Nők a hazai pályán

A családjától - akarata ellenére - messzire vetődött Adéllal a szabadulást jelentő, bonyolult játékot űz a sors. A ravasz feladványok az olvasót is önismereti utazásra hívják, ami közben óhatatlanul felmerül a kérdés: mitől otthon az otthon? Az által, hogy ott élnek a szeretteink, vagy attól, hogy pontosan oda illünk? A különös gonddal megalkotott, tökéletes külsőségek mögött a leggyakrabban riasztó erők munkálkodnak. A luxus olykor csak gazdagon hímzett lepel valami oltári nagy csúfságon, vagy épp feltétel nélküli bizalom - amit oly könnyű eltékozolni.
A nagy sikerű Aranykönyv után megérkezett A gyémántkalitka meghökkentő fordulatokban bővelkedő második része, az Orrery.
Major Gina regényének folytatása felkap, elvisz magával, és csak bízni lehet benne, hogy emlékezni fogsz mindarra, ami útközben történik.
A fojtogató hagyományai által elsötétített arab világban Adél maga a fény. De ugyan van-e ereje bevilágítani a haza vezető utat? A
perzselő napfényben feltűnő lenyűgöző arcél képes lesz elnyerni a szeretett nő szívét tisztességes módszerekkel? Avagy nem marad más, mint tisztességtelenül játszani?

Körösi Laura háromgyermekes, boldog házasságban élő ötvenes nő. Az élete ugyan izgalmaktól mentes, de talán éppen ezért gondolja úgy, hogy ennél többet nem is kívánhatna magának. Férje sikeres építész, a három fia közül az egyik egyetemre jár, a másik nősülni készül, a harmadik lázadó kamaszévei előtt áll. Laurának nincs más dolga, mint egyengetni a gyerekei útját, és segíteni férje munkáját. Nagy ritkán mégis rátör egy sosem élt élet utáni nosztalgikus vágy. Ilyenkor elmegy a nagyanyjához, és szétnéz a dédnagymama festményei között a padláson.
Laura gyermekkorát a dédnagymamája, nagymamája és édesanyja hármasában töltötte, a három nő hallgatással teli, feszült kapcsolata között egyensúlyozott, miközben fogalma sem volt, mi okozza az örvényt a felszín alatt. Legjobban a dédnagymamájához kötődött, a bohém, ifjúkorában színésznőnek készülő, később minden örömét a festésben kiélő asszonyhoz.
Hosszú évek teltek el, mire Laura teljesítette egykori ígéretét, és a dédnagymama festményeiből kiállítást szervezett. Arra azonban nem számított, hogy minden egyes kép a saját múltjának egy darabja, minden egyes szín egy emléktöredék, a képekhez tartozó elbeszélések pedig lassan kibontakozni engednek egy évtizedekre hallgatásba burkolódzott történetet.
Titkok, elhallgatás. Vajon mi okoz nagyobb lelki terhet: a kíméletes csend, vagy a kimondott, olykor kegyetlen valóság?
Bauer Barbara új regénye a négy asszony történetén keresztül egy generációkon átörökített, mélyen elzárt trauma útját követi végig a tragédia pillanatától a felismerés napjáig, a II. világháború végjátékától napjainkig.

Felhőtlen nyaralásnak indult...

A nap hét ágra süt, az Adriai-tenger türkizkék vize szinte szikrázik a melegben, amikor a hattagú család hajóra száll, hogy méltóképpen ünnepeljék meg a családfő hatvanadik születésnapját. Váratlanul azonban vihar kerekedik, így kénytelenek kikötni egy lakatlan szigeten. Azt remélik, átvészelik valahogy az éjszakát, aztán reggel indulhatnak is tovább.

Esztert nem csak a vihar aggasztja, hanem az is, hogy az elutazásuk előtt valaki feltörte a Facebook profilját, és a nevében obszcén bejegyzéseket posztolt. Ki akarja befeketíteni az ismerősei előtt? Vajon a posztok tartalma szemenszedett hazugság vagy épp ellenkezőleg? És van ennek az egésznek bármi köze ahhoz, ami a szigeten történik?

Az elemek tombolása nem csitul, és amikor az egyik utas eltűnik a fedélzetről, Eszter úgy dönt, a kezébe veszi az irányítást, és megpróbál rájönni, ki és mi áll a háttérben.

Sietnie kell, mert az idő szorít, ők pedig egyre kevesebben vannak...


"...a sötétség odakint, a tengeren, egész mást jelent. Körbenézel, és áthatolhatatlan, egynemű
fekete függönynek látsz magad körül mindent, aztán rápillantasz a navigáción a térképre, és rájössz, hogy az a fekete valójában apró szigetekkel, zátonyokkal és magányos sziklákkal teliszórt, dühöngő tenger, és akkor - ha addig még nem tetted - rettegni kezdesz."

A jövő útja, a város reménysége, a világörökség sugárútja - ezekkel a magasztos jelzőkkel illették egykor az Andrássy utat, fővárosunk legfontosabb látnivalóinak egyikét.
Morcsányi Elza sétavezető, podcast-műsorvezető nemcsak az épületekről mesél szakavatottan, hanem a díszes paloták egykori lakóinak életét övező legendákat, titkokat, szóbeszédeket is megosztja élménydús, szórakoztató sétája során, amelyet friss képanyag és archív felvételek tesznek színesebbé.
Ugorjunk vissza az időben, ismerjük meg a sugárút történetét a krumpliföldtől a luxus boulevard-ig, kukkantsunk be a fényűző paloták falai mögé.

Milyen az az ember az életedben, aki igazán szeret?
- Elfogad olyannak, amilyen vagyok. Szeret a hibáimmal, a gyengeségeimmel, a félelmeimmel együtt. Feltétel nélkül. Mert igazán ismer.
- És te? Te is így szereted magad?
- Nem - felelem hezitálva. - És nem tudom eldönteni, hogy azért, mert én viszont feltételekhez kötöm a szeretetet, vagy mert nem ismerem magam igazán.

Az Idegen, az Átutazó és a Jövevény után újabb találkozás vár ránk a halál és a születés, a folytonosság, az öröklét megválaszolhatatlannak tűnő kérdései között. A Barát mindegyiküket jól ismeri. Mert ő az, aki akkor is ott van, amikor mindenki más már odébb áll. Aki vezet az úton, elénk tárja a végtelent, de kíméletlenül megmutatja a végleteket is. Tudja, mit jelent a boldogság, de nem áll elénk, ha éppen a pokol felé tartunk. Mert tudja, hogy mindennek megvan az oka. Mert ő ismer a legjobban.
De ki ő? És vajon azt is tudja, miért vagyunk a világon?

Kedves olvasóm! A TALÁLKOZÁSOK kisregénysorozat negyedik része önismereti utazás. Ezen az úton magam is végigmentem, és szeretnélek hozzásegíteni, hogy te is ellazultan, meditációként élhesd meg az utolsó fejezetet. A könyvben található QR kódot leolvasva egy hanganyaghoz jutsz. Indítsd el a felolvasást, hunyd le a szemed, és tarts velem az út utolsó méterein. Várlak szeretettel!
Bauer Barbara

,,Egy mai és mégis kortalan regény arról, hogy egy nő lehet más és több, mint a rá osztott szerepek." - Palotás Petra író

A boldogságod kulcsa a kezedben van!

,,Szia, Szivi, mikor menjek hozzád legközelebb? Csók, Zsolt"
Beáta nem hisz a szemének, amikor a pár nappal korábban váratlanul elhunyt édesanyja, Szilvia telefonjában ilyen és ehhez hasonló üzeneteket talál. Ezenfelül Szilvi táskája egy különös kulcsot rejt, amelyen szintén az ismeretlen férfi neve köszön vissza.
,,Ha megtalálod ezt a kulcsot, mielőbb add oda Kalosa Zsoltnak." - olvasható a kulcstartón.

A család élete fenekestül felfordul, miközben a nyomozás során egyre több mindenre derül fény az anyuka boldognak vélt életével kapcsolatban. Ez pedig nagy változásokat indít el a lányban, akinek életútja kísértetiesen hasonlít anyjáéra.

Tényleg ő sem vágyik másra az anyaságon kívül? És vajon miért vezet titokban naplót az éj leple alatt?

Zubor Rozi háromgyermekes IgenAnya, újságíró, podcaster, a Micsoda történetek könyvsorozat társszerzője. Megható és elgondolkodtató első regénye egy érzelmi utazásra invitál önmagunkba.

Paris biztos benne, hogy megtalálta az igazit, akivel kész leélni az életét. Már a külföldre költözést tervezgetik... ám, amikor az utolsó pillanatban váratlanul elbizonytalanodik, és felbontják az eljegyzést, egyedül marad az üres lakásban, összetörve, magányosan, kilátások nélkül.

Ace nem sokat tud az igaz szerelemről. Általában ágyról ágyra jár, a párkapcsolatai során senkit nem enged igazán közel magához. De ha egy barátjának szüksége van rá, nincs nála odaadóbb ember.

Ace úgy dönt, segít Parisnek túljutni a szakítás utáni legnehezebb időszakon. Mivel egyikük sem szeret egyedül lenni, a lány egy hirtelen ötlettől vezérelve beköltözik hozzá. Azonban minél több időt töltenek együtt, annál inkább kénytelenek szembenézni mindazzal, ami elől egészen idáig menekültek.

A füredi lány-sorozathoz kapcsolódó novellából megismerhetjük Ria és Csáky Konrád gróf történetét, akik az Úr 1757. esztendejében a szőlődombok között rejtőző paloznaki kastélyudvarban találkoznak először. Jobban különbözni sem tudnának, mégis különös kapcsolat alakul ki közöttük. Sorsuk összefonódása vajon milyen jövőt tartogat számukra?

Szerelem téren és időn át...

Almássy Anna, a XXI. századi jogászlány akaratán kívül az Úr 1763. esztendejében találja magát. Kénytelen beilleszkedni a közösségbe, míg rá nem jön, miként juthat egyszer haza. Hamar megérti, a szabályok itt pofonegyszerűek: a vérhatalom jogán a földesúr élet és halál ura.

A lány számára úgy tűnik, mintha a sötét középkorba zuhant volna vissza: pestis, máglya, pellengér, éhínség...
Ám a rémisztőnek tűnő világban is létezik az az időtlen érzés, amelyet úgy hívunk, hogy szerelem.
Anna egy napon találkozik nemes Oroszy Mihállyal - a fiatal földesúrral. Mindenben különböznek, mégis szenvedélyes vonzalom alakul ki közöttük. A mai értékek szerint nevelkedett lány és az előjogokkal született férfi eltérő világlátása drámai helyzeteket szül.

Vajon a két világot összekötheti a szerelem?

Karády Anna elsőkönyves szerző, balatonfüredi jogász, aki a város múltját és természeti kincseit kisiskolás kora óta kutatja. Az évek során szerzett ismereteinek a lenyomata ez a történelmi, romantikus debütregény, amely megmutatja, hogy a szerelmet sem az idő, sem a tér, sem a társadalmi különbségek nem képesek eltiporni.

Szerelem a századelőn...
1910, Fiume - A Magyar Királyság egyetlen kikötője.
Az Adriai-tenger partján virágzik a kereskedelem, ezért a híres pesti cukrász, Gerbeaud Emil megvásárolja a fiumei csokoládégyárat, és üzletet nyit az abbáziai luxusvillák és fényűző szállodák szomszédságában. Így kerül a fiumei gyorsvonattal a belvárosi cukrászdában dolgozó Szépkúti Blanka kisasszony egyenesen a híres tengerparti sétaútra - a kalapos kisasszonyok és sétapálcás urak legelőkelőbb üdülőhelyének szívébe.
A Gerbeaud-kisasszony útjába egy tengerészt sodor a bóra nevű szél, akivel csupán abban egyeznek, hogy mindkettőjüknek igen határozott víziója van arról, hogyan is képzelik el a jövőt.
Az emberek csupán véletlenül találkoznak életük során, vagy a sors rendeli így?
Vajon a szerelem fordít a sorsunkon vagy éppen beleteljesíti azt?

Karády Anna, a nagysikerű A füredi lány-trilógia írója különleges csemegét kínál a történelmi regények kedvelőinek: új, romantikus története az Osztrák-Magyar Monarchia idejébe, az ,,aranykor" éveibe repíti vissza az olvasókat - emlékeztetve az elfeledett magyar haditengerészeti évekre, amikor az Adria még magyar tenger is volt.

A vér és a név kötelez - évszázadokon át.

Oroszy Mihály élete gyökeresen megváltozik. A füredi lány-sorozat lezáró kötetében a 18. század most megmutatja könyörtelenebb arcát is: a felvilágosodás korszaka még a látóhatáron sincs, a feudális rend igazságtalanságai nyomorítják a köznépet. A földesurakkal szembeni elégedetlenség egyre nagyobb, a Dunántúl a jobbágyfelkelések küszöbén áll.

A füredi földesúr ennek ellenére bizakodón tekint a jövőre, eltökélten készül élete legnagyobb utazására - egy más időben, egy másik világban kíván új életet kezdeni. Vajon sikerül-e fordítani a sorson?

Almássy Anna rádöbben, férje terve talán nem is csak egy lehetőség, hanem az egyetlen út, ami járható. Vajon le lehet győzni az időt?

Karády Anna romantikus regényében ismét Balatonfüredre kalauzolja az olvasókat, miközben megmutatja, hogy nincs olyan akadály, amely az igaz szerelem útjába állhat. A füredi lány-sorozat harmadik részében a jelen és a múlt szálai még jobban összefonódnak, amivel kezdetét veszi egy újabb, váratlan eseményekben bővelkedő kalandos utazás.

Szerelem a háború tengerén...
1910-es évek, Adria - Európa a Nagy Háború felé tart
Az abbáziai Gerbeaud cukrászdában dolgozó Szépkúti Blanka és báró Hollósy Ármin számára még sok meglepetést tartogat az élet.
A háború előszobájában született szerelemre megpróbáltatások sora vár.
A haditengerészeti mozgosítási parancs kirángatja a szerelmeseket az adriai szigetvilág édenkertjéből. A tengerésztisztet arra nevelték, hogy a kötelesség még az életnél is előbbre valóbb. A nem várt események összezúzzák az álmaikat.
Hogyan változtatja meg a háború a szerelmesek életét?
Vajon otthonra talál a Zserbó-kisasszony a tenger partján?

A századelőn játszódó történelmi romantikus regényben betekintést nyerhetünk a tengeri kikötők, világot járt tengerészek különös életébe, majd a huszadik század hajnalának legtündökölőbb éveit követően az Adria megmutatja viharosabb arcát is.
Megindító történet szerelemről, magányról, vágyról, és a reményről.
Azok vagyunk, akinek születtünk? Vagy inkább az határoz meg minket, hogy életünk során kikkel találkozunk?
Karády Anna, a népszerű A füredi lány-trilógia írója, ezúttal a tengerészet lovagkorába repíti az olvasókat. A Zserbó folytatásában életre kel az Osztrák-Magyar Monarchia császári és királyi haditengerészete és megismerhetjük Őfelsége Zenta hadihajójának szívszorító történetét is.

Te meddig mennél el, hogy megvédd azt, akit a legjobban szeretsz?

257 éves szerelem...

1764, Füred.
Azt mondják, léteznek sorsfordító találkozások: Anna, a nincstelen fiatalasszony felforgatja a gazdag, kálvinista nemesi família életét kevesebb mint fél esztendő alatt. A füredi földesúr - Oroszy Mihály - katolikus hitre tér és megházasodik. Elvégre a szerelem mindent legyőz...

A mesékben a szerelmespár boldogan él, míg meg nem hal; de az élet nem tündérmese...
Könnyek és viharok nélkül nincs házasság; a hitvesi ágy - különösen egy földesúré - nem csak mámort tartogat.
A zárt ajtók titkot őriznek - nem is akármekkorát -, hiszen Anna a XX. században született. Boszorkány vagy időutazó?

Házasságukban világok ütköznek, szerelmük fájdalmas áldozatokat követel. Vajon létezik-e jövő azok számára, akiket az idő szétválaszt? A végzet jéghideg közönnyel rövidre szabta közös életüket, a földesúr azonban nem nyugszik bele a sors ítéletébe, más utat választ.

Karády Anna új regényében, amely A füredi lány folytatása, bepillantást nyerhetünk a XVIII. századi nemesek kiváltságos világába, a szemünk előtt elevenedik meg egy földesúr hétköznapi élete és egy nem hétköznapi szerelem megrendítő története.