Olvasó férfiaknak

Rényi Ádám rövid és fordulatos novellái sokaknak szereztek vidám vagy éppen elérzékenyítő perceket az elmúlt években. Az Osztálytalálkozó és A bezzeggyerek után most végre itt a folytatás. Az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a szerző harmadik kötete: Erika néni.

Miért kerül kínos helyzetbe a népszerű író a saját könyvheti dedikálásán? Hogyan menti meg a nagymama leleményessége a tragikus fordulatot vevő családi ünnepet? És mi történik, amikor kivételesen az egyébként elfoglalt apuka vesz részt a szülői értekezleten?

Július negyediki hétvége a tiszteletreméltó West Heart vadászklubban. Az első esti koktélozásra még csak néhány vendég jelenik meg: a klub elnöke, a pénztáros a terhes feleségével, a kotnyeles iskolásfiú, a gyászoló apa, a szófukar gondnok, a leendő klubtag, a magánnyomozó...

És lesz majd egy holttest.
Meg egy megoldásra váró csavaros rejtély.
Minden más a szereplőkön múlik.
És, mint meglátod, rád is szerep vár ebben a nyomozásban...

Az Egy gyilkosság megírásának krónikája elképesztően eredeti és fantáziadús detektívregény, amely tiszteletadás a műfaj klasszikusai előtt, valamint ördögien ravasz kirakós, amelyhez hasonlót még sosem olvashattál.

Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Az utazás folyamatos: billegünk a csónakban, kanyarodunk a teherautóval, viháncolunk a kertben, vagy éppen hátsó lépcsőkön szökünk fel szobákba. A kötet versei költő-elődöket idéznek meg vagy feltörő emlékeket próbálnak megszelídíteni. Az összegzés, a számvetés mindig lehetetlen, hiszen útközben vagyunk.

Egy szédületes, ellentmondásokkal teli kísérlet története a 60-as évek delfinkutatásának világából


Cora fiatal, hallássérült nőként keresi a helyét a világban. St. Thomas szigetére vetődve a véletlen úgy hozza, hogy a tengerparthoz közel egy furcsa kutatóközpontra bukkan. Az itt folyó állatkísérleteket vezető megszállott tudós alkalmazza, hogy segítse a munkáját a négy delfinnel.
Ezzel kezdetét veszi a modern tudomány egyik rendkívüli kísérlete: a nő megpróbálja megtanítani a delfineket az emberi nyelvre. Nehezen megszerzett tudása azonban összeütközésbe kerül a tudomány férfiak uralta világával, és fokozatosan rájön, hogy meg kell védenie az állatokat, és előbb-utóbb saját magát is.
A valós eseményeket feldolgozó regény a 60-as évek társadalmi kísérleteinek hangulatát idézi, beszél megértésről, állat és ember közti kötődésről, az önmegvalósítás nehéz küzdelméről.

"Cora minden nyelvlecke végén megvakargatta az állat hátát köszönetképpen. Azt mondta neki, hogy szereti. Egyre gyakrabban használta ezt a szót, amikor a delfinhez beszélt. Végül is ez is olyasvalami, amit egy anya mondana."

Audrey Schulman Neukom- és Philip K. Dick-díjas regényíró, műveit tizenkét nyelvre fordították le. A massachusettsi Cambridge-ben él, ahol társszervezője egy energiahatékonysággal foglalkozó nonprofit szervezetnek. Magyarul ez az első könyve.

"Csúcsnívójú amerikai kortárs irodalom." - New York Times

2008, a gazdasági összeomlás sötét hónapjai. Miles Heller félbehagyta az egyetemet, és már hét éve menekül a saját múltja elől. Most mégis ott kell hagynia a barátnőjét Floridában, és vissza kell térnie New Yorkba. Egyenesen Sunset Parkban, ebben az olcsó brooklyni szomszédságban köt ki, régi barátja, Bing lakhelyén, aki két nővel osztozik egy foglalt házon.

A Sunset Park az önismereti munka regénye: hogyan találod meg újra a helyedet abban a világban, ahonnan elszöktél, és hogyan kezdessz el kapcsolódni embertársaidhoz egy önkéntes száműzetés után.

Paul Auster regénye eredetileg 2010-ben látott napvilágot az Egyesült Államokban. Magyar megjelenésével elmondhatjuk, hogy teljessé vált az életmű: mostantól Auster minden regénye olvasható magyarul.


"Austert mindig megkülönböztette a benne élő renegát lendület, ez szerzett neki elkötelezett rajongókat." - New York Times

Kár, hogy csak MOST kezdek rájönni, hogy alapjában véve jópofa nő lehetett az anyám. KÁR, hogy csak most kezdem IRIGYELNI, amiért annyira BÁTRAN élt, ahogyan én sose mertem. DE JÓ VOLNA ÚJRAKEZDENI, ÚJRAKEZDENI, EGÉSZEN ELÖLRŐL. Az Anya csak egy vant Vámos Miklós 1992-ben kezdte írni, és 1995-ben jelent meg először. Aztán még harminckilencszer, több kiadónál. Szűk három évtized múltán rengeteget változott a világ. A regény csak keveset, a szerző egyszer átjavítgatta. Mi - emberek, magyarok, olvasók - talán többet. Ám főszereplő, a mániás depressziós (mindközönségesen: félbolond) anya pontosan olyan, amilyen számtalan sorstársa napjainkban. Elviselhetetlen és mulatságos. Szerencsétlen és mázlista. Félénk és bátor. Érzelemszegény és szerelmes. Míg a könyv elején sajnáljuk, később már-már irigyeljük. Meghat és megnevettet. Ha a regényt elolvasva úgy érezzük, ideje fölhívnunk a saját anyánkat, jó nyomon járunk - az író célba talált.

Vasvári Lajos nyugalmazott rendőrnyomozó, az egy éve alapított K.É.Z. Magánnyomozó Iroda tagja Szigligeten tölti a nyári szabadságát, ahol az unokájára vigyáz, és barátnője, Zsuzsa kitartó unszolására belekezd egy krimi írásába. Pontosabban - ihlet híján - másolásába, amihez egy 1989-ben, az Albatrosz-sorozatban megjelent könyvet választ. Először régi kollégája, Admin fog gyanút, amikor Zsuzsa eldicsekszik neki a készülő kézirat első két fejezetével. A K.É.Z. nyomozói úgy döntenek, hogy megleckéztetik a századost, és ehhez egy gyilkosságról szóló korabeli újsághírt csempésznek az általa másolt krimibe. Arra számítanak, hogy a férfi gyanút fog és nyomozni kezd, azzal a feltevéssel dolgozva, hogy a bűnügynek köze van a könyv szerzőjéhez vagy egykori tulajdonosához. Úgy tervezik, hogy hagyják a hamis nyomot követni, majd leleplezik, és jót nevetnek rajta. Arra azonban a legmerészebb álmaikban sem gondolnak, hogy az újságkivágásban szereplő bűnügy hatalmas meglepetéseket tartogat majd mindannyiuk számára. Az Albatrosz-rejtély okosan megírt, izgalmas krimi, valamint az 1980-as évek magyar kulturális és hatalmi viszonyainak portréja.

Benjamín Labatut ismert tudósok életét tárja elénk, akiknek a felfedezései minden elképzelésünket felülmúló erkölcsi dilemmákkal és következményekkel jártak. Nyaktörő tempóban és felkavaró részletességgel meséli el olyan gondolkodók történetét, akik átformálták a lehetségesről alkotott elképzeléseinket.

Az Amikor nem értjük többé a világot a tudományos és matematikai felfedezések, az őrület és a pusztulás közötti bonyolult kapcsolatokról szól. Fritz Haber, Alexander Grothendieck, Werner Heisenberg, Erwin Schrödinger - csak néhány név a szellemóriások közül, akiknek zaklatott életébe Labatut beavatja az olvasót, megmutatva, hogyan küzdöttek meg a lét legsúlyosabb kérdéseivel. Zsenialitásuk páratlan, ugyanakkor sokszor köztük és barátaik, szerelmeik közt áthidalhatatlan szakadék húzódott, s nemegyszer elszigeteltség és téboly lett az osztályrészük. Bizonyos felfedezéseik jobbá tették az életet, míg mások káoszt és elképzelhetetlen szenvedést szültek, ám a legtöbb esetben egyértelmű határvonalat sem tudunk húzni az erkölcsi kategóriák között.

A könyvet Kutasy Mercédesz értő fordításában olvashatjuk.

A kötet a 2021-es Nemzetközi Booker-díj és a 2021-es Nemzeti Könyvdíj jelöltjei között szerepelt a fordítások kategóriában.

1913, Nagykanizsa. A különc és álmodozó Dalma nem találja helyét a Gutmann családban, mióta ikerhúga évekkel azelőtt odaveszett egy tragikus balesetben. Irigységgel vegyes megvetéssel figyeli, ahogy búgó hangú nővére játszadozik a vagyonos kérőkkel. Miután Krisztina egyiküknek mégis igent mond, az eljegyzés reggelén hűlt helyét találják. Pár hét múlva egy feladó nélküli képeslap érkezik a festői Adriáról, aminek rejtélyét egyedül Dalma képes megfejteni. Nővére nyomába ered, eljut Bécsbe, majd Abbáziába, s közben pletykás szakácsnők, csibész sörös legények, erkölcsös lányfuttatók és élveteg arisztokraták között vezet az útja. De vajon milyen áldozatra lesz képes azért, akit esküdt ellenségének tart?
Ahol a Monarchia előkelőségei nappal a Lungomarén parádéznak, és éjjel spiritiszta szeánszokra járnak, egy lány a szenvedélyt hajszolja, egy másik pedig a bizonyságot, hogy a halál nem végső búcsú, csupán egy új kezdet...
Az Úrilányok az Adrián-sorozat új kötete az utolsó békeév hangulatát minden ízében megidéző regény, mely a letűnt aranykor napsütötte díszletei között azoknak is emléket állít, akik az árnyékos oldalon éltek.

Meghal Szimon, az örmény hegyi városka öreg kőművese, a köztiszteletben álló, de hírhedten csapodár férfi. Négy egykori szeretője is megjelenik a halottbúcsúztatón, és némi feszengés után felelevenítik Szimonhoz kötődő emlékeiket. Hamar kiderül azonban, hogy az egyszerre valóságos és mesebeli örmény hegyi falu nőalakjainak életében a férfi csupán epizódszereplő, aki életük egy-egy nehéz pillanatában bukkant fel - a visszaemlékezésekből kibontakozó kaukázusi nősorsokat jóval több minden köti össze egymással, mint az esendő, de szeretetre méltó férfi szerelme. Narine Abgarjan egymásba indázó, tragikomikus humorral és mágikus motívumokkal átszőtt történetei a szerelem és a gyengédség gazdag bestiáriumaként az élet bonyolultságáról, kegyetlenségéről és szépségéről mesélnek, kifogyhatatlan képzelőerővel és mély emberi melegséggel.

A hatalom sokarcú jelensége áthatja életünket és történelmünket. Ám fogalmának pontos jelentését illetően mindmáig elméleti zűrzavar uralkodik. Han Hegellel, Nietzschével, Heideggerrel és Foucault-val párbeszédet folytatva tör utat működésének új megértése felé, és a hatalom és a szabadság közt feszülő ellentétet is új megvilágításba helyezi. A hatalom nem egyszerű oksági tényező, amelynek révén a másik viselkedése annak akarata ellenére is irányítható. Sokkal inkább olyan közvetítés az én és a másik között, amely kölcsönös függőségek sokaságát hozza létre. A hatalom legkésőbb Nietzsche óta a szellemtörténet egyik legvitatottabb, de egyben legizgalmasabb fogalma. Hogyan működik a hatalom a kényszer és a rajongás köztes terében? Milyen metafizikai eszmék állnak mögötte? Létezik-e külön etikája? Byung-Chul Han e többrétegű kérdést 2005-ös könyvében különböző filozófiatörténeti összefüggésekben vizsgálja.

Túlnőtt-e ​Elvis önmagán, meg tudja-e állítani a költészet a halált, ildomos-e egy idegen férfi után loholni a fagyos hegyoldalban, hűtlenség-e, ha az ember egyszerre két nőt szeret, hatalmasabb-e az éjszaka, mint a világ összes napja, lehet-e egy nagyapának szerelmi bánata és ha igen, érdekelne-e egyáltalán valakit? Meg lehet-e békélni a múlttal?
A halaknak nincs lábuk folytatása a következő nap története. A behavazott Keflavikban teljes a szélcsend. Ari, a középkorú, elvált, hosszú évek távolléte után Dániából Izlandra hazatért könyvkiadó, bár nincs hozzá valami sok kedve, elindul, hogy meglátogassa haldokló apját. Margrét a múltban tekintetét a csillagokba fúrja, Oddur pedig kihajózott délre, legnagyobb fiával a fedélzeten. A hatvanas években egy fiatal pár felzaklatja a szomszédokat, aztán önmagát. Az izlandi nyár egyik legcsodálatosabb napján egy kisfiú elbújik a függöny mögé. Egy hal, egy ököl, egy tenyér csattan a járomcsonton, a jóképű Carl Sagan pedig a világűrről beszél.
A mindenséghez mérhető költői lezárása a Jón Kalman Stefánsson egy évszázadon átívelő, egy kelet-izlandi halászfalutól egészen napjainkig tartó családregény-ciklusának.

Első könyvének - Noé bárkáján - sikere nemcsak népszerűvé tette Gerald Durrellt, de arra is lehetőséget biztosított, hogy feleségével, Jacquie-vel Dél-Amerikába utazhassanak állatbegyűjtő expedícióra 1954-ben. Ugyan a Tűzföldre szándékoztak eljutni, ludakat és kacsákat befogni, de a repülőgép- és a hajójáratok ritkasága miatt ez a tervük meghiúsult. Így aztán előbb az argentin pampákon, majd a paraguayi "részeg erdőben" ismerkedtek a helyi flórával és faunával, valamint szállásadónőjükkel, a falu elképesztően határozott madam-jával, Paulával. Ám hiába gyarapítják állatseregletüket éjimajmocskával, kígyászdarvakkal, üregi bagollyal, óriás hangyásszal, tigrisbölömbikával, vagy armadillókkal, batlákkal és anakondával, a mérgező békákról nem is beszélve, a Paraguayban időközben kitört forradalom mindezek hátrahagyására kényszeríti őket, s menekülniük kell az országból. Hogy aztán Argentínába visszatérve, némileg kárpótolva magukat, részt vegyenek egy nanduvadászaton. A részeg erdő ennek, a célját tekintve kudarcos, ám mégsem tanulságok nélküli expedíciónak a története - Durrell sziporkázóan humoros előadásában.

Immáron 123 éve annak, hogy a Drakula címet viselő szövegszörny kimerészkedett a napvilágra, és bizton állíthatjuk, hogy Bram Stoker regényén - élőholt címszereplőjéhez hasonlóan - nem fog az idő. A szerző 1890-ben Vámbéry Ármintól hallott a havasalföldi uralkodó, Vlad Tepes legendájáról, amelynek hatására (és hosszas kutatómunka eredményeképp) végül megszületett Drakula gróf rémtörténete, amely mára a modern vámpírhistóriák megkerülhetetlen, világszerte ismert alapművévé nemesedett. A regény változatlanul a legkülönfélébb értelmezésekre - például az erotika, a viktoriánus nők helyzete, a kor Angliájának társadalmi berendezkedése felőli értelmezésekre - csábítja az irodalomelemzőket, de talán ennél is fontosabb, hogy Drakula gróf a popkultúrán is múlhatatlan fognyomot ejtett. Minden idők leghíresebb vérivójának alakját a filmvásznon olyan színészóriások testesítették meg az évek során, mint Lugosi Béla, Christopher Lee vagy Gary Oldman - legutóbb mozgóképes reinkarnációját a Netflix 2020-ban bemutatott, háromrészes minisorozata jelentette.

A horrorirodalom lebilincselő klasszikusát teljes terjedelemben, új fordításban közöljük.

A Stephen Hero - az érdemben lefordíthatatlan Finnegans Wake kivételével - James Joyce egyetlen jelentős prózai műve, amely eddig nem jelent meg magyarul. A korai, töredékben maradt regény különösen érdekes lehet annak, aki már kiismeri magát a Dublini emberek, az Ifjúkori önarckép és az Ulysses által megteremtett, összefüggő narratív univerzumban; de természetesen akár első Joyce-élményünk is lehet - az átütő erejű tehetség első megcsillanásától haladhatunk az érett, nagy művek felé. Rengeteg olyan részlet feltárul a könyvben a fiatal Stephen Dedalus családjáról, barátairól, nézeteiről, rokon- és ellenszenveiről, amelyeket a későbbi művek elhallgatnak; itt közvetlen tanúi lehetünk olyan jeleneteknek, amelyekről máshol csak futó beszámolót olvashatunk (a legdrámaibb ezek közül az anyjával folytatott párbeszéd az egyház elhagyásáról), és szinte teljességében megismerhetjük az ifjú művész esztétikai rendszerét is.