Olvasó nőknek

A szoba és a Hívnak a csillagok című New York Times bestsellerek szerzőjétől

"olyan intenzív, mint egy túlnyomás alatt levő kuktafazék"
Margaret Atwood

Három férfi maga mögött hagyja a világot, útnak indulnak egy kis hajóval egy sziget felé, amelyet vezetőjük álmában megpillantott. Csak a hitük vezeti őket.

Írország, hetedik század. Artt tudós és pap, aki álmot lát, amely arra indítja, hogy hagyja maga mögött a bűnös világot. Magával visz két szerzetest - az ifjú Triant és az idős Cormacet, és a Shannon folyó mentén haladnak, hogy keressenek egy eldugott helyet, ahol kolostort alapíthatnak. Kiérnek az Atlanti-óceánra, ahol egy sziklás, meredek partú, kietlen szigetbe ütköznek, amelyen több tízezer madár él. Isten dicsőségére birtokba veszik. Hogyan lehetséges a túlélés egy efféle elhagyatott helyen?

"Menedék. A hetedik századi Írországban három férfi bont vitorlát, és elhajózik egy madarakkal teli szigetre, hogy megtalálják Istent. Emma Donoghue könyve olyan intenzív, mint egy túlnyomás alatt levő kuktafazék. A radikális elszigeteltség tüneményes hatásokat vált ki a szereplőkből. Mi az isteni kegyelem? Mi a tiszta lélek? Mi az erény? Nem az, mint eredetileg hitték volna." - Margaret Atwood

"A Menedék földöntúli, meditatív légkört teremt, amelyet át tud érezni bárki, aki hajlandó elgondolkodni azon, milyen áldással és milyen áldozatokkal jár, ha életünket egy spirituális ügynek szenteljük. (...) Donoghue ravaszul szövi a szálakat, hagyja, hogy három szereplője belakja saját szerepét. A sziget erőforrásainak ostoba elpusztítását korunk olvasói is értik, Donoghue azonban nem hajlandó a szereplőket a jelenkori krízisek szimbólumává degradálni. (...) A hatás elragadó, néha felkavaró és végső soron döbbenetes." - Washington Post

"Meglepően ellenállhatatlan és lebilincselő kaland, (...) a részletes, bensőséges történetfűzés csodája. (...) Valójában ez a rövid regény a vallási fanatikus nárcizmusának és az emberi közösségek ennek ellenére fennálló szívósságának tanmeséje. A három szerzetes a hit és a munka egymásnak ellentmondó vallási imperatívuszát jelenítik meg a lehető legélénkebben, bár Donoghue nem hagy kétséget afelől, melyik mellé szeretne állítani bennünket. A Michael-szikla a maga kopár szépségével szinte egy negyedik szereplő, és ezzel a könyv bekerült az ökológiai fikció klasszikusai közé." - Historical Novels Society

"Időszerű allegória, amelyben három szerzetes próbára teszi hitét egy lakatlan szigeten. (...) Bár a szöveg tele van vallásos utalásokkal, Donoghue prózája a tárgyi világ leírásában szárnyal, a narratíva klausztrofób jellege is abban enyhül. Emellett a magány és a hit tematikái mellett a könyv ökológiai figyelmeztetései a legegyértelműbbek." - Observer

"A Menedék egy ír szigeten alapított kora keresztény kolostor igaz története alapján járja körül a babona, a folklór, a hit és az alapvető emberi szükségletek sajátos elegyét egy küldetés alatt. Csakúgy, mint A szoba esetében, Donoghue leírásai itt is olyannyira kitágítják a kicsi, szűk tereket, hogy végül már univerzális mélységeket foglalnak magukba. (...) A Menedék elgondolkodtató és gondolatébresztő, megmutatja, milyen szakadék keletkezhet - különösen nehézségek felmerülése esetén - aközött, amit hitünk szerint hangoztatunk, és aközött, ahogyan élünk."
- Book Page

"A sziget Donoghue regényeinek egy közös vonását: a bezártságot jeleníti meg. A szoba erre a nyilvánvaló példa, de a Hívnak a csillagok is egy apró dublini szülőszobán játszódik a spanyolnátha idején, A csoda pedig egy házban. (...) Ahogy azt Greene, Spark és Mauriac is tudta, a katolikus regény tökéletes szűk környezetet kínál, amelyben meg lehet vizsgálni a szeretet, a hit, a kegyelem és - ez esetben - a barátság kérdéseit." - Spectator

A szoba és A rokon sikerszerzőjének új regénye

1918, Dublinban tombol a spanyolnátha, Írországot feldúlta a háború és a járvány. A kórház szülészetén Julia Power nővérnek nincs elég embere, miközben a várandós anyákat, akik elkapták a szörnyű vírust, közös karanténba zárják. A nővér körül felbukkan két kívülálló, dr. Kathleen Lynn, aki állítólag lázadó és keresi a rendőrség, és egy fiatal önkéntes segítő, Bridie Sweeney.

A három nő három nap leforgása alatt megváltoztatja egymás életét. A szűkös, sötét szülészeti osztály lakóit a járvány megtizedeli, de a rettegéssel teli világban újszülötteknek adnak életet. Az anyák és a személyzet kifogyhatatlan gyengédséggel, emberségesen teszik a dolgukat, helyt állnak a lehetetlennel határos helyzetben.

Mindig van remény, és nincs olyan szörnyűség, amiből ne lenne kiút - üzeni nyomban klasszikussá vált új regényével Emma Donoghue.

"És még ezek után mondja valaki, hogy a történelem nem ismétli önmagát." - New York Times

"Donoghue legjobb regénye A szoba óta." - Kirkus

Emma Donoghue 1969-ben született Dublinban, kétszeres bevándorló: nyolc évig élt Cambridge-ben, ahol PhD-fokozatot szerzett a 18. századi irodalomból, majd a kanadai Londonba költözött, ott él francia élettársával és két gyermekükkel. Könyveket, színdarabokat és forgatókönyveket ír.

A szoba című filmért Oscar- és Emmy-díjra is jelölték. Korábbi regénye a 21. Század Kiadónál: A rokon (2020).

"Éppen idejében érkezett ez a ragyogó, letehetetlen emlékeztető arról, hogy még a legkisebb szobában is van hely a szeretetnek és az együttérzésnek... nők, akik szülnek, más nők, akik haldokolnak, és az egészet mégis áthatja a szeretet - bonyolult és örömteli módon." - Rachel Joyce

"Zsigeri, felzaklató, reveláció erejű látomás életről, halálról és szeretetről a pandémia idején. Lélegzetelállító regény." - Emily St. John Mandel

"A járvány frontvonalában micsoda felfokozott érzelmi állapot kíséri az életet és a borzadályt - ez a rohanó tempójú regény briliáns módon ragadja meg e szélsőséges hangulatot. Ettől a prózától dübörög az olvasó szíve, és feláll a karján a szőr." - Oprah Magazine

"Kísértetiesen emlékeztet a jelenlegi globális krízisre. A Hívnak a csillagok intim közelségből mutatja be a világot, ahol az egészségügyi dolgozók mindent kockára tesznek, hogy a páciensek életben maradjanak." - Time

"Szívbe markoló portré a nők életéről... Donoghue ebből a nehéz anyagból formált heroikus történetet, amely izgalmasabb, mint egy thriller. Az akciójelenetek a székhez szögeznek, a cselekmény folyamatosan halálos fenyegetés árnyékában zajlik, és a diadalok annál felvillanyozóbbak, mert ritkák, és keservesen meg kell küzdeni értük. ...Donoghue könyve hisz az emberben, a szeretetben, az együttérzésben - nem vakon, de ragályosan." - Washington Post

Justint átok sújtja, és egy Reddit-posztnak köszönhetően már az egész internet tud róla. Minden nő, akivel randizik, azonnal megtalálja élete párját, miután szakítanak egymással. Amikor Emma üzenetet ír neki, hogy vele is ugyanez történik, kitalálnak egy tervet: egymással randiznak egy ideig, aztán szakítanak. Így a kettőjüket sújtó átok semlegesíti egymást, és végül mindketten megtalálják életük szerelmét. Képtelen ötlet... de talán működhet.

A kapcsolat csupán egy könnyű, nyári kalandnak indul. Amikor azonban felbukkan Emma toxikus anyja, Justinnak pedig gyámságot kell vállalnia három fiatalabb testvére fölött, hirtelen sokkal komolyabbra fordul a helyzet, mint amire számítottak. Ráadásul valódi érzéseket kezdenek táplálni egymás iránt.

Vajon a sors ezúttal a tökéletes párt hozta össze?

A USA Today és New York Times bestsellerszerző Abby Jimenez varázslatos története egy olyan kapcsolatról mesél, amelyben az érzelmi intimitás és az izzó kémia kart karba öltve jár. Minden perce kincs.

"Szellemes, lassan építkező romantikus regény." - Elle

"Az irodalmi magabiztosság és a rendkívül élvezetes szellemesség tökéletes elegye." - Booklist

"Ezt a vicces és érzelmekkel teli regényt nem elég csak elolvasni. Ebbe bele kell merülni."
- Library Journal

"Jimenez egy elragadóan lebilincselő szerelmi történetet épít fel." - USA Today

"Látnom kellett, ahogy pénzért árvákat raboltak ki, éheztettek halálra és égettek el. Rég elhatároztam, hogy... egyetlen polgár sem törődik azzal, ha egy árvát kirabolnak, éheztetnek vagy megölnek - egy halott tulajdonát még egyszerűbb birtokba venni, mint egy élőét."
Kate Barnard, a jótékonysági és javítóintézmények oklahomai állami biztosa, 1907-1915

Oklahoma, 1909
A tizenegy éves Olive tudja, hogy a mostohaapja nagyon nem helyénvalóan viselkedik a csaktó indián törzshöz tartozó gyámleányaival. Amikor az idősebb lány eltűnik, Ollie attól félve, hogy a kisebbik lányra, sőt őrá is ez a sors vár, kézen fogja a hatéves Nessát, és az erdőbe menekülnek. A messzi Winding Stair-hegységbe tartanak, ahol azonban törvényen kívüliek, kincsvadászok és mindenre elszánt, veszélyes csavargók tanyáznak, akiktől semmi jót nem várhatnak...

Oklahoma, 1990
Valerie Boren-Odell vadőr új munkahelyére, a Horsethief Trail Nemzeti Parkba érkezik. Egyedülálló anyaként úgy gondolja, ez a szép, nyugalmas vidék jót tesz majd a kislányának is. Ám alighogy szolgálatra jelentkezik, máris szembesülnie kell a park megnyitása körüli helyi vitákkal. Ráadásul eltűnt egy tizenéves túrázó, egy barlangból pedig gyerekek maradványai kerültek elő. Val megpróbálja kideríteni az igazságot, és az indián rendőrség egyik tagjának személyében szövetségese is akad. Együtt talán fény tudnak deríteni a régi titkokra, és a térség feledésbe merült, tragikus történetére.

A vadon árvái a hatalomra és a fekete aranyra, azaz az olajra éhes kíméletlen földbárók korába vezeti az olvasót. Lisa Wingate valós történelmi tényeken alapuló regényében Kate Barnardnak állít emléket, aki a 20. század elején elszántan igyekezett leleplezni, hogy az oklahomai földbirtokosok miként húznak hasznot az elárvult, és rájuk bízott indián gyerekekből.

A 20. század elején a földjogokkal kapcsolatos visszaélések zavartalanul virágoztak Oklahomában az őslakos indián törzsek elárvult gyermekeinek kárára. A hivatal által kinevezett fehér gyámok sokszor csak azért vették magukhoz ezeket a gyerekeket, hogy minden módon kihasználják őket. A kapzsiság és korrupció nemcsak a gyámokat fűzte egymáshoz, de lényegében mindenkit, a helybéli kereskedőktől az ügyvédeken át a hagyatéki bírókig. Gyerekek milliói váltak rabszolgává és a felnőttek meggazdagodásának eszközévé, a rendszer pedig, melynek védelmeznie kellett volna őket, részvétlenül nézte szenvedésüket.
Lisa Wingate regénye annak a Kate Barnardnak állít emléket, aki mint a jótékonysági és nevelőintézetek újonnan megválasztott állami biztosa megpróbált gátat vetni a lelketlen visszaéléseknek.

Ahol szeretet van, ott sosincs sötétség.

Három ember, akinek sosem kellett volna találkoznia, egy járatra kap jegyet. És a sors furcsa tréfát űz velük.
Az ötéves Layla eltűnik egy Los Angeles-i bevásárlóközpontból. Megrendült szülei a történtek után különválnak.
Öt évvel később a kislány előbukkan, méghozzá pontosan ugyanazon a helyen, ahol nyoma veszett. Életben van, de megmagyarázhatatlan némaságba burkolózik. A viszontlátás örömét egyre több megválaszolandó kérdés követi. Hol volt mindvégig Layla? Kivel? És főleg: miért tért vissza?

"Hiszem, hogy a sebektől erősebbek leszünk. Nem kell hozzá varázslat, csak sok idő. Van, hogy nem gyógyulunk meg teljesen. A fájdalom sosem múlik el nyomtalanul. Ott marad a szívünk mélyén, de visszatérhetünk az életbe, folytathatjuk az utunkat."

Az 1974-ben Antibes-ban született szerző diákévei alatt kezdett írni. A közönség először 2004-ben, az És azután... megjelenésekor találkozhatott vele. Majd egymást érték a regények. Mára ő a legnagyobb példányszámban eladott kortárs francia író, aki tizenhárom éve megszakítás nélkül vezeti a francia sikerlistát, és népszerűsége a világ minden táján töretlen. 2021-ben elnyerte a thriller és noir műfajában teljes életműért járó Raymond Chandler-díjat.

A trendi londoni reklámügynökségnél dolgozó Jane Peterst a huszonhatodik születésnapján hagyja ott a barátja. A lány nappal sodródik az árral, éjszakánként a blogján viszont határozott, lényeglátó, olykor egészen csípős anonim válaszokat ad az életük problémáival hozzá fordulóknak. Miután főnöke hirtelen felfigyel az ötleteire, viszonyba bonyolódik a karizmatikus, negyvenes férfival, aki a kezdeti lángolás után hamar felfedi az igazi arcát. Amikor veszélybe kerülnek a baráti kapcsolatai, a munkája és az ép elméje is, Jane-nek rá kell döbbennie, hogy ezen a helyen a nőkre nem ugyanazok a játékszabályok vonatkoznak, mint a férfiakra, a szex és a hatalom kéz a kézben jár, és nehéz tiszta fejjel gondolkodni, ha valaki másnak a mocskos kis titka vagy.
Caroline O'Donoghue első regényében rendkívüli érzékletességgel mutatja be a játszmák, a manipuláció és egy különös, émelyítő, ugyanakkor mágneses vonzalom anatómiáját. Egy olyan vonzalomét, amit csak akkor érthetsz meg, miután túlélted.

Néha az okozza a legtöbb fájdalmat, aki szeret.

Lilynek nem ment mindig könnyen a sora, de annál keményebben dolgozott, hogy olyan életet élhessen, amilyenre vágyik. Elhagyta a Maine állambeli kisvárost, ahol felnőtt, egyetemet végzett, és Bostonba költözött, ahol saját vállalkozásba kezdett. Amikor szikrázni kezd a levegő közte és a jóképű idegsebész, Ryle Kincaid között, Lily életében hirtelen minden túl szép lesz ahhoz, hogy igaz legyen.

Ryle magabiztos, makacs, kicsit talán arrogáns is, de emellett érzékeny, okos, és Lily a gyengéje - bár a kapcsolatoktól való viszolygása aggodalomra ad okot.

Lilyt mégsem csak az új kapcsolata foglalkoztatja. Rengeteget gondol Atlas Corriganre is - az első szerelmére, aki a hátrahagyott
múltjához köti. A fiú, aki lelki társa és védelmezője volt, most újra feltűnik a színen, veszélyeztetve ezzel mindent, amit Lily és Ryle együtt felépített.

Ebben a merész és mélyen személyes regényben Colleen Hoover szívszorongató történetet tár elénk, ami új, izgalmas utakra vezeti őt magát mint írót is. A Velünk véget ér felejthetetlen mese a szerelemről, amiért nagy árat kell fizetni.

Szereted az érzéki, de tartalmas könyveket?
Vidd haza nyugodtan, tetszeni fog.

Fiatal nőknek,
felső korhatár nélkül!

Irvin D. Yalom pszichoterápiás történetein átsüt az emberszeretet, empátia, tolerancia, hitelesség és bölcsesség. A legkényesebb kérdésektől sem zárkózik el; saját haláláról vagy az élet értelméről ugyanolyan tárgyilagosan ír, mint a páciens és terapeuta kapcsolatának buktatóiról. Őszintén beszél saját érzelmeiről és arról, hogyan használja fel azokat munkája során.
Legsikeresebb könyve, a Szerelemhóhér tíz olyan pácienst mutat be, akiknek története nem csak azt bizonyítja, hogy szembenézhetünk a létezés négy bizonyosságával - a saját és szeretteink halálának elkerülhetetlenségével; a szabadsággal, amely lehetővé teszi, hogy az életünket úgy éljük, ahogy akarjuk; a végső pillanat magányával valamint azzal a ténnyel, hogy létezésünknek nincs egyértelműen meghatározható értelme - hanem azt is, hogy e szembenézéssel tartalmasabbá tehetjük életünket.
Irvin D. Yalom (1931) a Stanford Egyetem pszichiátriaprofesszora, író. Az Egzisztenciális pszichoterápia, a Csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata valamint A terápia ajándéka című munkái szakterületének alapművei közé tartoznak. Fikciót, filozófiát és pszichoterápiát ötvöző regényei, A Schopenhauer-terápia, a Spinoza-probléma valamint az Amikor Nietzsche sírt világszerte rendkívül népszerűek.

Egy év telt el azóta, hogy Aura Wilding a tengerbe sétált Tasmania partjainál, és hozzátartozói azóta is hasztalan próbálkoznak megbirkózni elvesztésével. Miután Esther Wilding hazatér, hogy családjával együtt emlékezzen meg nővéréről, szülei rábízzák Aura naplóját, amelyben hét fotó látható, mellettük pedig rövid, rejtélyes versikék, amelyeket Aura a saját bőrére is rátetováltatott. A képek és a versek feltárhatják Aura halálának okát, ám ehhez Esthernek hosszú útra kell indulnia a festői szépségű Tasmania szigetéről a világ másik végébe, Koppenhágába, majd még tovább a szélfútta Feröer szigetekre. Útján az Aura által hátrahagyott történetek vezetik: hét tündérmese fókatündérekről, hattyúkról és nőkről. A nyomok felkutatása révén Esther a nővérét felemésztő fájdalom mélyére hatol - és közben szembenézhet a sajátjával is.
Holly Ringland, a világsikerű Szirmokba zárt szavak szerzőjének új könyve magával ragadó, gyönyörűen megírt történet a testvéri szeretetről, és arról, hogyan formálhatja át életünket, ha meg merjük élni a gyászt és az örömöt.

Jane Eyre, a lowoodi árva tébolyult szerelmének története ez a méltán népszerű, kortalan regény. Jane a bentlakásos intézetben megtanulja, hogy egy vagyontalan fiatal lány senkire sem számíthat, egyedül kell boldogulnia a világban. Amikor Mr. Rochester nevelőnőként alkalmazza gyámleánya, Adele mellett, szabadabb világ tárul ki előtte, és lassan elhiszi, hogy rátalálhat a boldogság. Ám Thornfield Hall falai sötét titkot rejtenek, és a legszebb álom is rémálommá válhat... Jane-nek döntenie kell, hogy összetört szívvel mindent maga mögött hagyva kezdjen-e új életet, vagy ismét a nehezebb utat válassza. A bátor és tiszta lelkű Jane története nem csak a szerelem, de a XIX. századi Anglia világának sötét és csillogó oldalát is képes úgy megmutatni, hogy Charlotte Brontë regénye máig a világirodalom egyik legfontosabb és legszívettépőbb romantikus műve legyen.

Íme egy újabb éles eszű Austen-hősnő, akit nem felejtünk el egykönnyen. Jane Austen lenyűgöző regényei szerelemről, csalódásról, becsületről, álnokságról, s természetesen reményről és boldogságról mesélnek, miközben gyakran ironikus képet festenek a világról, amelyben a hölgyek legfőbb foglalatossága a férjvadászat. Thomas Bertram bárónak, a mansfieldi kastély dölyfös urának, két fia és két lánya van; önző, nemtörődöm feleségének pedig két nővére - az egyik túltesz rajta önzésben, rosszindulatban, a másik, Mrs. Price viszont szerény körülmények között neveli kilenc gyermekét. Bertramék magukhoz veszik Mrs. Price egyik kislányát, a kedves, szerény Fannyt, akit sohasem kezelnek egyenrangúként. Fanny Price tízéves, amikor Mansfield Park befogadja, tizennyolc, amikor az olvasó búcsúzik tőle. E nyolc év története kel életre a regény lapjain, attól a naptól kezdve, amikor a félénk és zárkózott kislány az új otthonába érkezik. Fanny nénjeinek zaklatása ellenére is megállja helyét, és hamarosan nélkülözhetetlen tagja lesz a mansfieldi háznak. Jó modorát, feddhetetlen erkölcsét akkor is megőrzi, amikor a kastély urának távollétében Mansfieldet hangos dáridók, zűrzavaros amatőr színielőadások zaja veri fel. A romantikus történelmi regények korában Jane Austen új műfajt teremtett: az 1814-ben megjelent "Mansfield Park" modern társadalmi-lélektani regény, melyben az írónő egy vidéki úri család hétköznapjait, a köznapi családi élet bonyodalmait ábrázolja.

Jane Austen hatodik, egyben utolsó regénye már halála után, 1818-ban jelent meg először. A történet Sir Walter Elliotról és három lányáról szól, akik közül csak Mary, a legkisebbik ment férjhez. A legidősebb, Elisabeth hiába vár gőgösen somersetshire-i kastélyukban rangos házasságra, a középső testvért, a regény főhősét, Anne-t pedig, lebeszélték arról, hogy házasságot kössön szerelmével, a fiatal, vagyontalan Wentworth tengerésztiszttel. Az egykori szerelmesek nyolc év után véletlenül újra találkoznak, ami azért is érdekes, mert az idő múlásával aztán fordult a kocka: Sir Walter pazarló életmódja miatt kénytelen bérbe adni a birtokát, és elköltözni, az azóta kapitányi rangra emelkedett korábbi udvarló viszont fényes pályát futott be, meggazdagodott, és most, hogy a napóleoni háborúk befejeződtek, le akar telepedni, családot alapítani. Leendő feleségével szemben mindössze egy követelményt támaszt: bárki lehet... csak Anne Elliot nem... Hosszas bonyodalmak, kölcsönös büszkélkedés és féltékenykedés után vajon végül újra egymásra találnak hőseink? A Meggyőző érvek a legérettebb - és számtalan kritikusa és olvasója által a legjobbnak tartott - Austen-regény, amit nem az erény és a hűség felemelő példái tesznek maradandóvá, hanem a karikaturisztikusan jellemzett, hiú, üresfejű, páváskodó, csacska alakok pompás galériája.

KÜLÖNLEGES, ÉLFESTETT KIADÁS

"A szerzőpáros a csúcsformáját hozza!"
Ali Hazelwood

A lelkitárs-egyenlet, a Szerelem és egyéb szavak és a Nem mézes hetek New York Times bestseller szerzőitől

Anna Green egyetem alatt névházasságot köt a lakótársával, Liammel, hogy olcsó albérletben lakhasson. Aztán tudomása szerint elválnak, és ki-ki boldogan megy az útjára.
A lány számára csak három évvel később derül ki, hogy Liam százmillió dolláros vagyon örököse, és azért volt szüksége a névházasságra, hogy hozzájusson a pénzhez.
Liamnek öt éven át kell boldog házasságban élnie ahhoz, hogy teljesítse a végrendelet feltételeit. Az idő lassan le is telik, de a család meg akar ismerkedni a feleségével.
Liam pánikba esik: vajon el tudja játszani Anna az illedelmes feleség szerepét a dúsgazdag szülők előtt? Ahogy telnek a napok, Liam rádöbben, már nem is az foglalkoztatja, hogy megszerzi-e a milliókat. Tényleg megtalálta az igazit?
Megrontja-e a felső tízezer világa Annát? Sikerül-e egyben tartani a kapcsolatot, ami eleve hazugságra épült?

"Legdrágább, egyetlen Szerelmem!
Amit mondtam, komolyan is gondoltam. Arra a következtetésre jutottam, hogy csak úgy léphetünk tovább, ha egyikünk nagy merészségre szánja el magát."

A nő gyönyörű, gazdag, kifinomult, aki éli a gondtalan feleségek életét.
A férfi szabad, szenvedélyes, sebzett lelkű, zabolázhatatlan.
Semmi sem indokolja, hogy ők ketten egymásba szeressenek, a sors mégis szenvedélyes köteléket fon közéjük...

Negyven évvel később a fiatal, ambiciózus újságírónő titokzatos szerelmes levélre bukkan a könyvtárban. Az érzelmektől átitatott üzenet meglepően nagy hatással van rá: mindenképpen ki akarja nyomozni az ismeretlen férfi és nő történetét. Ha kiderülne, hogy a szerelmük beteljesedett, talán arra is van remény, hogy az ő összekuszálódott élete is jó irányt vegyen...

Az utolsó szerelmes levél csodálatos romantikus történet szerelemről, kitartásról és összetartozásról, az egyik legnagyobb kortárs brit mesélő, Jojo Moyes tollából. A regényből 2021-ben készült filmes változat Shailene Woodley, Felicity Jones és Callum Turner főszereplésével.