Olvasó férfiaknak

Egy szédületes, ellentmondásokkal teli kísérlet története a 60-as évek delfinkutatásának világából


Cora fiatal, hallássérült nőként keresi a helyét a világban. St. Thomas szigetére vetődve a véletlen úgy hozza, hogy a tengerparthoz közel egy furcsa kutatóközpontra bukkan. Az itt folyó állatkísérleteket vezető megszállott tudós alkalmazza, hogy segítse a munkáját a négy delfinnel.
Ezzel kezdetét veszi a modern tudomány egyik rendkívüli kísérlete: a nő megpróbálja megtanítani a delfineket az emberi nyelvre. Nehezen megszerzett tudása azonban összeütközésbe kerül a tudomány férfiak uralta világával, és fokozatosan rájön, hogy meg kell védenie az állatokat, és előbb-utóbb saját magát is.
A valós eseményeket feldolgozó regény a 60-as évek társadalmi kísérleteinek hangulatát idézi, beszél megértésről, állat és ember közti kötődésről, az önmegvalósítás nehéz küzdelméről.

"Cora minden nyelvlecke végén megvakargatta az állat hátát köszönetképpen. Azt mondta neki, hogy szereti. Egyre gyakrabban használta ezt a szót, amikor a delfinhez beszélt. Végül is ez is olyasvalami, amit egy anya mondana."

Audrey Schulman Neukom- és Philip K. Dick-díjas regényíró, műveit tizenkét nyelvre fordították le. A massachusettsi Cambridge-ben él, ahol társszervezője egy energiahatékonysággal foglalkozó nonprofit szervezetnek. Magyarul ez az első könyve.

"Csúcsnívójú amerikai kortárs irodalom." - New York Times

2008, a gazdasági összeomlás sötét hónapjai. Miles Heller félbehagyta az egyetemet, és már hét éve menekül a saját múltja elől. Most mégis ott kell hagynia a barátnőjét Floridában, és vissza kell térnie New Yorkba. Egyenesen Sunset Parkban, ebben az olcsó brooklyni szomszédságban köt ki, régi barátja, Bing lakhelyén, aki két nővel osztozik egy foglalt házon.

A Sunset Park az önismereti munka regénye: hogyan találod meg újra a helyedet abban a világban, ahonnan elszöktél, és hogyan kezdessz el kapcsolódni embertársaidhoz egy önkéntes száműzetés után.

Paul Auster regénye eredetileg 2010-ben látott napvilágot az Egyesült Államokban. Magyar megjelenésével elmondhatjuk, hogy teljessé vált az életmű: mostantól Auster minden regénye olvasható magyarul.


"Austert mindig megkülönböztette a benne élő renegát lendület, ez szerzett neki elkötelezett rajongókat." - New York Times

Kár, hogy csak MOST kezdek rájönni, hogy alapjában véve jópofa nő lehetett az anyám. KÁR, hogy csak most kezdem IRIGYELNI, amiért annyira BÁTRAN élt, ahogyan én sose mertem. DE JÓ VOLNA ÚJRAKEZDENI, ÚJRAKEZDENI, EGÉSZEN ELÖLRŐL. Az Anya csak egy vant Vámos Miklós 1992-ben kezdte írni, és 1995-ben jelent meg először. Aztán még harminckilencszer, több kiadónál. Szűk három évtized múltán rengeteget változott a világ. A regény csak keveset, a szerző egyszer átjavítgatta. Mi - emberek, magyarok, olvasók - talán többet. Ám főszereplő, a mániás depressziós (mindközönségesen: félbolond) anya pontosan olyan, amilyen számtalan sorstársa napjainkban. Elviselhetetlen és mulatságos. Szerencsétlen és mázlista. Félénk és bátor. Érzelemszegény és szerelmes. Míg a könyv elején sajnáljuk, később már-már irigyeljük. Meghat és megnevettet. Ha a regényt elolvasva úgy érezzük, ideje fölhívnunk a saját anyánkat, jó nyomon járunk - az író célba talált.

Vasvári Lajos nyugalmazott rendőrnyomozó, az egy éve alapított K.É.Z. Magánnyomozó Iroda tagja Szigligeten tölti a nyári szabadságát, ahol az unokájára vigyáz, és barátnője, Zsuzsa kitartó unszolására belekezd egy krimi írásába. Pontosabban - ihlet híján - másolásába, amihez egy 1989-ben, az Albatrosz-sorozatban megjelent könyvet választ. Először régi kollégája, Admin fog gyanút, amikor Zsuzsa eldicsekszik neki a készülő kézirat első két fejezetével. A K.É.Z. nyomozói úgy döntenek, hogy megleckéztetik a századost, és ehhez egy gyilkosságról szóló korabeli újsághírt csempésznek az általa másolt krimibe. Arra számítanak, hogy a férfi gyanút fog és nyomozni kezd, azzal a feltevéssel dolgozva, hogy a bűnügynek köze van a könyv szerzőjéhez vagy egykori tulajdonosához. Úgy tervezik, hogy hagyják a hamis nyomot követni, majd leleplezik, és jót nevetnek rajta. Arra azonban a legmerészebb álmaikban sem gondolnak, hogy az újságkivágásban szereplő bűnügy hatalmas meglepetéseket tartogat majd mindannyiuk számára. Az Albatrosz-rejtély okosan megírt, izgalmas krimi, valamint az 1980-as évek magyar kulturális és hatalmi viszonyainak portréja.

Benjamín Labatut ismert tudósok életét tárja elénk, akiknek a felfedezései minden elképzelésünket felülmúló erkölcsi dilemmákkal és következményekkel jártak. Nyaktörő tempóban és felkavaró részletességgel meséli el olyan gondolkodók történetét, akik átformálták a lehetségesről alkotott elképzeléseinket.

Az Amikor nem értjük többé a világot a tudományos és matematikai felfedezések, az őrület és a pusztulás közötti bonyolult kapcsolatokról szól. Fritz Haber, Alexander Grothendieck, Werner Heisenberg, Erwin Schrödinger - csak néhány név a szellemóriások közül, akiknek zaklatott életébe Labatut beavatja az olvasót, megmutatva, hogyan küzdöttek meg a lét legsúlyosabb kérdéseivel. Zsenialitásuk páratlan, ugyanakkor sokszor köztük és barátaik, szerelmeik közt áthidalhatatlan szakadék húzódott, s nemegyszer elszigeteltség és téboly lett az osztályrészük. Bizonyos felfedezéseik jobbá tették az életet, míg mások káoszt és elképzelhetetlen szenvedést szültek, ám a legtöbb esetben egyértelmű határvonalat sem tudunk húzni az erkölcsi kategóriák között.

A könyvet Kutasy Mercédesz értő fordításában olvashatjuk.

A kötet a 2021-es Nemzetközi Booker-díj és a 2021-es Nemzeti Könyvdíj jelöltjei között szerepelt a fordítások kategóriában.

1913, Nagykanizsa. A különc és álmodozó Dalma nem találja helyét a Gutmann családban, mióta ikerhúga évekkel azelőtt odaveszett egy tragikus balesetben. Irigységgel vegyes megvetéssel figyeli, ahogy búgó hangú nővére játszadozik a vagyonos kérőkkel. Miután Krisztina egyiküknek mégis igent mond, az eljegyzés reggelén hűlt helyét találják. Pár hét múlva egy feladó nélküli képeslap érkezik a festői Adriáról, aminek rejtélyét egyedül Dalma képes megfejteni. Nővére nyomába ered, eljut Bécsbe, majd Abbáziába, s közben pletykás szakácsnők, csibész sörös legények, erkölcsös lányfuttatók és élveteg arisztokraták között vezet az útja. De vajon milyen áldozatra lesz képes azért, akit esküdt ellenségének tart?
Ahol a Monarchia előkelőségei nappal a Lungomarén parádéznak, és éjjel spiritiszta szeánszokra járnak, egy lány a szenvedélyt hajszolja, egy másik pedig a bizonyságot, hogy a halál nem végső búcsú, csupán egy új kezdet...
Az Úrilányok az Adrián-sorozat új kötete az utolsó békeév hangulatát minden ízében megidéző regény, mely a letűnt aranykor napsütötte díszletei között azoknak is emléket állít, akik az árnyékos oldalon éltek.

Első könyvének - Noé bárkáján - sikere nemcsak népszerűvé tette Gerald Durrellt, de arra is lehetőséget biztosított, hogy feleségével, Jacquie-vel Dél-Amerikába utazhassanak állatbegyűjtő expedícióra 1954-ben. Ugyan a Tűzföldre szándékoztak eljutni, ludakat és kacsákat befogni, de a repülőgép- és a hajójáratok ritkasága miatt ez a tervük meghiúsult. Így aztán előbb az argentin pampákon, majd a paraguayi "részeg erdőben" ismerkedtek a helyi flórával és faunával, valamint szállásadónőjükkel, a falu elképesztően határozott madam-jával, Paulával. Ám hiába gyarapítják állatseregletüket éjimajmocskával, kígyászdarvakkal, üregi bagollyal, óriás hangyásszal, tigrisbölömbikával, vagy armadillókkal, batlákkal és anakondával, a mérgező békákról nem is beszélve, a Paraguayban időközben kitört forradalom mindezek hátrahagyására kényszeríti őket, s menekülniük kell az országból. Hogy aztán Argentínába visszatérve, némileg kárpótolva magukat, részt vegyenek egy nanduvadászaton. A részeg erdő ennek, a célját tekintve kudarcos, ám mégsem tanulságok nélküli expedíciónak a története - Durrell sziporkázóan humoros előadásában.

Immáron 123 éve annak, hogy a Drakula címet viselő szövegszörny kimerészkedett a napvilágra, és bizton állíthatjuk, hogy Bram Stoker regényén - élőholt címszereplőjéhez hasonlóan - nem fog az idő. A szerző 1890-ben Vámbéry Ármintól hallott a havasalföldi uralkodó, Vlad Tepes legendájáról, amelynek hatására (és hosszas kutatómunka eredményeképp) végül megszületett Drakula gróf rémtörténete, amely mára a modern vámpírhistóriák megkerülhetetlen, világszerte ismert alapművévé nemesedett. A regény változatlanul a legkülönfélébb értelmezésekre - például az erotika, a viktoriánus nők helyzete, a kor Angliájának társadalmi berendezkedése felőli értelmezésekre - csábítja az irodalomelemzőket, de talán ennél is fontosabb, hogy Drakula gróf a popkultúrán is múlhatatlan fognyomot ejtett. Minden idők leghíresebb vérivójának alakját a filmvásznon olyan színészóriások testesítették meg az évek során, mint Lugosi Béla, Christopher Lee vagy Gary Oldman - legutóbb mozgóképes reinkarnációját a Netflix 2020-ban bemutatott, háromrészes minisorozata jelentette.

A horrorirodalom lebilincselő klasszikusát teljes terjedelemben, új fordításban közöljük.

A Stephen Hero - az érdemben lefordíthatatlan Finnegans Wake kivételével - James Joyce egyetlen jelentős prózai műve, amely eddig nem jelent meg magyarul. A korai, töredékben maradt regény különösen érdekes lehet annak, aki már kiismeri magát a Dublini emberek, az Ifjúkori önarckép és az Ulysses által megteremtett, összefüggő narratív univerzumban; de természetesen akár első Joyce-élményünk is lehet - az átütő erejű tehetség első megcsillanásától haladhatunk az érett, nagy művek felé. Rengeteg olyan részlet feltárul a könyvben a fiatal Stephen Dedalus családjáról, barátairól, nézeteiről, rokon- és ellenszenveiről, amelyeket a későbbi művek elhallgatnak; itt közvetlen tanúi lehetünk olyan jeleneteknek, amelyekről máshol csak futó beszámolót olvashatunk (a legdrámaibb ezek közül az anyjával folytatott párbeszéd az egyház elhagyásáról), és szinte teljességében megismerhetjük az ifjú művész esztétikai rendszerét is.

"Bámulatos, mennyi fájdalmat képes elviselni az emberi test, mielőtt megadja magát a halálnak..."

A fiatal özvegy, Éilis Lawlor az éjszaka közepén eltűnik, miközben két kisgyermeke békésen alszik. A konyhapulton hagyott lakáskulcs és telefon pedig nem sok jót ígér: Lottie Parker nyomozó érzi, hogy ez a bűnügy nem lesz egyszerű eset. A közeli tónál később egy sárga ruhás nő összetört testére bukkannak. Éilis az. A száját ragasztószalaggal tapasztották be. Valaki holtan akarta látni a gyönyörű özvegyet. Lottie kétségbeesetten keresi a brutális bűntény elkövetőjét. Kiderül, hogy az asszony egy özvegyeket támogató csoport tagja volt. Aztán újabb sárga ruhás női holttestet találnak egy szemétdombon...
Jennifer is elvesztette a férjét. Hónapok óta nem látták a munkahelyén, a terápiás találkozókon sem jelent meg. Nyomtalanul eltűnt. Mit titkolnak az özvegyek?
Sorozatgyilkos szedi áldozatait Ragmullinban. Lehet, hogy a megoldás a múltban gyökerezik. Lottie Parker versenyt fut az idővel, hogy kiderítse az igazságot, mielőtt a gyilkos ismét lecsapna...

Khaled Hosseini mestere a rabul ejtő egzotikus történeteknek és a finoman szőtt mondatok mögött rejlő, mélyen emberi érzéseknek. Új regényében ar-ról mesél, hogyan szeretünk, hogyan viselünk gondot egymásra, és a dönté­seink hogyan rezonálnak a minket kö­vető nemzedékek életében. Könyve nem áll meg a szülők és gyermekeik kapcsolatánál, hanem a testvérek és unokatestvérek kötődéseiből bámula-tosan gazdag tablót festve mutatja be, hogyan sértjük meg, áruljuk el, becsül­jük meg és áldozzuk fel egymást. Hogy milyen gyakran lepnek meg bennün-ket döntéseikkel és tetteikkel a hoz­zánk legközelebb állók - amikor a leg-inkább számítanánk rájuk. Miköz­ben lap lap után, a Földet körbeutazva követjük a regényszereplők ágas-bo­gas életét, sorsukat és szerelmeiket - Kabultól Párizsig és San Franciscótól a görög szigetvilágig -, az érzelem-gazdag és magával ragadó történet belénk költözik és életre kel.

És ha egy nap valami hatalmas, lapos pusztaságban vándorolva elfogja a kétségbeesés, majd megáll egy helyben, lehunyja a szemét, és a sólyomtollra gondol, amit Pari a sivatagban talált. Elképzeli, ahogy kihullik a madár tollazatából fent, a felhők között, majd' egy kilométerrel a világ felett; pörög, forog az örvénylő levegőben, a rohanó szelek sok-sok kilométeren át kergetik a sivatag, a hegyek fölött, és végül leér a földre - bármilyen valószínűtlen is, pontosan annak a kőtömbnek az aljában, ahol a húga megtalálja. És akkor majd elcsodálkozik, és feléled benne a remény is, hogy ilyen dolgok megtörténhetnek. És bár ennél több esze van, ettől majd megerősödik a szíve, kinyitja a szemét, és továbbmegy.

"Mindenütt vér. Az ágyon, a padlón, a falakon..."

Amikor bejelentés érkezik a rendőrségre, hogy a tizenhét éves Lucyt a szülei házában tartott buli során meggyilkolták, Lottie Parker nyomozó ér elsőként a helyszínre. Elborzad a krémszínű szőnyeget átitató vértócsában fekvő holttest láttán.

Miközben Lottie tudatja a szomorú hírt az összetört szülőkkel és a döbbent bulizókkal, kiderül, hogy Lucy a halála előtt szörnyű titkot árult el a barátnőjéről, Hannah-ról. És amikor Lottie megtalálja az áldozat vérfoltos ruháit Hannah hálószobájában, kénytelen őrizetbe venni a rémült lányt, aki váltig állítja, hogy semmire sem emlékszik a történtekből. Nem sokra rá egy tizenöt éves fiú holttestét húzzák ki a csatornából. Ő is részt vett a partin.

A nyomozás során Lottie tudomására jut, hogy a fia, Sean is a bulizók között volt. Miért titkolta az anyja előtt? Miért hazudott? Tanú vagy gyanúsított? Vagy lehet, hogy a gyilkos rá is vadászik?

Újabb izgalmas thriller Patricia Gibney tollából. Lottie Parker ezúttal személyesen is érintett az ügyben. Ám félre kell tennie anyai érzéseit, hogy elkaphassa a gyilkost...

Az emberek legtitkosabb emlékezete szerzőjétől

Mohamed Mbougar Sarr azt a kérdést járja körül lírai szépségű regényében, amely talán a legfontosabb kérdés mindannyiunk életében: Hogyan találjuk meg magunkban az erőt, hogy valódi önmagunkká váljunk, bármi legyen is az ára?

Ndéné Géjé, a fiatal irodalomprofesszor nem hisz a szemének az irodalomoktatókhoz intézett minisztériumi felhívást olvasva: hagyják ki a tananyagból Verlaine és más, bizonyíthatóan homoszexuális szerzők műveit, mert rossz hatással lehetnek a hallgatókra. Ostobaság, egy vers értékének semmi köze a szerző szexuális orientációjához! Ndéné fel van háborodva, még ha tisztában is van vele, hogy a felhívás csupán a fellobbanó homofóbia legújabb jele a muszlim többségű Szenegálban, ahol a homoszexualitás vallásgyalázásnak számít, olyan bűnnek, amelyet a fehérek hurcoltak be az országba. Miután ellenállására válaszul felfüggesztik oktatói posztjáról, Ndéné tanulmányozni kezdi országa hagyományait, hogy megértse a homoszexuálisnak kikiáltott emberekkel szemben táplált gyűlölet mozgatórugóit, és útja során olyan belső tájakra téved, amelyekről azelőtt mit sem tudott.

"- Mit fog csinálni? Megírja a bocsánatkérő levelet?
- Nem.
- Talán meg kellene, Ndéné... Megértem magát, de egyre nyugtalanítóbb ez a dolog. A felfüggesztés semmiség... Na de a pletykák...
- Pletykák?
- Persze, maga nem tudhat róluk. Az ember mindig utolsóként tudja meg a róla terjedő híreszteléseket. De attól még léteznek. A kar, de talán az egész egyetem szemében maga melegpárti lett, aki szereti a homoszexuális költészetet, és a minisztérium utasításai ellenére is megpróbálta beleerőszakolni az óráiba. Felfogja, mit jelent ez? Igen, felfogja: azt jelenti, hogy maga is meleg. Más szóval veszélyben van! Nem köntörfalazok: bármelyik percben megtámadhatják, sőt meg is ölhetik."


Mohamed Mbougar Sarr 1990-ben született Szenegálban. Franciaországban él. 2021-es, magyarul a Park Kiadó gondozásában megjelent regénye, Az emberek legtitkosabb emlékezete Franciaország legrangosabb irodalmi elismerésében részesült, elnyerte a Goncourt-díjat.

Egy fülledt nyári estén a tizenegy éves Mikey Driscroll elindul hazafelé a gyorsétteremből. Összezúzott testét nem sokkal később találják meg helyi kamaszok egy virágágyásban.
Lottie Parker nyomozó kapja meg az ügyet, amely ezúttal személyes: fiának, Seannak egy kedves barátjáról van szó.
Mikey a lepusztult Munbally lakótelepen élt a város másik végén, és Sean szerint a viselkedésében nem volt semmi szokatlan. Lottie nem tudja leküzdeni a gyanakvását, hogy fia talán titkol valamit előle...
Másnap a közeli tó partján újabb halott fiúra bukkannak, vadvirágos glóriával a feje körül. Bomlott elméjű elkövető után indul meg a nyomozás, ám ahhoz, hogy a tettest elkaphassa, Lottie-nak rejtélyek szövevényes hálóját kell kibogoznia, mindezt Mikey barátainak makacs ellenállása közepette.
Mindenki titkolózik, de vajon kit akarnak megóvni ezzel?
Lottie félti a fia életét, de vajon idejében megtalálja a gyilkost?
Karin Slaughter, Robert Dugoni és Rachel Abbott rajongói imádni fogják Patricia Gibney legújabb, borzongató thrillerét.
A Titkok terhe az utolsó oldalakig fenntartja a feszültséget.

A Dűne örökre megváltozott. Paul Muad-Dib, a Kwisatz Haderach, a jövőbe látó messiás olyan folyamatokat indított el, amelyek túlnőttek az embereken, és a mindenség legfontosabb helyévé tették az Arrakist. Ám Muad-Dib nincs többé, elnyelte a sivatag mélye. Öröksége azonban tovább él.

Paul gyermekei, Leto és Ghanima kénytelenek szembenézni a sorssal, melyet a történelem nekik rendelt. Az Impérium trónjának várományosaiként nemcsak emberek milliárdjai imádják és gyűlölik őket, de a legveszedelmesebb politikai intrikák középpontjában állnak. Mi a terve Aliának, aki Régensként uralja a világegyetemet? Miért tér vissza évtizedes távollét után nagyanyjuk, Lady Jessica az Arrakisra? Kicsoda a titokzatos Prédikátor, aki a Mahdi egyháza és az új világ ellen szónokol? És hogyan változnak meg az erőviszonyok, amikor újra színre lépnek a trónfosztott Corrinók? Az ikreknek és támogatóiknak nemsokára rá kell döbbenniük, hogy az események sokkal nagyobb áldozatot követelnek tőlük, mint amire eddig gondoltak volna.

Frank Herbert A Dűne gyermekeiben továbbviszi az Atreides-dinasztia és a magával ragadó sivatagbolygó történetét. A szerző, miközben a társadalmat mozgató erőket vizsgálja, bemutatja azt is, milyen döntésekre kényszerülnek azok, akik milliárdok sorsára lehetnek hatással, és hogy az emberek gyakran olyan tettekre kényszerülnek, melyekért hatalmas árat kell fizetniük.

A szerzőről:

Frank Herbert (1920-1986) a modern science fiction egyik legfontosabb szerzője. Első regénye 1956-ban jelent meg, de az igazi sikert az 1965-ben kiadott Dűne hozta meg számára. A könyv több díjat nyert, többször választották a sci-fi legjobbjának, egyetemi tananyagként oktatják, és egyike a legnagyobb hatású regényeknek a zsánerben. Többen próbálkoztak a megfilmesítésével, a legismertebb David Lynch 1984-es mozifilmje, a legújabb pedig Denis Villeneuve rendezésében érkezik 2020-ban. Herbert a Dűnéhez öt folytatást írt, ezeken kívül mintegy másfél tucat regényt publikált önállóan és társszerzőkkel közösen. 2006 óta a Science Fiction Hall of Fame tagja.