Nők a hazai pályán

Ez a könyv összesen negyven Örömvilág podcastepizód mondanivalóját öleli fel, három nagy témakörbe rendezve. Azokat a témákat választottam ki, amelyekkel minden önismereti folyamatot érdemes indítani, és amelyek megdolgozása nélkül nem tudunk magasabb szintekre lépni. A hanganyagok eredeti tartalmát megőrizve készült el minden egyes rész írásos verziója.

Ez a könyv azért készült, hogy a saját tempódban, egyes – téged érintő – témákat alaposan át tudj gondolni, be tudj fogadni. Nemcsak olvasásra szánom, sokkal inkább önismereti folyamatnak. Találsz benne elgondolkodtató kérdéseket, izgalmas nézőpontokat, hasznos tanácsokat, gyakorlatokat, és hiszem, hogy megleled benne önmagadat is, egy tisztább, önazonosabb minőségedben.

Legyen ez a könyv a te Ébresztőd is!

Talányos történetek. Tóth Krisztina új kötete az elmúlt években született elbeszéléseit és tárcanovelláit tartalmazza - egy repülő légörvénybe kerül, egy idős asszony a gyógytornásznál felejti a karóráját, és többé nem lehet elérni, egy nő ellop egy piros kabátot a céges buliban, valaki nem találja a szemüvegét, rejtélyes üzenet érkezik, hogy meg kell etetni egy ismeretlen kutyát. Az Ahonnan látni az eget a jelenről szól, a velünk, körülöttünk élő emberek életének egy-egy hétköznapi epizódját emeli ki és mutatja meg: az olvasó pedig hol a háttérben meghúzódó válságokat, tragédiákat, hol pedig a mindennapi abszurditást, a felszabadult nevetést viszi magával belőlük. Tóth Krisztina kis történeteink nagy mestere - éleslátása, humora, finom megfigyelései méltán teszik napjaink egyik legjobb írójává.

"Adélt, a kreatív nőt, ragyogó feleséget és odaadó anyát a tenyerén hordozza az élet - olyan mindennapokat él, amiről más csak álmodik. De vajon ő is erről álmodott? Mit adhat számára az a hagyományaiban vadidegen világ, amiben egy napon felébred? A szerepeitől megfosztott európai nőből a szokatlan arab díszletek között koronázatlan királynő lesz. Távol az otthonától és saját kötöttségeitől Adél önmagává válik - nagyszabású utazás egy fényes villa négy fala között. Ez a fajta rabság, ami magában hordozza a teljes (fizikai és szellemi) szabadság ígéretét, időnként valamennyiünkre ráférne, hogy megvilágosodjunk: nem mi vagyunk bezárva, csak az ajtó.

Major Gina első regénye egyszerre fordulatos kalandregény - helyenként vérrel, pőre szexualitással, mindvégig megosztó karakterekkel - és megindító belső monológ arról, mi mindent bír el egy nő. Akár a szomszédban, akár a világ másik végén."

Kéki Kata, a szabad lelkű szingli rendes nő lesz. Férjhez megy, szül, és akkor... Mi van?! Miközben mindenki elvárja, hogy legyen szuperanyu, Kovácsné gyakran zombianyu. Úrrá lesz a családdá válás káoszán és az örökölt mintákon? Sőt: képes megváltoztatni őket?

Rácz Zsuzsa 1972-ben született Miskolcon. Író, újságíró. Első regénye, Állítsátok meg Terézanyut! címmel 2002-ben lett bestseller, játékfilm készült belőle: a terézanyuság fogalommá vált. 2010-ben hozta létre a Terézanyu Klubot és pályázatot, hogy minden nő elmondhassa a maga történetét, és az Aranyanyu díjat, hogy megbecsülést kapjanak a nők, és mindenekfelett, támogató közösséget. Budapesten él férjével és két lányával.

"Ha őszinte akarok lenni magammal... De kurvára nem akarok! - sikítja bennem egy aranyos kis hangocska. Rutinból lenyomom, ahogy a vekkert szokás. Mintha kissé megváltozott volna az édességhez való viszonyom. Vad sóvárgást, sőt néha egyenesen olyan elemi vágyat érzek egy szem csokis keksz, egy csokiparány iránt, mint régen... Atyaég, még kimondani is rettenetes. Mint régen a szex iránt! Persze ez csak azért alakult így, mert nem vagyok szokva a csecsemőgondozással járó kőkemény fizikai munkához. (...) Éjjel kettő vagy hajnal négy körül úgy érzem magam, mint aki egész nap krampácsolt, autópályát aszfaltozott. Élve képes lennék felfalni egy vadkant. De előtte mégis széttépném a két kezemmel. Elképzelem, hogy amint le tudom tenni Borit, utolsó erőmmel elvonszolom magam a konyhaszekrényig. Feltépem az ajtaját, kirántom belőle a kekszet, a fogammal tépem le róla a nejlont. Ahogy huszonévesen a pasiját vetkőzteti az ember, hogy csak úgy pattannak a gombok, és a vágy vad szárnyán röppennek szerteszét a szobában."

"A Kovácsné olvastatja magát, befalod, mint egy színes makaront. Nevetsz a helyzeteken és közben magadon: igen, ezt én is átéltem!"
VIDA ÁGNES
a Babapszichológia és az Anyapszichológia szerzője

"Tilla hihetetlenül rendes, mindenben segített a fiaink körül. Mégis 10 évünkbe és három gyerekbe tellett, mire leesett: egy apának nem segítenie kell. Együtt vállaltuk, együtt csináljuk! Erről szól a Kovácsné, sírva röhögsz - magadon is!"
KORPÁS KRISZTINA - TILL ATTILA házaspár

"Akarsz végre olvasni egy olyan könyvet, ami ki meri mondani, hogy lópikulát vezet a tengernyi lemondás a megvilágosodáshoz és bölcsességhez? Akarsz végre olyan könyvet olvasni, ami ki meri mondani, hogy azanyaság, a szülőség kizárólag akkor nem vezet idegösszeomláshoz és váláshoz, ha megtanulunk magunkon röhögni? Ha igen, akkor jó helyen vagy. Kell neked ez a könyv. Röhögj és persze,

Tisza Kata ebben a rendhagyó kötetében egyszerre a szakember és az érintett szempontjából szedi darabjaira a kodependencia, vagyis a társ- és kapcsolati függőségek sokszor igen kaotikus és összetett fogalomrendszerét, motívumait, hogy a végén, szokás szerint, egy tiszta érzelmi térképet és hozzá szabadulólevelet is kaphassunk. Ezúttal a főhős férfi, Szakáll Péter, egy kapcsolatfüggőségekkel foglalkozó, maga is felépülő függő terapeuta, akinek egy teljes munkahetét s az ő igen sokféle, fiktív, mégis hasonló és életszerű eseteit mutatja be a regénytörténet. Minden helyzetben a szer maga az ember, miközben mindezt szakmai értelmező keretbe helyezi a szerző és hozza a megértést az olvasóhoz közel.

Benedek Ágota harmadik könyvében szó szerint a boncasztalra fekteti fel magát, hogy onnan vizsgálódva írjon a testéről. (Is.) Arról, milyen benne lenni. Akkurátus nyugalommal kezdi szétszálazni a tűpontos jelzőkkel ábrázolt testi folyamatok hátterében húzódó tudományos tényeket.

Mivel nem orvos (Sajnos vagy szerencsére?), így a mindenki számára elérhető és közérthető információkból tájékozódik. Józanul, sőt néha kijózanítóan figyeli önmagát. Nyavalyáink elemzéséből egyszerű következtetéseket von le, hogy az életről és halálról szóló felháborítóan humoros összegzések, váratlan képek és megrendítő megállapítások a segítségünkre legyenek.

Nem keresi a spiritualitást, a lélek dolgait ott, ahol gyógyszerre van szükség, de nem tagadja, hogy a búslakodásba igenis bele lehet pusztulni. Nem ebben a könyvben találunk gyógymódot, ha fizikailag gyengélkedünk, de abból, ahogyan Benedek Ágota leírja az emberi lét élményének furcsaságait: a hangulatingadozást, a fájdalmat, az éhséget, a cukor-mámort... hogy, mi köze van az igaz szerelemnek a bélügyekhez, már megint magunkra ismerhetünk.

És tényleg, mi köze van? Mi köze van a menstruációnak a teremtéstörténethez? Cupido miért nepo-baby? Hogy jön Pamela Anderson a lassú felszívódású szénhidrátokhoz? Mi az az anyagcsere-bíróság? Tényleg porból lettünk, és végül azzá leszünk? Hogy függ össze a kollégisták táplálkozási szokása az űrbéli ételek innovációival? Úgy, hogy minden mindennel összefügg - Ágota ezt állítja, és már megint nem hazudik.

Körösi Laura háromgyermekes, boldog házasságban élő ötvenes nő. Az élete ugyan izgalmaktól mentes, de talán éppen ezért gondolja úgy, hogy ennél többet nem is kívánhatna magának. Férje sikeres építész, a három fia közül az egyik egyetemre jár, a másik nősülni készül, a harmadik lázadó kamaszévei előtt áll. Laurának nincs más dolga, mint egyengetni a gyerekei útját, és segíteni férje munkáját. Nagy ritkán mégis rátör egy sosem élt élet utáni nosztalgikus vágy. Ilyenkor elmegy a nagyanyjához, és szétnéz a dédnagymama festményei között a padláson.
Laura gyermekkorát a dédnagymamája, nagymamája és édesanyja hármasában töltötte, a három nő hallgatással teli, feszült kapcsolata között egyensúlyozott, miközben fogalma sem volt, mi okozza az örvényt a felszín alatt. Legjobban a dédnagymamájához kötődött, a bohém, ifjúkorában színésznőnek készülő, később minden örömét a festésben kiélő asszonyhoz.
Hosszú évek teltek el, mire Laura teljesítette egykori ígéretét, és a dédnagymama festményeiből kiállítást szervezett. Arra azonban nem számított, hogy minden egyes kép a saját múltjának egy darabja, minden egyes szín egy emléktöredék, a képekhez tartozó elbeszélések pedig lassan kibontakozni engednek egy évtizedekre hallgatásba burkolódzott történetet.
Titkok, elhallgatás. Vajon mi okoz nagyobb lelki terhet: a kíméletes csend, vagy a kimondott, olykor kegyetlen valóság?
Bauer Barbara új regénye a négy asszony történetén keresztül egy generációkon átörökített, mélyen elzárt trauma útját követi végig a tragédia pillanatától a felismerés napjáig, a II. világháború végjátékától napjainkig.

Egyre többen élünk mozaikcsaládban, miközben gyakran nem vagyunk felkészülve az ebből fakadó kihívásokra.
A korábbi kapcsolatok felbomlása után gyerekek és felnőttek egyaránt új családi viszonyok között találják magukat, a mozaiktestvér és a mozaikszülő az új családi dinamika fontos szereplőjévé válik.
Ezek a helyzetek bonyolult viszonyokhoz vezetnek, amelyekhez rengeteg szeretetre és türelemre van szükség.
Ez a könyv ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy a sok különbözőség hogyan vezethet közös boldogsághoz.

Dr. Ságh Beáta Pakson nőtt fel, jelenleg is ott él.
Orvos és pszichológus, személyközpontú tanácsadó, családterapeuta-jelölt. Célja mindig a test és lélek egységének megismerése és segítése volt.
Jelenleg háziorvosi munkája mellett pszichológusként is dolgozik, érdeklődése az egyén legfontosabb közege, a család működése felé irányult.
Hobbija a kreatív írás. 2020 óta a Péterfy Akadémia hallgatója, írásai eddig a Felhő Cafén jelentek meg.
Egyedülálló, két nagyszerű fiatal felnőtt gyermeke van, akik már saját életüket élik.

Miért mindig a hasonló férfiak/nők vonzanak (pedig már sokszor megjártam ezzel a típussal)?
Miért nem tudom biztonságban érezni magam egy párkapcsolatban?
Miért szorongok mindig, hogy nem szeretnek eléggé, megcsalnak, elhagynak?
Miért menekülök az intimitás vagy az elköteleződés elől?
Miért érzek kényszert, hogy több vasat is tartsak a tűzben?
Miért vetem alá magam a partnerem akaratának, ha ez dühít és keserűvé tesz?
Miért vagyok vele sokszor olyan elutasító, undok vagy zsarnokoskodó, miközben tényleg szeretem?
Miért van az, hogy az eszemmel sokszor tudom, mit kellene tennem, de képtelen vagyok meglépni? Miért megyek bele mindig ugyanazokba a konfliktusokba, amikor már sokszor megtapasztaltam, hogy sehova sem vezetnek?

A fenti kérdések némelyike talán már bennünk is megfogalmazódott a saját párkapcsolati működésünkre vonatkozóan. Érzéseink és cselekedeteink néha ugyanolyan rejtélyt jelenthetnek számunkra, mint egy másik ember belső világa és reakciói. Hiszen sokszor akkor is ugyanazokat a mintázatokat ismételjük a párkapcsolatainkban, amikor azok fájdalmasak, és már sejtjük, hogy valószínűleg ismét kudarchoz vezetnek. Logikus volna, hogy változtassunk, valami belső kényszer mégis mindig ugyanarra az útra terel minket. Mi lehet ennek az oka? A kérdést másképp érdemes feltenni: a működésmódunknak és a visszatérő problémáinknak ugyanis nem okuk van, hanem történetük. Ha segíteni akarunk magunkon, először is ezt a történetet kell megértenünk.

Gyerekként kiszolgáltatottak vagyunk, és még jóval kevesebbet tudunk a világról, mint a felnőttek, de valahogy értelmeznünk kell a minket érő élményeket, és megbirkóznunk azokkal. Kicsiként tesszük ezt úgy, ahogy képesek vagyunk rá. A baj az, hogy a későbbiekben is automatikusan azokhoz a stratégiákhoz nyúlunk, amelyek hajdan sikeresnek bizonyultak. Ám ami adott körülmények között, gyerekként még segített nekünk, az más körülmények között, felnőttként már nem biztos, hogy hasznos lesz. Sőt, a múltunk így képes rátelepedni a jelen életünkre, és irányít minket anélkül, hogy észrevennénk. Amíg mindezt nem fedjük fel, és nem nyúlunk tudatosan más megoldásokhoz, addig működésünket egy olyan automatizmus vezérli, amely folyton ugyanazokat a csalódást és fájdalmat okozó élményeket ismételteti meg velünk.

E könyvben párválasztásunk és párkapcsolati működésünk rejtett mozgatórugóival ismerkedhetünk meg, melyek segítenek megérteni, mit miért érzünk, gondolunk és teszünk. A klinikai szakpszichológus, pár- és családterapeuta szerző elsősorban sémaelméleti megközelítésben, valamint a rendszerszemlélet és számos egyéb irányzat felé kitekintve segít ránézni arra, hogy múltbeli élményeink miként érhetők tetten vonzalmainkban, párkapcsolati játszmáinkban és konfliktusainkban, döntéseinkben és megoldásainkban. Hogy az összefüggésrendszer még világosabb legyen, a könyvben három férfi és három nő párkapcsolati történetén keresztül tanulmányozhatjuk a sémakémia működését.

A jövő útja, a város reménysége, a világörökség sugárútja - ezekkel a magasztos jelzőkkel illették egykor az Andrássy utat, fővárosunk legfontosabb látnivalóinak egyikét.
Morcsányi Elza sétavezető, podcast-műsorvezető nemcsak az épületekről mesél szakavatottan, hanem a díszes paloták egykori lakóinak életét övező legendákat, titkokat, szóbeszédeket is megosztja élménydús, szórakoztató sétája során, amelyet friss képanyag és archív felvételek tesznek színesebbé.
Ugorjunk vissza az időben, ismerjük meg a sugárút történetét a krumpliföldtől a luxus boulevard-ig, kukkantsunk be a fényűző paloták falai mögé.

Egy rég elfeledett átok, ami a család női ágán vonul végig, arra várva hogy egyszer feloldozást nyerjen.
1916 és 2022 Budapest.
Két nő, akik sosem ismerték egymást, sorsuk mégis összefonódik.
Száz év különbséggel ugyan, de Róza vidéki lányként Budapestre kerülve ugyanazt a hivatást választja, mint ükanyja, Katus. Azonban nemcsak a hivatásuk hasonló, hanem a sorsuk is, ugyanis száz évvel azelőtt, a múltban volt egy titok, aminek a jelenben, Róza életében is hatalmas ereje van.
Transzgenerációs traumaoldó önismereti regény, ami abban segít, hogy feltárhassuk azokat a múltbéli veszteségeket, csalódásokat, amik talán nem is a mieink, hogy ezután a gyógyulás útjára léphessünk.

Flóra fiatal, gyermektelen, egyedülálló nő, akit a társadalmi elvárások súlya nyom. Éva középkorú asszony, aki elvesztette önmagát, boldogtalan házasság béklyózza, és a régmúlt sötét árnya vetül rá. Az energikus, válófélben lévő Lívia pedig mintha a saját személyiségét és a bizonytalan jövőt cipelné magán súlyos hátizsákként. Nem is sejtik, mennyit segítenek egymásnak abban, hogy a terheiktől megszabaduljanak.
Az Akinek egyszer szárnya nő hármójuk egymásba fonódó, filmszerű története arról, hogyan élik meg személyes sorsuk kihívásait, az azok általi átalakulás folyamatát, és miként lelnek rá az elrugaszkodás pillanatára az életükben.
Pápay Eszter regénye a női sors összetettségének érzékenységgel teli lenyomata, amely félelmeken, belső vívódásokon és transzgenerációs traumán végigvezetve juttatja el hőseit a szárnybontás pillanatáig, azt üzenve, hogy a szárnyak kitárása nem bűn – hanem eredendő, igaz állapotunk.

Olykor szabadságra kell mennünk a saját életünkből. Amikor fordulóponthoz érkezünk, és rádöbbenünk, hogy már régóta nem azzal töltjük a napjainkat, amivel szeretnénk. Amikor végre meghalljuk, mit mond addig makacsul elnémított belső hangunk. Amikor megértjük, hogy ki kell lépnünk a megszokott környezetünkből, mert csak így láthatunk rá önmagunkra, és találhatjuk meg a hitelesebb élet felé vezető utat.
Sokan ilyenkor felülnek egy Spanyolországba tartó repülőre, és meg sem állnak az El Caminóig. A papagájos ablak szerzője másfelé indult, Németországba, ahol szintén vezet egy zarándokútvonal, összekötve Luther életének legfontosabb színhelyeit. Utazott hajóval az Elbán és szamárháton fel Wartburg várába, lakott romantikus panzióban és gótikus kolostorban, sétált girbegurba középkori utcákon és tévedt el őserdőben, s eközben megtanulta újraértelmezni legfontosabb élményeit, emlékeit. Hiszen egy régi történelmi alak és egy mai, modern átlagember is könnyen találhatja magát hasonló helyzetekben, nézhet szembe hasonló kihívásokkal, és tapasztalhat meg hasonló érzéseket.
A papagájos ablak egy szökés történetével indul, és egy megérkezéssel fejeződik be. De ahogy a mondás tartja: ahol egy út véget ér, ott elkezdődik egy másik.

A Collegienstrasse végén álló, majd ötszáz éve csak Luther-házként ismert kolostor előtt nem a házigazda szobra üdvözli a vendégeket, hanem a felesége siet át az udvaron lobogó szoknyával. És teljes joggal, mert a Barbara Cranachtól tanultakat kiválóan hasznosítva ő szedte ráncba ezt a házat és annak minden lakóját, beleértve az urát is. Az esküvőjük idején a barátcella magányához szokott férj már elmúlt negyvenéves, így kezdetben elég nehezen vette fel a fordulatszámot.
"A házasság elején különös gondolatai támadnak az embernek. Az asztalnál ez jut eszébe: -Eddig egyedül voltál, most kettesben vagy. - Az ágyban, ha felébred, lát maga mellett két copfot, amit azelőtt nem látott" - vallotta be az Asztali beszélgetésekben, és nekem folyvást ennek a két szőke copfnak a gazdája jár a fejemben, miközben végigjárom a zegzugos épületet. És össze is találkozom vele, bár a Lucas Cranach által festett portrén a hajfonatok megbújnak a sárga-fekete főkötő mögött. A festmény magas arccsontú, határozott arcú fiatal nőt ábrázol, ferde vágású, szürkéskék szemmel és finom metszésű szájjal; látszik rajta, hogy amit a fejébe vett, azt előbb-utóbb meg is valósította.
MÖRK LEONÓRA író, újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként dolgozott. Regényeiben nem elégszik meg azzal, hogy elmesél egy magával ragadó történetet, hanem izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra is hívja olvasóit. A papagájos ablak az eredetileg 2017-ben megjelent regényes útinapló új kiadása.