében látott: A Szacuma-rejtély.

Nem sokkal később Brendannek végleg nyoma vész, ami Garynek jó apropó arra, hogy felkutassa a lányt, akit magában immár csak Szacumaként emleget, hátha ő segíthet kideríteni, mi történt a férfival. Pláne, hogy azóta már más, elég gyanúsan kinéző alakok is nagyon szeretnék megtalálni. Hamarosan őrült nyomozás veszi kezdetét Dél-London utcáit bejárva ebben a képtelen történetben, mely telis-tele van felejthetetlen szereplőkkel, a

Gabriel García Márquez sosem publikált kisregénye a világpremierrel egy időben jelenik meg magyarul Scholz László fordításában. Az öt rövid történet egy Ana Magdalena nevű asszonyról szól, aki minden augusztusban elutazik édesanyja sírjához. A nő boldog házasságban él, ám a szigeten egyetlen éjszakára minden évben más emberré válik, idegen férfiak karjaiban. A Találkozunk augusztusban valódi irodalmi szenzáció, a vágy, a szabadság és az életöröm könyve. García Márquez 1999-ben kezdett el dolgozni rajta, és végül a 2004-es, ötödik változatot tekintette véglegesnek, ám úgy döntött, hogy a könyv nem elég jó, és "meg kell semmisíteni". Fiai, Rodrigo és Gonzalo most úgy határoztak, apjuk halálának tizedik évfordulójára mégis publikálják a kisregényt, amely szerintük annak a végső erőfeszítésnek a gyümölcse, hogy García Márquez minden nehézség ellenére sem hagyott fel az alkotással.

"Minden egyes fa ezer történetet mesél arról, hogy mi formálta a karakterét, mi sebezte meg a kérgét és a lényét, mi tette egyedivé."

A fák látszólag némán állnak a kertünkben, a parkban, az erdőben, pedig nem csak egymással kommunikálnak, felénk is jelzéseket küldenek. Ha odafigyelünk. Ha értjük a "nyelvüket". Bizonyos jelekkel értésünkre adják, milyen állapotban vannak, mire van szükségük. Milyen színűek a levelek? Foltosak-e? Mitől vastagszik meg a törzs egy része palack formájúra? Honnan tudjuk, hogy egy fa "szomjas" vagy "napszúrást" kapott? Aki értelmezni tudja a jeleket, az nemcsak egy számára eddig ismeretlen világba pillanthat be, de az is tudatosul benne, milyen sokat tehet a természet e csodálatos lényeinek egészségéért, a környezet- és természetvédelemért.


Peter Wohlleben (1964) gyermekkora óta természetvédőnek készült. Erdőgazdálkodást tanult, napjainkban az Eifel-hegységben irányít egy környezetbarát erdőgazdaságot. Számos tévéműsor vendége, népszerű előadó. A gyerekeknek szóló Érted a fák beszédét? Kalandozások az erdőben című kötettel együtt nyolc könyve olvasható magyarul.

"Lehengerlő olvasmány." - Financial Times
"Megrendítő és fájdalmasan komikus." - The Observer

Az ilyen regények utat mutathatnak. - The Guardian

"Ez a könyv megsemmisített. Megdöbbentem, nevettem és sírtam rajta... Összezúzta, összetörte a szívemet, amely még többet és többet akart belőle." Khaled Hosseini

Szaba még kisgyerek, amikor bátyjával, Szandróval, és édesapjával, Iraklival elmenekül a háború elől, amely a volt szovjet köztársaságban, Grúziában dúl. A csonka család Angliában kap menedéket. Húsz évvel később a három férfi még mindig képtelen megbékélni a múlttal, a hátrahagyott helyek és emberek kísértik őket. Irakli úgy dönt, hogy hazautazik: visszahúzza elhunyt felesége emléke és a pusztulófélben is gyönyörű szülőföld. A megérkezése után hetekkel azonban nyomtalanul eltűnik. Szandó apja felkutatására indul, de hamarosan felőle sem érkezik több hír. A legkisebb fiú, Szaba is útra kel hát, hogy felfedezze egykori hazáját és annak lakóit, az út pedig egyenesen annak az orosz-grúz konfliktusnak a közepébe vezet, amely generációk sorsát pecsételte meg, és a családját is szétszakította. Bolyongásai során megelevenedik a mesék és a babonák sötét világa, amelyben időnként felcsillan a remény és vigasztaló útitárs a humor. Hol kegyetlen, hol gyengéd, hol együttérző, hol szívet tépő regény a háború egyéni és kollektív traumájáról, és egy küzdő népről, amely elszánta magát a túlélésre, de nem feledkezik meg azokról sem, akiknek ez nem sikerül.

Létezik egy különleges fotóstúdió, ahol előbb-utóbb mindenki megfordul. Ez a hely ugyanis a túlvilág felé vezető út első állomása, ahol egy titokzatos férfi, Hiraszaka fogadja az eltávozottakat. Mindenki, aki ide kerül, egy halom fényképet kap, egyet-egyet élete minden egyes napjáról. Ahhoz, hogy valaki továbbléphessen a túlvilág felé, ki kell választania a legmeghatározóbb, legkedvesebb emlékeit ábrázoló fotókat - minden megélt évből egyet. Előfordul azonban, hogy épp a legfontosabb pillanatokról nem készül kép, vagy a meglévő fotó életlen, esetleg sérült. Ilyenkor az elhunytaknak lehetőségük van Hiraszaka kíséretében visszautazni a múltba, hogy megörökítsék, és egyben újra átéljék azt a jelentőségteljes pillanatot. Van azonban egy szigorú szabály: soha, semmilyen körülmények között nem szabad beavatkozni a múltba...

Egy angol elitgimnázium csapatnyi diákja éppen csak elkezdi felfedezni a testi és lelki élet gyönyöreit és kínjait, amikor kitör az első világháború. A távolinak tűnő háború egy csapásra a saját történetükké válik, amikor tizenhat-tizenhét évesen a frontvonalban találják magukat. Gaunt, a félig angol, félig német "óriás" anyja hazafiasságát bizonyítandó kényszerül bevonulni, míg szerelme, az érzékeny, újgazdag Ellwood saját identitását és a reménytelennek hitt szerelmet keresi a háború poklában.
A kamaszkor minden gyötrelme találkozik össze a legvéresebb valósággal. Látjuk a lövészárkokat Loosban, a gáztámadást Ypres-ben, a somme-i véres ütközetet, az emberi kegyetlenség és a modern haditechnika pusztítását, és mindeközben egy tökéletesen reménytelen, mégis banálisan megejtő történetnek szurkolunk, remélve, hogy a szerelem valahogy mégis győzedelmeskedik a világon. Alice Winn regénye egyszerre szól a legelemibb és legemberibb történetekről és az európai kultúrát alapjaiban megrázó szörnyű háború mindennapjairól.
Az In Memoriam alapkérdése, hogy hogyan élhető túl a háborús kataklizma, mi marad az emberi érzésekből és mi menthető meg a távolba vesző békebeli világ kincseiből. Hiába ismerjük a száz évvel ezelőtti háború történetét, mintha mégsem tanultunk volna róla, belőle eleget.

"Úgy van az, hogy az ember gyereke spórul, törekszik, spórul, törekszik, spórul, törekszik, amíg csak bele nem vénül ebbe, ki nem hullik a haja meg a foga, s akkor hirtelen valami könnyebbséget érez a bal bordája alatt" - vallják generációk óta a Nádor vármegyei Égetthalmon tősgyökeres Balogh család tagjai, akiknek annyira a vérükbe ivódik a gyarapodási kényszer, hogy számukra az élet örömeire már csak gondolni is pazarlás.
Világháború, forradalom, tanácsköztársaság vagy gazdasági válság sem tántoríthatja el őket - még a rozsdás boronaszögekből krampácsolt fogsorú fölszegi Hétkórság átka sem! Az évenkénti kikísérés ünnepén az elhalt rokonságukat vendégül látva csak úgy dagad a keblük az előbbre jutásuk felett érzett büszkeségtől; nem számít, ha ketten osztoznak is egy szemen és egy fogon, ha csonka kezűek, netán ténylegesen kígyót melengettek azon a dülledő keblen. A holtak pedig nemcsak falhatnak, vedelhetnek és mulathatnak kedvükre, de a halál némaságából szabadulva a nyelvük is megered: beteljesült vagy csalfa szerelmi kalandozásaikról mesélnek, egykori sérelmeket, vitákat hánytorgatnak fel, de még az is előfordul, hogy békejobbot nyújtanak régi haragosaiknak, vagy nászra kelnek az élőkkel.

Edgar Allan Poe, Emily Dickinson, Mark Twain, Henry James, Ernest Hemingway - a magyar olvasók által jól ismert Joyce Carol Oates az amerikai irodalom nagyjait idézi meg a Vad éjszakák-ban. A szerző az alkotók bőrébe bújva, nyelvezetüket, egyéni stílusukat finom árnyalatokkal utánozva életük utolsó heteit, hónapjait mutatja meg. Edgar Allan Poe halálának körülményeit posztumusz -a valóságban természetesen nem létező - naplójából ismerhetjük meg, amelyet egy csendes-óceáni sziget világítótornyának magányos őreként vezet, és talán nem meglepő, hogy számos hőséhez hasonlóan ő is tébolyultként távozik a világból. Mark Twain utolsó hónapjai azzal telnek, hogy szeretne minél közelebbi kapcsolatba kerülni az egyik legfiatalabb rajongójával, egy tizennégy év körüli kislánnyal. A novella közel felét kettejük levelezése teszi ki, de az író életének számos részletére is fény derül: szó esik kudarcokról, sikerekről, tragédiáról és boldogságról

A Hatalom című bestseller szerzőjétől

A jövő az, ahol a pénz van.
A jövő néhány milliárdos, akik a pusztulásba kergetik a világot.
A jövő néhány barát, akik merész tervet szőnek.
A jövő a történelem legnagyobb rablása? Vagy a civilizáció vége.
A jövő itt van.

"A jövő minden mást le fog söpörni a színtérről." - Margaret Atwood

"Naomi Alderman zsenialitására vall, hogy letehetetlen könyvbe csomagolja gondolatébresztő meditációját. Őrületes, töprengésre késztető utazás. Annyi gondolatot indít be! Annyi érzést!" - Karen Jay Fowler

"Hogy lehet ennyire nagyívű elképzeléseket ilyen ellenállhatatlan köntösben tálalni? Körömrágós szerelmi történet és rafinált elmélkedés az emberi civilizáció pozitívumairól és negatívumairól. A jövő egy óriási wow." - Emma Donoghue


Martha Einkorn egy nagy hatalmú médiamogulnak dolgozik, aki irányítása alá akarja hajtani a világot. A mogul pénzzel kitömött cégei privát időjárást üzemeltetnek, prediktív elemzéseket készítenek, álcázott fegyvereket gyártanak, miközben a csapból is folynak a technológiai próféciák. Martha legszívesebben kiszállna, de ekkor eszébe jut a példázat a rókáról és a nyúlról, amit még gyerekkorában hallott az apjától. A példázatban rejlő figyelmeztetés tagadhatatlanul kezd beigazolódni - márpedig ha ez így van, akkor egyáltalán mennyi idő lehet hátra a jövőből?

Lai Zhen túlélőművész, akit mindenki ismer az internetről. Éppen egy bérgyilkos elől próbál megszökni Szingapúrban, amikor a telefonján aktiválódik egy szoftver, és közli, hogyan tud elmenekülni szorult helyzetéből. Mit akarnak Laitól, akik a szoftver mögött állnak, és mi mindent tudnak még a jövőről?

Ahogy Martha és Lai Zhen világa összefonódik, gyújtó erejű eseménysor veszi kezdetét. Martha engesztelhetetlenül tör előre, Lait pedig a kíváncsiság hajtja - valami páratlanul szép kifejlet várja őket, vagy a civilizáció pusztulása?

Naomi Alderman A hatalom című bestseller szerzője, amellyel elnyerte a Women's Prize For Fictiont, és amelyet a New York Times, a Washington Post és a Los Angeles Times is beválogatott az év könyveinek listájáta, továbbá Barack Obama és Bill Gates is elolvasásra ajánlott. Műveit harmincöt nyelvre fordították le. Az Engedetlenség című regényéből készült amerikai produkció főszerepét Rachel Weisz játszotta, a filmet Magyarországon A rabbi meg a lánya címmel vetítették. Íróként részt vett a Perplex City és a Zombies, Run! Című videójátékok fejlesztésében. Utóbbi több mint tízmillió játékossal rendelkezik. A Bath-i egyetemen tanít kreatív írást. Londonban él. Könyvei a 21. Század Kiadónál: A hatalom, Engedetlenség.


"Lendületes, ravaszul megírt thriller, ökológiai fókuszú világvégesztori és izgalmas szerelmi történet. Alderman a rá jellemző éleslátással és humorral festi meg egyszerre magával ragadó és romlott futurista világát. Ellenállóink üdítően rugalmasak. Nem csupán átfogó tudás, de együttérzés és tisztánlátás is jellemzi őket, annak látják a világot, ami. ...Számos emlékeztetőt kínál fel arra vonatkozóan - hol egy gyönyörű hajnal, hol az emberi összetartás képein keresztül -, hogy igenis érdemes megmenteni a világot." - Boston Globe

"A jövő annyira olvastatja magát, annyira tele van feszültséggel és érzelmi mélységekkel, és oly kiváló a befejezése, hogy egy pillanatig sem vártam a végét. Külön méltatandó, ahogy az ortodox zsidóként nevelkedett Alderman egészen új szempontok szerint tárja fel előttünk a Teremtés könyvét, közérthetővé téve a példázatokat közösségről, konfliktusról és túlélésről. Szinte elhisszük, hogy minden ellentétes bizonyíték dacára nem elkerülhetetlen a sivár jövő." - Los Angeles Times

"Sam és Starkadur a Tunga feletti lejtőn üldögéltek, nézték, ahogy a felhők szitáló esőcseppektől terhesen úsznak tova, hallgatóztak, hogy meghallják a neszt, mikor a felhők kiengedik a záport, aztán sokáig ültek, és nézték az árkokat az esőben. Végül felálltak, levették a csizmájukat, futottak a fűben a házig, hoztak egy termosz kávét és bögréket, két szelet kenyeret sajttal, átgázoltak a kaszálón, varázslatos dolog a fűben mezítláb kávét inni, mialatt az ember fejét veri az eső. Ilyenek az esős napok ezen a vidéken."

Jón Kalman Stefánsson már az első, 1996-ban megjelent prózakötetében is Izland nyugati fjordjainak tájaira vezet bennünket. Lazán összefüggő novellái a helyiek valószerűtlen, a technológia és a csodák határvidékén játszódó hétköznapjait mutatja be. Errefelé eseményszámba megy, ha a horizonton feltűnik egy autó, vagy megérkezik Björn új bálázógépe; a szomszédok távcsövön át követik az elszabadult bikát; a magányosan gyászoló gazda a nappal paripává változó trollasszonnyal hál; vagy ha egy gazda a fjordok csendjének súlya alatt hallani kezdi, ahogy susognak a felhők, mint a száraz széna, és csikorognak, mikor kettészeli őket a hegycsúcs.
Stefánsson cinkos mosollyal el-eltűnődve forgatja kezében a valóság legjellemzőbb kicsiségeit, míg ki nem bomlanak belőlük a mindannyiunknak ismerős fájdalmak és drámák. És akkor megállunk, és mi is feltesszük a kérdést: "van-e szomorúbb, mint az árkok az esőben?"

Ennek a könyvnek nyolcmilliárd ember a szereplője, köztük két töritanár, három színésznő, három magyartanárnő, két pszichológus, egy sátoraljaújhelyi könyvtáros és maga az elbeszélő is, meg persze egy csomó aranyos kis háziállat. Egy regény, amelyben történetek adják át a stafétát újabb történeteknek. Épp úgy, ahogyan felkapjuk az idős néni csomagját a lépcsőházban, hogy innét mi cipeljük fel az emeletre. Ahogyan szülők adják át a gyereket egymásnak: "Fáj a hátam, megfognád?" Ahogyan műszakváltáskor a munkatárstól átvesszük a feladatokat: "Majd nagyon figyelj arra a vevőre, mert gyanúsan viselkedik."Olyan ez a könyv, hogy bárki könnyedén bele tud kuckózni - nehéz lesz megválni tőle.

Tone Hodnebo Norvégia egyik legjelentősebb kortárs költője. A Jótállás az igazságért versei örvényként vonzzák magukhoz az olvasót, és mutatják meg a szabadulás lehetőségét egy érzelmi megrázkódtatás idején. Hodnebo versei határvonalként húzódnak aközött, amit közvetlenül tapasztalunk, és aközött, amit megpróbálunk elmagyarázni valaki másnak. Megmutatják, hogy mindaz, amiről azt gondoltuk, elveszett, az emlékezet mélyén megtalálható. Tone Hodnebo (1962) norvég költő, műfordító, szerkesztő. Emily Dickinson és Anne Carson norvég fordítója, költészetét számos irodalmi díjjal ismerték el. A. Dobos Éva (1955) műfordító. Kortárs norvég irodalmat fordít magyarra, többek között Jon Fosse és Karl Ove Knausgard prózai műveit. Oslóban él. A Magyar Műfordítók Egyesületének tagja. Az Európai Unió támogatásával megjelenő Határhelyzetek sorozat darabja.