Egyetlen gesztusba tudja írni a történelmet – így lett Nobel-díjas Franciaország krónikása
Papós Tamás, Németh Luca
2023.05.0102:25
Szeretjük a májust, mert csodás keretbe foglalja az életet: az anyák napjával kezdődik és a gyereknappal ér véget. Szabados Ági ezt a fontos köteléket kereste, amikor a májusi közös könyvön törte a fejét. A választása végül a friss irodalmi Nobel-díjas Annie Ernaux két kisregényt tartalmazó, szikár stílusban íródott, mégis rengeteg érzelmet magában rejtő kötetére esett. Körüljárjuk, miben rejlik a francia írónő zsenialitása.
A hely és Egy asszony – ez a két kisregény címe, egyben egy-egy élettörténeté, Ernaux édesapjáé és édesanyjáé. Ernaux két olyan emberről mesél, aki rossz és nehéz körülmények közé született, aki jobbra, többre vágyott, de elérve a jobbat és többet, mégsem találta a helyét a megváltozott társadalmi viszonyok között. Minderre pedig egészen eltérően reagáltak – megőrizve önazonosságukat, vagy inkább az önfeladással, az alkalmazkodás vágyával.
Két erős ember történetét rejti Ernaux kötete. Maga a szerző is, míg a szüleihez való viszonyát kutatja és vizsgálja, tudja, hogy a különbségek, a rosszallott dolgok ellenére is ez a két ember az, akinek köszönhetően azzá vált, aki. „Anyámnak, aki elnyomott környezetben született, ahonnét ki akart emelkedni, történetté kellett válnia ahhoz, hogy én kevésbé magányosnak és csináltnak érezzem magam a szavak és eszmék uralta világban” – írja, megadva egyben a választ arra a kérdésre is, miért jegyezte le a szülei történetét.
Mindezt a tőle megszokott sallangmentes, tényszerű mondatokban tette. Stílusa kapcsán Édouard Louis jegyezte meg: „nem lehet többé ugyanúgy írni Annie Ernaux után”. Az alsóbb társadalmi osztályok megjelenítésekor ugyanis olyan egyszerű nyelvezetet használ, amellyel egész más megvilágításba helyez társadalmi ellentéteket.
Ezt fejezi ki a lehető legnagyobb elismerés kapcsán írt laudáció is: „Ernaux az írásaiban következetesen, különböző nézőpontokból vizsgálja az erős nemi, nyelvi és osztálykülönbségek által jellemzett életet” – olvasható a Svéd Akadémia méltatásában. “A bátorságért és sebészi pontosságért, amivel feltárta a személyes emlékezet gyökereit, elidegenedéseit és kollektív korlátait” – indokolta döntését a 2022-es irodalmi Nobel-díjatErnaux-nak ítélő szervezet, hozzátéve: „kompromisszummentesen és mélyen mutat be olyan témákat, mint a társadalmi osztály, a szégyen, a féltékenység, az önismerethiány”.
Ernaux a történelmi összefüggések és a személyes történetek mestere, amelyeket sokszor a környezet részletes, de egyszerűen megfogalmazott érzékeltetésével ér el. Azzal is rendkívül kifejező tudott lenni, ahogy leírta egy társadalmi réteg mosakodási szokásait és gesztusait. Épp ezért a kollektív francia emlékezet megőrzőjeként, történelmi krónikásként emlegetik hazájában. Minden könyve saját élményekből táplálkozik, saját megfogalmazása szerint regényei önéletrajzi szociográfiák.
Annie Ernaux egyik önéletrajzi regényéből már komoly kritikai sikert arató film is készült. A könyvvel azonos című Esemény a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon érdemelte ki az Arany Oroszlán-díjat. Egy fiatal, egyetemista lány abortusszal kapcsolatos kálváriáját ábrázolja, a könyvhöz hasonlóan kegyetlenül sallangmentesen – egy korban, amikor börtön járt a terhességmegszakításért. A kiszolgáltatottság megrázó és részletes története.
Visszatérve a közös könyvhöz: májusi témánk egy könyv, amely a szülő-gyermek kapcsolatról szól. Kicsit olyan ez a kapcsolat, mint a mágnes: még akkor is, ha szabadulnánk a szüleinktől, örökségüktől, múltjuktól, valami mindig visszavonz... Ezt jelképezi a májusi közös könyvhöz járó ajándék is: ha Annie Ernaux A hely / Egy asszony című könyvét a Libertine Könyvesboltok egyikében vásárolod meg, illetve ha a Libertine webshopján szerzed be, ajándék mágneses könyvjelzővel köszönjük meg, hogy minket választottál.
A friss Nobel-díjas Annie Ernaux két kisregénye olvasható ebben a kötetben. A két írás a szerzőtől megszokott szikár, pontos és kíméletlenül őszinte mondatokban beszéli el egy férfi és egy nő - Ernaux édesapja és édesanyja - életét.
A hely, amellyel az írónő első nagy irodalmi sikerét aratta, az apáról szól, aki nincstelen, iskolázatlan családból származott, de hihetetlen fegyelemmel és szorgalommal egy szatócsüzlet-kávézó tulajdonosává küzdötte fel magát a normandiai kisvárosban. A viszonylagos anyagi biztonság megszerzése mellett azonban nem marad idő a műveltség elsajátítására, ami folyamatos szégyenérzettel tölti el - miközben a középiskolai tanárrá, majd párizsi íróvá váló lánya árulónak érzi magát.
Az Egy asszony Ernaux édesanyjának életét beszéli el, nem sokkal azután, hogy Alzheimer-kórban, emlékezetét és szellemi-fizikai képességeit fokozatosan elveszítve meghalt. Ernaux két kisregénye a család felemelkedéséért küzdő szülők életén kívül a szülő-gyermek kapcsolat összetettségéről - szeretetről, gyűlöletről, összetartozásról, bűntudatról -, a szülők halála utáni talajvesztésről és a társadalmi felemelkedés megaláztatásairól is szól.
#1 New York Times bestseller Amazon #1 Reese Witherspoon-könyvklub
Ez a ház, ez a hely minden titkomat ismeri.
Elle ötvenéves, három gyermek anyja, boldog házasságban él. Július van, a Cape Codon található családi nyaralóban, a Papírpalotában ébredeznek, Elle gyerekkora óta itt tölt minden nyarat. Ez a reggel más, mint a többi: előző éjjel Elle és gyerekkori barátja, Jonas kisurrantak a hátsó ajtón át a sötétbe, és életükben először szexeltek egymással. Közben a házastársaik gyanútlanul beszélg...
"Veszedelmes és gyönyörű." Elizabeth Gilbert, az Ízek, imák, szerelmek szerzője
A múlt emlékét Tárá is őrzi valamiképp, Antárá is, de máshogyan. Mindketten állhatatosan nyalogatják az egymástól kapott sebeiket. Tárá zűrös lány volt annak idején. Szerelem nélküli házasságából előbb egy ásramba menekült, aztán egy ideig koldusként tengődött, hogy jómódú szüleit bosszantsa, majd éveken át futott egy toprongyos, hajléktalan művész után - és közben végig ott volt vele a kislánya. Most azonban utolérte a demencia, kétszer ad fizetést a bejárónőnek, és egész éjszakára nyitva felejti a csapot. Antárára vár a feladat, hogy gondoskodjon az anyjáról, aki soha nem gondoskodott róla.
Az Égett cukor emlékekről és mítoszokról szól, arról, hogy a saját magunknak mesélt történetek miképp válnak valóságosabbá a tükörképünknél is. Féltékenység, megszállottság, árulás témáit járja körül. Éleslátó szarkazmus szövi át, és arra keresi a választ, hogy vajon mennyire ismerjük a hozzánk legközelebb állókat és végső soron saját magunkat.
"Hazudnék, ha azt állítanám, hogy anyám nyomorúságos állapotában soha nem leltem örömet."
Avni Doshi (1982, New Jersey) brit regényíró. Az Égett cukor az első könyve, amely felkerült a Booker- és a Pen Hemingway-díj rövid listájára. Indiában White Cotton címen jelent meg. A szerző jelenleg Dubajban él.
A lány, a nő, a többiek a kortárs brit nők egymással összefonódó közösségének megindító és reményteli története, és a jelenkori Nagy-Britannia egyszerre szórakoztató és megrázó tablóképe.
A sokhangú regény tizenkét szereplője nagyon eltérő életet él: Amma leszbikus színházi rendező éppen élete nagy lehetőségére, darabjának premierjére készül a Nemzeti Színházban; régi barátja, Shirley tanár, több évtizedes munka után is london egyik pénzhiányos iskolájában rekedt, eg...
Elif Shafak keleti-nyugati története a fenséges Eufrátesz folyónál kezdődik és végződik, ahol egy kurd faluban élt két ikerlány. Arrafelé "a becsület nem csak jelző volt, névként is használták. Az ember adhatta a Becsület nevet a gyermekének, feltéve, hogy fia született. A becsület és a tisztelet a férfiak tulajdonsága volt. Az idős, a középkorú, a fiatal, sőt még a tejszagú csecsemő fiúnak is kijárt a tisztelet. A nőknek viszont nem. Nekik egy másik szó jutott osztályrészül: a szégyen." Az e...
Matilda különleges lány, de a szülei sajnos komplett idióták. Az apja szélhámos, az anyja meg sötét, mint egy belső zseb. Ki nem állhatják a lányukat, azt szeretnék, ha többet tévézne, és kevesebbet olvasna. Czukor kisasszony, a tündéri tanárnő viszont hamar rájön, hogy Matilda zseni. Az iskola rettegett igazgatónője azonban mindkettőjük életét megkeseríti... Még szerencse, hogy Matilda elképesztő trükköket tartogat a tarsolyában, és nem fél megmutatni a szörnyű felnőtteknek, hogy vele j...
Nicosia az egyetlen kettéosztott főváros a világon. Más nyelv, más írás, más emlékezet uralkodik a két oldalon - írja Elif Shafak új regényének elején. Mégis van, ami akadálytalanul jár át a görög és a török Ciprus határán: a szél, a madarak - és a szerelem. De mennyi esélye van a hetvenes években az egyik napról a másikra földi pokollá váló Nicosiában az elszabaduló erőszak közepette egy görög fiúnak, Kosztasznak, és egy török lánynak, Defnének, hogy felülírják a ...
Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz (marketing, statisztika, személyre szabás) egyéb cookie-kat engedélyezhet. Részletesebb információkat az Adatkezelési tájékoztatóban talál.
