Olvasó férfiaknak

"A nyelv is kés. Fel tudja vágni a világot, és feltárja értelmét, belső működését, titkait, igazságait. Át tud hatolni egyik valóságból a másikba. Felhívja a figyelmet az üres dumára, kinyitja az emberek szemét, szépséget teremt. A nyelv az én késem.".


2022. augusztus 12-én Salman Rushdie éppen a politikai okokból üldözött írókról készült beszédet tartani New York állam egyik kisvárosában, amikor egy vallási fanatikus merényletet kísérelt meg ellene. Rushdie csodával határos módon túlélte a tizenöt késszúrást, ám maradandó sérüléseket szenvedett, többek között elvesztette jobb szeme világát is.
Ennek a traumatikus eseménynek és az utána következő testi-lelki felépülésnek a krónikája a Kés című kötet. A Booker-díjas szerző megkapó őszinteséggel és intimitással beszél a kórházban töltött heteiről, a mindennapokba való visszatérés nehézségeiről, a talpra állás gyötrelmeiről és a szeretet megtartó erejéről. Egyúttal képzeletben párbeszédet is folytat a merénylőjével, s rendületlenül hitet tesz amellett, hogy "a művészet emberi mivoltunk lényegét alkotja, és nem kér különleges védelmet, csak jogot a létezésre".

Sose feledd, hogy két életed van. A második akkor kezdődik, amikor megérted, hogy csak egyszer élsz.

Lisa és Arthur évente egyszer találkoznak. Arthur mégis egész életében őt keresi. Lisa pedig csak őrá vár.Lisa álma, hogy színésznő legyen. Egy manhattani bárban dolgozik, hogy fizetni tudja művészeti tanulmányait. Egy este megismerkedik Arthur Costellóval, a fiatal orvossal. Azonnal érzik, hogy egy nyelvet beszélnek. Lisa bármire kész, hogy lenyűgözze a férfit. A város könyörtelen útvesztőjében mindent kockára tesz érte. Arthur azonban más, mint a többiek. Hamarosan felfedi Lisa előtt a szörnyű titkot, ami szerelmük útjába áll:"Ami történik velem, felfoghatatlan, mégis igaz..."

Egy újabb felkavaró pszichológiai thriller elképesztő csattanóval: mesteri feszültségadagolás, rendkívüli karakterábrázolás, szenzációs fordulatok, a történet egy pillanatra sem áll meg. Hitchcockot, a szokatlan találkozások mesterét juttatja eszünkbe.

Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert nevű fiatal férfiról szól. A kötelező katonai szolgálat után hazatér anyjához és testvéréhez, és munkát vállal egy temetkezési vállalatnál. Miután néhai apja holmija között orosz nyelvű leveleket talál, kutatni kezd a férfi múltjában, és a szálak a Szovjetunióig vezetnek. A második rész a jelenben játszódik, ahol megismerjük Alevtinát, aki biológusprofesszor a Moszkvai Egyetemen. A nő megszállottan kutatja a halhatatlanság témáját. Alevtina és Syvert Moszkvában találkozik először egymással, és az égen közben felbukkan egy titokzatos csillag. Az öröklét farkasai az emberi élet határait és a természet rejtélyeit vizsgálja az 1980-as évek és a jelen politikai, kulturális kontextusában.

A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti iskolába, apja javaslatára Stephen elkezd egy üzleti főiskolát a városon kívül. Hamar rájön, hogy az üzleti világ nem neki való, ezért visszatér Londonba, és séfnek áll egy családi barát éttermében. A főzésben megtalálja a szenvedélyét, ám közben meg kell küzdenie se-veled-se-nélküled kapcsolatával, apja rosszallásával és egy váratlan családi tragédiával is. A Kis világok minden érzékre ható regény apa-fiú kapcsolatról, hitről, a közösség erejéről, sok-sok zenével és izgalmas ghánai receptekkel.

Az univerzum legfontosabb terméke a fűszer, amely meghosszabbítja az életet, lehetővé teszi az űrutazást, és élő számítógépet csinál az emberből. Az emberlakta világokat uraló Impériumban azé a hatalom, aki a fűszert birtokolja. A Padisah Császár, a bolygókat uraló Nagy Házak, az Űrliga és a titokzatos rend, a Bene Gesserit kényes hatalmi egyensúlyának, a civilizáció egészének záloga, hogy a fűszerből nem lehet hiány. Ám ez az anyag csak egy helyen található, a sivatagos, kegyetlen Arrakison, amelyet lakói, a vad fremenek csak úgy ismernek: Dűne.

Frank Herbert legendás regénye, amely megjelenésekor elnyerte a Hugo- és a Nebula-díjat, talán a legjobb science fiction, amit valaha írtak. A Dűne hatása ma már felfoghatatlan, az elmúlt fél évszázadban olvasók milliói fedezték fel az Arrakis világának részletességét, a szöveg szépségét és a könyvben rejlő filozófiát, társadalmi és vallási gondolatokat. Herbert lehengerlő és eleven története most átdolgozott kiadásban kerül újra az olvasók elé.

,,A modern science fiction egyik alapköve."
Chicago Tribune

Nyolc évvel Mr. Mercedes tömeggyilkossága után Holly Gibney kollégájával, Pete Huntley-val vezeti a Becsületes Megtaláló Nyomozóirodát. Többnyire eltűnt kutyákat, macskákat és óvadékszökevényeket kerestetnek velük. Amikor Penny Dahl segítséget kér tőlük lánya eltűnése miatt, Holly csak vonakodva vállalja el az ügyet. A társa, Pete covidos. Bonyolult lelkivilágú anyja pedig éppen most halt meg. Hollynak inkább szabadságra kellene mennie. Azonban van valami Penny Dahl kétségbeesett hangjában, ami miatt a nyomozónő képtelen nemet mondani.

Bonnie Dahl eltűnésének helyszínétől néhány sarokra él Rodney és Emily Harris. Mindketten egyetemi tanárok, ők a polgári értékek megtestesítői: nyolcvanas házaspár, még mindig odavannak egymásért, és egyetemi karrierjük végén aktív nyugdíjas éveiket töltik. Azonban mutatós, könyvekkel teli házuk alagsorában szörnyű titkot rejtegetnek, amelynek Bonnie eltűnéséhez is köze lehet. Azt, hogy mit művelnek, a lehetetlenséggel határos kideríteni: mindketten rafináltak, türelmesek és könyörtelenek.

Stephen King új, hátborzongató mesterművében Hollynak minden képességét latba kell vetnie, hogy elméletben és gyakorlatban is meg tudja előzni egy lépéssel a két, ijesztően eltorzult gondolkodású professzort.

„A pokol: a másik ember” – írta Sartre. De leginkább önmagunk – tehetné hozzá Forró Bence regényének főhőse. Mit kezdjen az életével az, aki úgy érzi, minden megtörtént már vele? Várja türelmesen a halált, vagy szaladjon elébe? Hevessy Endre, a kiégett televíziós műsorvezető az utóbbi mellett dönt, és ezzel fenekestül felforgatja nemcsak a saját, de még rengeteg ember életét. Úgy is fogalmazhatnánk: elszabadítja a poklot. Van-e kiút a magányból? Meddig terjed az egyén felelőssége? Összeragaszthatók-e újra széteső emberi kapcsolataink? Erre keresi a választ ez a könyv. A Kérésztánc kíméletlen és metsző látlelet korunkról: a szabadságnak hazudott rabszolgaságról, az eszmének csúfolt idiotizmusról beszél. De a felrajzolt sötét világ mögött – ha csak halványan is – ott pislákol a remény gyertyalángja.

A sikeres egyetemi tanár és podcaster Bodie Kane készen áll maga mögött hagyni múltját: a családi tragédiát, amely rányomta bélyegét egész kamaszkorára; a New Hampshire-i bentlakásos iskolában eltöltött, javarészt nyomorúságos négy évet; és a negyedik év végén történt gyilkosságot, amelynek áldozata korábbi szobatársa, Thalia Keith volt. Bár az interneten heves vita zajlik Thalia halálának körülményeiről és az elítélt, Omar Evans segédedző bűnösségéről, Bodie jobbnak látja nem feszegetni a dolgokat.

De amikor egy kurzus erejéig visszahívják tanítani a Granby Gimnáziumba, Bodie ellenállhatatlan késztetést érez az ügy feltárására és a hibák leleplezésére. Lehet, hogy az iskola vezetői és a rendőrök, akik kapkodva igyekeztek rács mögé juttatni Omart, más gyanúsítottakat figyelmen kívül hagytak? Elképzelhető, hogy az igazi gyilkos még szabadon van? Bodie végül fejest ugrik abba a nyúlüregbe, amelyet addig elszántan került, és kénytelen átértékelni, tényleg annyira kívülálló volt-e a Granbyben, mint hitte, vagy már 1995-ben is tudott valamit, ami a megoldás kulcsát jelentette volna a perben?

"Lenyűgöző könyv egy lenyűgöző témáról. Rengeteget tanulhatunk belőle" - dr. Jane Goodall

Számos rítus kíséri ősidők óta az emberek életét: titkos beavatások, világraszóló esküvők, mágikus eljárások, extravagáns születésnapok, embert próbáló zarándoklatok. A rituális szokások ünnepeink és vallási összejöveteleink állandó elemei, de éppúgy jelen vannak a jog és a politika gyakorlásában, a sportban, valamint általában a közélet minden területén.
Mi rejlik különleges és hétköznapi rítusaink mögött? És miért tartjuk ezeket a tevékenységeket olyan fontosnak, még akkor is, ha a céljuk korántsem egyértelmű?

E kérdések nyomába ered Dimitris Xygalatas. Tűzön járáson és kínzó zarándoklatokon vett részt, hogy megismerje a legextrémebb szokásokat. Hosszú évtizedeken át tartó kutatásának összegzése ez a könyv, amelyben meghökkentő betekintést nyújt a rítusok legmélyebb rétegeibe, és feltárja azokat a finom mechanizmusokat, amelyek évezredek óta összekötnek bennünket, embereket.

"Hat nappal ezelőtt egy férfi felrobbantotta magát az út szélén Wisconsin állam északi részén. Szemtanú nem volt, de a jelek szerint a fűben ült, a parkoló autója mellett, amikor a bomba, amit éppen készített, véletlenül felrobbant."

Peter Aaron és Benjamin Sachs hasonló karakterű írók, azonban életük más-más pontján tartanak: Sachs már régóta boldog házasságban él, kiadott egy regényt, az intellektusa bámulatra méltó, és a legjobb úton halad a siker felé. Eközben Peter még csak most indult el a pályán, botladozik a magánéletben, így érthető módon felnéz a barátjára. Ám ekkor egy baleset miatt Sachs személyisége gyökeresen megváltozik, majd a férfi hirtelen eltűnik a családja és a barátai életéből. Aztán amikor Amerika-szerte különös merényletsorozat veszi kezdetét, és felbukkan egy alak, akit sokan terroristának, sokan nemzeti hősnek tartanak, Peter a barátja emlékének védelmében leírja Sachs igaz történetét - így próbál utat találni a szubjektív igazságok útvesztőjében.

A Leviatán Auster életművének egyik legkiemelkedőbb és legpolitikusabb darabja, személyes témaként a barátságot és a szerelmet vizsgálja, ideológiai síkon pedig a szabadságot és a politikai cselekvést.

A regény, melyet a közönség és a kritika is az író egyik főművének tart, az Auster életműsorozat harmadik darabja.

Marco Stanley Fogg keresi önmagát, a helyét a világban.
Apját nem ismerte, anyját korán elveszítette. Miután egyetlen élő rokona meghal, Fogg elveszíti a lába alól a talajt.
Az 1960-as években járunk, Amerikában.
Foggot az fenyegeti, hogy besorozhatják a vietnámi háborúba.
Elfogy a pénze, az utcára kerül, kisujját sem mozdítja saját érdekében.
Egy lány, akit alig ismer, megmenti az éhhaláltól, majd elszegődik társalkodónak egy tolószékes öregemberhez.

A Holdpalota Auster talán legcsodálatosabb műve. Fejlődéstörténet, amelyben a képzelet és az Újvilág történelme egybeolvad.

A 21. Század Kiadó életműsorozatában Pék Zoltán új fordításában adjuk közre a regényt.

"Zsenialitás és féktelen képzelet." - WASHINGTON POST BOOK WORLD

"A fantázia és a belső monológ ragyogó keveréke." - DAILY TELEGRAPH

"Lenyűgöző, fantasztikus történet, tele véletlenekkel és az önazonosság kérdéseivel. Egymás mellé kerül az amerikai őslakosság mitológiája és az elektromosság feltalálása." - TIME OUT

Az emberi bolygókat egyesítő Impériumban Paul Muad-Dib, a jövőbe látó messiás uralkodik. Hithű harcosai, a vad fremenek szent dzsihádjukban feldúlták az univerzumot, és mindenhová elvitték a Mahdi szavait. Ám a háború és a vallási fanatizmus ádáz ellenségeket szült, akik mindenüket feláldoznák Muad-Dib bukásáért. Az Impérium régi hatalmai összefognak, hogy egy bonyolult összeesküvéssel törjenek az új Császár életére, aki maga sincs meggyőződve róla, hogy valóban egy jobb világot teremtett az emberiség számára.

A Dűne messiásában Frank Herbert továbbviszi a magával ragadó Dűne történetét. Tizenkét évvel az első regény eseményei után a régi és az új világrend csap össze, a középpontban pedig olyan emberek állnak, akiknek minden erejükre szükségük van, hogy megbirkózzanak a rájuk váró sorssal. Herbert lenyűgöző gondolatisága és mély emberismerete emlékezetes karaktereken keresztül mutatja be, hogy sokszor a megváltó maga is lehet áldozat.

A szerzőről:
Frank Herbert (1920-1986) a modern science fiction egyik legfontosabb szerzője. Első regénye 1956-ban jelent meg, de az igazi sikert az 1965-ben kiadott Dűne hozta meg számára. A könyv több díjat nyert, többször választották a sci-fi legjobbjának, egyetemi tananyagként oktatják, és egyike a legnagyobb hatású regényeknek a zsánerben. Többen próbálkoztak a megfilmesítésével, a legismertebb David Lynch 1984-es mozifilmje, a legújabb pedig Denis Villeneuve rendezésében érkezik 2020-ban. Herbert a Dűnéhez öt folytatást írt, ezeken kívül mintegy másfél tucat regényt publikált önállóan és társszerzőkkel közösen. 2006 óta a Science Fiction Hall of Fame tagja.

Az ifjú és feltűnően szép Dorian Grayt lefesti barátja, Basil Hallward. Lord Henry Wotton befolyása alá vonja a tapasztalatlan húszéves ifjút, és ráébreszti az élet ízére. Dorian a lelkét is kész lenne odaadni azért, hogy tetteinek terhét a Basil által festett arcképe viselje, ő pedig ifjú maradhasson. Mindjobban beleszeret saját szépségébe, ám a festmény öregedése nyomasztóan hat rá. "Basil Hallward az, aminek én hiszem magam, Lord Henry az, aminek a világ hisz engem, Dorian az, ami én szeretnék lenni - egy másik korban." - Oscar Wilde

Ishiguro 1989-ben megjelent, immár klasszikussá vált regénye a feljebbvalóihoz, a hatalomhoz és a mindenkori elvárásokhoz vakon igazodó ember szívszorító története.
Stevens, a főkomornyik egyszer csak lehetőséget kap, hogy beutazza Angliát - s egyúttal életének emlékeit. Nemcsak varázslatos, hanem zavarba ejtő is ez az utazás: Stevensszel együtt tűnődhetünk az igazi "méltóság" mibenlétén, az élet elveszett-elvesztegetett lehetőségein, s egyúttal az 1930-as évek Angliájába is bepillantunk, legalábbis annak az angol arisztokráciának a világába, amely oly sokáig mint úriemberekkel próbált tárgyalni és barátkozni a náci Németország vezetőivel.
"Ez csak egy érzelmes szerelmi történet" - mondja a regény egyik szereplője, éppen azt sugallva, hogy a regény sokkal több annál: a történelmi vakságról, gyávaságról és az erkölcsösségnek álcázott meghunyászkodásról szóló örökérvényű történet.

Kazuo Ishiguro ezzel a könyvével robbant be a világirodalomba, elnyerte vele a Booker-díjat, s film is készült belőle Anthony Hopkins és Emma Thompson főszereplésével.


"Nézze meg Németországot és Olaszországot, Stevens! Nézze meg, mire képes a határozott, erőskezű vezetés. Ott aztán nem volt szó ilyen ostobaságokról, hogy általános választójog."

Emlékek és álmok elevenednek meg és keverednek össze Krusovszky Dénes verseiben. Hogyan mesélhetjük el az önéletrajzunkat egy olyan korban, amikor a személyes történeteink határai feloldódnak a digitális nyomok között? Hogyan beszélhetünk érvényesen a képek egyre nehezebben kontrollálható áradata közepette? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a kötet egyszerre érzékenyen finom és intellektuálisan radikális versei.