Pszichológia, önismeret, életmód

Flóra fiatal, gyermektelen, egyedülálló nő, akit a társadalmi elvárások súlya nyom. Éva középkorú asszony, aki elvesztette önmagát, boldogtalan házasság béklyózza, és a régmúlt sötét árnya vetül rá. Az energikus, válófélben lévő Lívia pedig mintha a saját személyiségét és a bizonytalan jövőt cipelné magán súlyos hátizsákként. Nem is sejtik, mennyit segítenek egymásnak abban, hogy a terheiktől megszabaduljanak.
Az Akinek egyszer szárnya nő hármójuk egymásba fonódó, filmszerű története arról, hogyan élik meg személyes sorsuk kihívásait, az azok általi átalakulás folyamatát, és miként lelnek rá az elrugaszkodás pillanatára az életükben.
Pápay Eszter regénye a női sors összetettségének érzékenységgel teli lenyomata, amely félelmeken, belső vívódásokon és transzgenerációs traumán végigvezetve juttatja el hőseit a szárnybontás pillanatáig, azt üzenve, hogy a szárnyak kitárása nem bűn – hanem eredendő, igaz állapotunk.

Irvin D. Yalom legfontosabb, legtöbbet méltatott könyve, a Szemben a nappal, az élet legnagyobb kihívásával, a halálfélelem legyőzésének szükségességével szembesít bennünket.

Arra bátorít, hogy félelem nélkül nézzünk szembe halandóságunk megcáfolhatatlan tényével. Ez a mestermű, amely összegzi Yalom személyes és szakmai életútjának tapasztalatait, segít felismerni, hogy szinte minden szorongásunk mélyén a halálfélelem munkál.

Amint szembe nézünk saját halandóságunkkal - állítja dr. Yalom -, rádöbbenünk, hogy semmi sem fontosabb az életben, mint a szeretteinkkel való őszinte párbeszéd, és a személyes kiteljesedésünk érdekében vállalt kockáztatás.

A megindító, személyes történetek mesélői maguk is halálfélelemmel küszködnek - ahogy a szerző is -, így a Szemben a nappal különleges módszereket kínál a félelem leküzdésére és az élet igenlésére, hogy boldogabb, jelentőségteljesebb életet élhessünk.

"Csak házas emberek tudják igazán megérteni, hogy hogy lehet valaki egyszerre nyomorult és boldog is."
Chris Rock

Fiatal korunkban általában azért küzdünk, hogy megszerezzünk egy férfit, majd azért, hogy megtartsuk. Aztán sokak számára az válik fő kérdéssé, hogy hogy viselje el őt, ne adjisten hogyan szabaduljon meg ettől az egykor oly csodálatos férfitől. De miért lenne törvényszerű, hogy akiért eleinte ölni tudnánk, azt később meg tudnánk ölni? Valóban el kell veszítenünk a legjobb, legizgalmasabb, leginspirálóbb dolgokat, amiket egy párkapcsolat nyújtani képes? Miért ne őrizhetnénk meg hosszú évtizedeken át, és miért ne fedezhetnénk fel benne új dolgokat? Vagy új műsorhoz új férfi kell? Miért ne élhetnénk át a szenvedélyt, az intimitást, igen, a szerelmet csak azért, mert a bőrünk már csak egyre drágább krémeknek köszönhetően bársonyos? Miért lenne alacsonyabb az árunk a húspiacon, mert már nem fiatal pipik vagyunk, hanem öregedő tyúkok? Miért ne találhatnánk rá akár a B oldalon a másik felünkre, csak azért, mert az A oldal ezt nem pörgette ki nekünk? És egyáltalán: tényleg mindenkinek szüksége van egy állandó társra a boldogsághoz?

Jakupcsek Gabriella

*

Jakupcsek Gabriella A napos B oldal című bestsellerében már megmutatta: van teljes élet a negyvenen túl is. Legújabb könyvében, inspiráló beszélgetéseivel sok humorral és saját bölcsességeivel adja vissza a reményt, hogy akár még boldogok is lehetünk, élhetünk kiegyensúlyozott párkapcsolatban és velünk maradhat vagy éppen újra ránk találhat a szerelem.

Csakazértis szerelem!

Byung-Chul Han új könyve vendégszövegekkel sűrűn átszőtt esszé, amely félúton kerti naplóba fordul. A globális digitális zaj ellenében a növényekkel járó munka csendbe merülő testi tapasztalatát, földközeli örömeit vázolja fel. A kiindulópont a szerző három éven keresztül ápolt berlini hobbikertje, így a nagyvárosi gondolkodó őszinte rácsodálkozásai szervezik a kötetet, és ágaznak szét irodalmi, zenetörténeti és esztétikai asszociációin át botanikai kalandozásokká. Han e művében nem természetfilozófiai kutatásokat végez, hanem mindenekelőtt érző ember, aki korunkról kritikusan töprengve az instant kielégülés és a kiégés társadalmával szemben az elidőzés, a Földhöz való óvó visszafordulás, a transzcendencia nagyon is kézzel fogható élményét kínálja a kertművelés költőien realisztikus leírásaiban.

Irvin D. Yalom pszichoterápiás történetein átsüt az emberszeretet, empátia, tolerancia, hitelesség és bölcsesség. A legkényesebb kérdésektől sem zárkózik el; saját haláláról vagy az élet értelméről ugyanolyan tárgyilagosan ír, mint a páciens és terapeuta kapcsolatának buktatóiról. Őszintén beszél saját érzelmeiről és arról, hogyan használja fel azokat munkája során.
Legsikeresebb könyve, a Szerelemhóhér tíz olyan pácienst mutat be, akiknek története nem csak azt bizonyítja, hogy szembenézhetünk a létezés négy bizonyosságával - a saját és szeretteink halálának elkerülhetetlenségével; a szabadsággal, amely lehetővé teszi, hogy az életünket úgy éljük, ahogy akarjuk; a végső pillanat magányával valamint azzal a ténnyel, hogy létezésünknek nincs egyértelműen meghatározható értelme - hanem azt is, hogy e szembenézéssel tartalmasabbá tehetjük életünket.
Irvin D. Yalom (1931) a Stanford Egyetem pszichiátriaprofesszora, író. Az Egzisztenciális pszichoterápia, a Csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata valamint A terápia ajándéka című munkái szakterületének alapművei közé tartoznak. Fikciót, filozófiát és pszichoterápiát ötvöző regényei, A Schopenhauer-terápia, a Spinoza-probléma valamint az Amikor Nietzsche sírt világszerte rendkívül népszerűek.

A második világháború idején a tizenhat éves Edit, a tehetséges balettnövendék bekerül a kassai elit leánygimnáziumba és egy olimpiára esélyes tornászcsapatba. Ráköszönt a szerelem is: megismeri Eriket, a mély érzésű, művelt és sportos fiút, akihez azonnal vonzódni kezd. Edit lassan tisztába jön saját értékeivel, nőiségével, érzelmeivel - éli a kamasz lányok egyszerre csodálatos és szorongást keltő mindennapjait, mígnem... a gyűlölet mindent megváltoztat.
Egy éjjel két katona elhurcolja őt és családját. Egyikük sem sejti, hogy útjuk egészen Auschwitzig vezet, és hogy Edit hosszú éveken át tartó, napi öt-hat órás edzései, kitartása és balett-tehetsége az életét mentik majd meg.
Vajon min múlik, hogy ki kerül az életreítéltek közé, és ki a halálsorra? Van-e döntési lehetőségünk akkor, amikor a tét maga a túlélés? És mit tegyünk, ha túléljük, de körülöttünk minden és mindenki elpusztult?
Edith Eva Eger, A döntés és Az ajándék című nagy sikerű kötetek világhírű szerzője új könyvében az újrakezdés egyszerre felemelő és embert próbáló útját ábrázolja egy kamasz lány életében. Editet a legsebezhetőbb korban taszítják a történelem poklába, de szüntelen bizakodása, felelősségtudata, nem utolsósorban pedig a szerelembe és a szeretetbe vetett hite megnyitja előtte a túlélés kapuját. Története mindannyiunknak erőt adhat, mert arra tanít, hogy egy élhető jövő lehetősége még a legreménytelenebb helyzetekben is megcsillanhat. Az élet folytatása inkább tehernek, mint ajándéknak tűnik - egészen addig, amíg Edit fel nem ismeri, hogy mindig van választása. A múltat nem tudja megváltoztatni, de eldöntheti, miként akar élni, újra szeretni.

Amikor már jó ideje járjuk a terápiás önismeret útját, és elváltunk mindenkitől, akitől kellett és lehetett - rájöttünk, hogy az apa sosem volt figyelme úgysem fog megérkezni, és az anya jelenléte sem, ahogyan az nekünk szükséges lett volna -, és úgy érezzük, a további terápiák se tudnak mit nyújtani, meg közben öregszünk is, s talán a gyermekeink is a maguk útját járják, akkor ott kinyílik a SEMMI.

Ez egy olyan köztes létállapot, ami a VALAMI után jön, de még nem mutatja az előttünk álló mindenséget, sőt úgy érezzük, minden annyira töredezett, hogy EGÉSZ talán már nem is lehet. Sosem volt ilyen nehéz felkelni reggel és másnap újra felkelni és harmadnap még egyszer, mert már nem látunk magunk előtt semmit... Ekkor van a legnagyobb szükség önmagunkra. A semmi mélységes űrjének a megszelídítésére, a betöltésére. Ez a folyamat inkább belülről, mintsem kívülről kínálja a kapaszkodókat, és a szereplők, akik mind a semmiben találják magukat, elindulnak önmaguk felé, egyszer csak.

"Tisza Kata könyvét olvasni kaland, mert a szakma által felhalmozott tudást és a terápiás gyakorlatot a pontos, eleven írói nyelv nemcsak közvetíti, hanem előtte jár, felismerésekhez vezet, mintha mindig is tudta volna ezt az ember, csak épp nem gondolta vagy nem mondta. A semmi alapélmény, mint a sivatag és a tenger. Van-e túlja, át lehet-e lábalni rajta, ez a kérdés. Az olvasót kibillenti, szembesíti önmagával, és nem csak - a többiekkel is szembe kell nézni, ha nézünk. Kádencia van, és ritmus - varázs. A nyelv többet tud, mint az egyén, többet, mint mindenki, többet, mint a tudomány. Azzal a valamivel érintkezik, amiről keveset beszélünk. A lélek is azzal a valamivel egy. A semmi egyedülség és kollektív élmény. Aki az értelmét keresi, a szabadságot keresi."

Vida Gábor, író, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője

A tartalomból

Az infantilizáció látható következményei a mindennapokban - Gyermeki gondolkozás és időmenedzsment - Felnőtt testben gyermeki lélek - Folytonos aggodalom - A pénzügyi tudatosság hiánya - A pszichoszociális fejlődés szakaszai - A benntartott gyerekek - Parentifikált és infantilizált gyerekek * Szimbiotikus kapcsolat szülő és gyermek között - Állandó kapcsolódás mint szorongásoldás - Elakadás - a gyermeki és a felnőtt minőség közötti különbség - Szülők, akik idealizálják a gyermeküket - A kötődés fontossága - úgy szeretsz, ahogy kisgyermekként megtanultad - Érzelmi zsarolás és bűntudatkeltés - A határhúzás fontossága - Bántalmazó szülők - Szexuális abúzus a határproblémás családokban - A terápia mint lehetőség - Családi szerveződések a határproblémás családokban - A határproblémás családok jellemzői - Az alvás problematikája a diffúz határokkal rendelkező családokban - Harmónia a gyereknevelésben és a párkapcsolatban - Amikor a gyermek az édesanya tudattalan vágyát képezi le - Az együtt alvás pszichoszexuális következményei - Válás a határproblémás családokban - Szülői túlféltés és túlkompenzálás - A határproblémák következményei - Határproblémákra visszavezethető függőségek - Határproblémákra visszavezethető egészségi problémák - Jól kapcsolódni - Az egészséges felnőtt-felnőtt kapcsolat - A meghitt, bensőséges, érett kapcsolatok jellemzői - A függő kapcsolatok jellemzői - Miért nem működik a szex az összeolvadásban? - Hogyan kerüljük el a függő kapcsolódást?

"Feltetted már magadnak a kérdést, hogy jól éled-e az életedet? Úgy érzed, hogy a legfontosabb szeretetkapcsolatodban manipulálnak vagy érzelmileg zsarolnak? Éreztél már mardosó bűntudatot amiatt, mert nem a szüleid elvárásai szerint élsz, hanem az önazonos életre szavazol?

Ebben a könyvben arról a jelenségről írok, amikor a szülő túlzott szeretetével és öncélú gondoskodásával nem engedi felnőni a gyermekét, azaz infantilizálja őt. Ez a könyv arról szól, mi okozza a családon belüli infantilizálást, azaz kiskorúsítást, illetve mi az oka annak, amikor a szülő válik követelőző gyermekké.

Pszichológusként számtalan olyan problémával találkozom, amely a túlféltő vagy érzelmileg éretlen szülők visszatartó nevelésére vezethető vissza. Ezek a szülők tulajdonképpen úgy lopják el a gyermekük felnőttkorát, hogy nem is tudják, milyen károkat okoznak. Az előző könyvemben, az Ellopott gyermekkorban azokról a felnőttekről írtam, akiknek a szülei nem engedték, hogy megéljék a saját gyermekkorukat. Most ennek az ellenkezőjéről írok: azokról, akiknek a szülei nem engedték, hogy érzelmileg felnőjenek, és akikhez a szüleik felnőttkorukban is úgy viszonyulnak, mintha éretlen kiskamaszok vagy egészen kicsi gyerekek lennének. A könyvben olyan határproblémás családi kapcsolódásokat is bemutatok, amelyek mérgezően hatnak a már felnőtt gyermek életére, és párkapcsolat esetén a társra is.

Bízom abban, hogy a kötet hatására értő és megtartó párbeszéd indulhat meg szülő és gyermek között annak érdekében, hogy megértsék egymást, és ezáltal őszintébbé, jobbá válhasson a kapcsolatuk."

Bibók Bea

Megjelenés: 2024.10.28.

Ha az elmúlt másfél évtized kulcsszavait keresgéljük, sok minden eszünkbe juthat a klímaválságtól a deepfake-en át a háborúig. Magyar szemmel nézve mindezt összefoglalhatjuk három betűvel: túl.

Túlfogyasztás, túlhalmozás, túlaggódás, túlszeretés, túlpörgés, túlgondolás - és még lehetne sorolni. Mindegyik negatív fogalmat takar, ami - az életünk viszonylatában -minimum átgondolásra kell hogy késztessen. Es habár Amanda Montell csak a túlgondolást emelte címmé - rímelve a pszichológiában bevett mágikus gondolkodás definíciójára -, valójában korunk összes válságtünetét taglalja könyvében. 

A mágikus túlgondolás kora önszeretetre hívja fel az olvasót, hogy ennek talaján aztán törődni tudjon másokkal és a környezetével is. Most talán azon gondolkoznak, megvegyék-e ezt a könyvet. Kérem, ne gondolják túl!

Amíg a mágikus gondolkodás igencsak régi jelenség, a túlgondolás mintha a modern kor sajátossága lenne - a velünk született babonáink

ütköznek össze az informácios túlterheltséggel, a tömeges magányérzettel és azon kapitalista

nyomással, hogy minden információnak legyünk „tudatában".

Amanda Montell Baltimore-ból származó író és nyelvész. A Sounds Like a Cult című  podcastja mellett feltűntek írásai a New York Timesban, a Marie Claire-ben, a Cosmopolitanben és még más helyeken is. Nyelvészetet tanult az

NYU-n, most Los Angelesben él a partnerével, növényeivel és állataival.

Az Instagramon @Amanda_Montell néven található meg.