F. Várkonyi Zsuzsa: „Érdemes hinni egy olyan magasabb rendű közös értékben, mint a jóság”

A Férfiidők lányregénye – amelyben először találkozhattunk Klárával, aki az új regény főszereplője is – egy rendkívüli történelmi korszakban játszódik, a második világháborút követő években, amikor mindenkinek, gyereknek, felnőttnek, újra kellett kicsit definiálnia önmagát. A megejtő szépségű történet hamarosan világhírűvé vált, nem utolsósorban 2019-es filmadaptációjának, az annak idején az Oscar-esélyes filmek rövid Akik maradtaknak köszönhetően. A szerző a Libertine blogján olvasható interjújában el is mondja, milyen hálás ezért.

A pszichológus F. Várkonyi Zsuzsa új regényében továbbra is a szeretettel teli emberi kapcsolatokkal foglalkozik azokban a szürke, visszatekintve kicsit talán átmeneti időszakban, amelyet a hetvenes évek jelentettek Magyarországon. A Béke volt önmagában is olvasható, kerek, egész történet, nem folytatás, noha főszereplője összeköti a Férfiidők lányregényével.
Főhőse, Klára egy sorsszerű találkozás révén megtalálja, végül mégis elengedi szerelmét. Az ő és családjaik életébe bepillantva érezhetjük magunkat mi, olvasók is a korabeli Budapesten, és eltűnődhetünk olyan, a 21. század első évtizedeiben is érvényes kérdéseken, mint hogy mit jelent hiteles életet élni, és hogyan viszonyulnak mindehhez az emberi – baráti, szerelmi, családi – kapcsolataink.

És nem marad el a közös könyvhöz járó ajándék sem, amely ezúttal egy libertine-es ajakbalzsam.

Budapest, 1936. Gömbös Gyula miniszterelnök halott, a város gyászol, így a sajtó sem foglalkozik azzal, hogy Erzsébetváros egyik kapualjában egy lány holttestére bukkannak. Egyedül Gordon Zsigmond, Az Est bűnügyi zsurnalisztája érkezik a helyszínre, és kezd kérdezősködni, ám mindenhol falakba ütközik. Ennyi éppen elég ahhoz, hogy tovább nyomozzon, a szálak pedig egyszerre vezetnek felfelé, a társadalom legfelsőbb, korrupt politikusokkal és gazdag üzletemberekkel teli világába, és lefelé, a pr...

Iglódi Csaba a Dreher család négy generációjának sorsáról mesél kétszáz évet átölelő családregényében. És még mennyi mindenről szól ez a road movie, ami egy olyan korból indul, amikortól még éppen száz évet kellett várni az első filmszínház megnyitására, de szinte a jelenünkig nyújtózik... "Ami rajtam múlik, az rajtam nem múlhat." - Dreher Anton hitvallása állhatna akár a családi címeren is, annyira végigkíséri utódait. A fő szálat ugyan négy férfi sorsa szövi és köti a jelenig. A tehetség, a kitartás és a szerencse mágikus háromszögének a felejtés ellen íródott regénye ez, tradícióról és innovációról. Meg persze asszonyokról, egy férfiak uralta régi világban, akik nevét ugyan kisebb betűvel jegyzik fel az évkönyvek, de hatásuk maghatározóbb, mint a vérzivataros évszázadok összes kataklizmája. A családregény mesél arról is, hogy miként építette fel - egymás után uralkodva, de az elődök gazdag hagyatékára támaszkodva - különleges világát az Alapítót követő Sörkirály, az örökébe lépő Innovátor, és az önhibáján kívül vesztessé lett Egyesítő. Iglódi Csaba gondosan gyűjtötte és gyúrta regényébe az olyan, eddig talán kevésbé ismert tényeket, mint hogy a család nevéhez fűződik a bécsi láger sör kifejlesztése, az első közép-európai gőzgép üzembe helyezése, ugyanitt az automobilizmus felvirágoztatása, az angol mintán alapuló versenylótenyésztés meghonosítása otthon, majd a martonvásári Brunszvik-kastély felújítása, és természetesen a kőbányai Dreher Sörgyár alapítása már itthon. Főszereplőink főzdéből gyárat fejlesztettek, és a termelés mellett az alapanyaggal szolgáló mezőgazdaságban és a fogyasztókat maguk mellé állító kereskedelemben is terjeszkedni tudtak. Négy mai országban is jelen voltak, hiszen Bécs mellett Triesztben, a csehországi Michelobban és a Pest melletti Steinbruchban, azaz Kőbányán is megvetették a lábukat. A tények azonban csak a kiindulópontként szolgálnak a Dreher-szimfóniában. Az üzletet átszövi az élet, az írói fantázia további színeket és ízeket csempész az amúgy is kalandos sorsokba. Iglódi Csaba értő tolmácsolásában megelevenedik a napóleoni háborúk utáni Bécs belvárosa, inasként követve egyik hősünket elutazunk Európa fontos központjaiba, és eljutunk Angliába is, ahol az ipari kémkedéstől sem riadunk vissza. Utunk során feltűnnek a kor hírességei: zeneszerzők, színésznők, különféle hercegek és grófok, valamint úri- és névtelen lányok a félvilágból. Eldönthetetlen, hogy melyik valós alak közülük, s ki csupán az alkotó képzelet szüleménye. Bár történelmi utazáson veszünk részt, a családi kötelékek örömei és keresztjei, a gyász, a szerelem és a hűség ma is, mindannyiunknak a zsigereiben ismert érzelmek, ezért is tudunk a szereplők igazi útitársai lenni olvasóként.

“Vannak történetek, amelyeknek nem áll jól a happy end. Ellentmondana az univerzum törvényeinek.”

Forró Bence szeret mesélni: jellemekről, sorsokról, a társadalom különböző rétegeinek figuráiról. Otthonosan mozog a világok között, amelyeket novelláiban Budapest jellegzetes színterei kötnek össze. A kaleidoszkópszerűen rendeződő motívumok pedig saját életünk fordulópontjait idézik fel. Vajon a rugalmasságot vagy az elvhűséget, a felelősséget vagy a szabadságot, a Klauzál teret vagy a Hollywood Boulevard-t választanánk?

Mikor döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely viszszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszaba...

Vannak mondatok, amelyeknek soha nem volna szabad elhangzaniuk. Vannak dolgok, amelyeknek soha nem volna szabad megtörténniük. Vera fuldokol a házasságában, és egy durva veszekedés után elköltözik a férjétől két kisgyerekével. Döntenie kell: megpróbálja rendbe hozni a házasságát, vagy újrakezdi az életét, és megtanul ismét szabadon lélegezni.
Halász Rita kíméletlen pontossággal tárja fel egy harmincas pár kapcsolatának alakulását és válságát, majd a súlyos szembesül...

Cecil Le Blanc Párizsban végzi művészeti tanulmányait. A fiatal nőt tehetséges festőnek tartják, mestere éppúgy büszke rá, mint a nevelőnője, akit anyjaként szeret. Minden adott ahhoz, hogy sikeres művészi pályát fusson be, és a magánéletében is boldog legyen. Már eddig is részese lehetett a francia főváros szellemi pezsgésének, elismerte és befogadta a művészvilág. Ám Cecil mégis úgy érzi, valami hiányzik az életéből, ami nélkül nem tud kiteljesedni sem a festészetben, sem a szerelemben....

Linda, az Angliában élő francia nő (negyvenes) értette így félre egyszer fővárosunk nevét. Magyar származású férje halála után vaktában fölszáll az első repülőgépre, ami történetesen Budapestre indul. Itt megismerkedik egy fiatal lánnyal, Tóth Julival (húszas) és két fiatalemberrel (harmincasok). A lány meghívja magához a regény fő helyszínéül szolgáló patinás bérházba, a Pozsonyi út 38-40.-be. Az 1938-ban készült épület múltja és jelene köti össze a cselekmény két szálát.Csillagos ház volt 1...

A szerző nemcsak a szervezett alvilág kalandos krónikáját írta le példátlan részletességgel, hanem megrajzolta azt a folyamatosan változó társadalmi és gazdasági környezetet is, amely az elmúlt negyven évben nemcsak a bűnözők és ügyeskedők, de mindannyiunk életére hatással volt.

Játék és harc, barátság és árulás, összetartás és pártoskodás, győzelem és halál. Tengernyi könyv született, amely az élet nagy pillanatait, sikereit és kudarcait egy csapat gyerek sorsán keresztül akarja megmutatni, de maradandó regényt írni erről csak keveseknek sikerült. Molnár Ferenc közéjük tartozik.
Játék és harc, barátság és árulás, összetartás és pártoskodás, győzelem és halál. Tengernyi könyv született, amely az élet nagy pillanatait, sikereit és kudarca...

Családanyák és prostituáltak, diplomaták és stricik, cselédek és szerencsevadászok. Ki gondolná, hogy ők kötik össze Budapestet, Brüsszelt és Gömört?
A rendes lányok csendben sírnak című bestseller után Durica Katarina ismét egy kívülről láthatatlan világba vezeti be olvasóit. A hatalom, a kiszolgáltatott nők, a kompromisszumok és lázadások világába.
A szerző új regénye izgalmas krimi, felkavaróan őszinte vallomások sora, három nő harcának és útkeresésének fe...

1896-ban, a Milleniumi Ünnepségek forgatagában nyoma vész Hangay Emmának, a Marosvásárhelyről érkezett 16 éves leánynak. Négy évvel később titokzatos távirat érkezik tőle, amit jóval az elrablása után adott fel. Húga, a 17 éves Mili kisasszony azonnal a fővárosba utazik, ahol kezdetét veszi a rémálom, melyben egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró.

Szűcs Péter sodró regényfolyamának forrásvidéke a II. világháború traumájából éppen csak magához tért Biharnagybajom. Az ötvenes évek közepén itt kapja meg katonai behívóját Kamuti István, akit a messzi fővárosba vezényelnek. Az egyszerű paraszti sorból indult fiú kalandos utazásának azonban csak első állomása Budapest: a sors hamarosan egészen az óceánon túlra repíti, hogy az otthoniakat maga mögött hagyva New Yorkban, majd pedig Rio de Janeiróban keresse a boldogulást és a szerelmet.

Tamás és Andrea általános iskolásként a szocialista Magyarország utolsó óráiban szeretnek egymásba, hogy aztán együtt éljék meg a rendszerváltozás első évtizedeit, annak minden kihívásával és kudarcával. Tamás hiába menő reklámszakember, élete és Andreával való kapcsolata mégis válságba kerül, amivel Párizsban szembesülnek. Ezután Tamás Marokkóból indulva Iránon át szinte az egész világot beutazza, hogy választ találjon a kérdéseire.

Léna önfeledten éli az y generációs fiatalok látszólag gondtalan életét, és elismert táncművészként dolgozik. Egy születésnapi ajándék kapcsán azonban minden, amit önmagáról tudni vélt, megkérdőjeleződik számára.


Léteznek véletlenek? Valóban olyan kiszámíthatatlan a sors, mint gondolnánk? És vajon milyen misztikus kapcsok fonják össze István, Tamás és Léna életét? A válaszokért egészen Indiáig, pontosabban a világ legszentebb folyójának, a Gangesznek a partjáig kell utaznunk.

A Dharma érzelmekben gazdag, magával ragadó regény, amelyben olyan, valóban megtörtént személyes drámák és történetek elevenednek meg, amelyeket a szerző utazásai során vagy saját személyes családi örökségeként ismert meg.

SZŰCS PÉTER Berettyóújfaluban született 1976-ban. Eredeti szakmája kertész. A gyulai középiskolás évek után Budapesten, az ELTE-n tanult magyar nyelv és irodalom szakon, és többek között kulturális antropológiát, illetve latin-amerikai irodalmat is hallgatott. Újságírói pályafutását a Magyar Rádió műhelyében kezdte riporterként, majd szerkesztő-műsorvezetőként dolgozott.
2004-ben megnyerte a Litera.hu, a Goethe Intézet és a berlini Kafka folyóirat közös irodalmi pályázatának közönségdíját Kafka a fa alatt című írásával. A Magyar Rádió átalakulása után a Marie Claire magazin alapító csapatához került vezető szerkesztőként, majd évekig az InStyle főszerkesztője volt.

Török Luca életének legjobb éveire készül, miután felvették álmai iskolájába, a Budapesti Kosársuliba. Egy sor kihívást állít maga elé: teljesíteni a délutáni edzéseken, bekerülni a csapatba, beilleszkedni az új osztályába és barátokat találni.

De van, amivel ő sem számol. Például az új padtársával, a céltudatos és kitartó Konráddal, aki ugyanannak a csapatnak szurkol, és mivel balkezes, a könyökük néha összekoccan írás közben.

Vajon hogyan sikerül Lucának az új érzések, a szerelem, a tanulás és a sport között egyensúlyoznia?

Kollár Betti 2015-ben kezdte el írni a Kosársulit, ami mára az egyik legolvasottabb történetének számít A vonzás törvénye című regénye mellett a hazai Wattpaden.

Puskás Panni első regényének három nő a főszereplője. Ők beszélnek hozzánk, és talán egymáshoz is. A fiatal lány egy budapesti multinál dolgozik, és szabad idejében a forradalom lehetőségeit tervezi. Egy másik hősnő Magyarországról költözött Szicíliába, gyönyörű környezetben él a szerelmével, a végtelennek tűnő tenger azonban nemcsak csodálatos, hanem iszonyatos is: a menekültek hajói a part mellett vesztegelnek. A regény harmadik hősnője visszatekint életére, lányának írt leveleiben egészen kamaszkorától követhetjük végig, mi történt vele, hogyan élt egy másik életet. A regény hősei - átutazók és menekülők - a boldogulásért küzdenek. Van, aki a határokat keresi, és van, aki az otthon lehetőségét. Vajon ugyanott? Van, aki mindenáron hinni akar, és van, aki csupáncsak látni. A sikeres első kötet (A rezervátum visszafoglalása) elbeszélései után Puskás Panni ezúttal egy örvénylő regény szerkezetében valósította meg, hogy különböző személyek különböző nyelveken mondják el, mi történik bennük és körülöttük: családokkal és nemzedékekkel, ismerősökkel és idegenekkel a zárt városban és a nyílt tengeren.

1993-ban a budapesti állatkert agg hím tigrise egy éjszakai etetés alkalmával megöli a személyzeti igazgatót. Kende Zalán az éj leple alatt elbujdosik a helyszínről, mert szentül hiszi, hogy ő tehet a tragédiáról. 2017-ben a Boráros téren leég egy könyvesbolt, az elszenesedett romok közt holttest fekszik. Novák Hunor épp csak megmenekül a lángok elől, meggyőződése, hogy miatta lobbant fel a tűz.

Két, egymástól térben és időben is látszólag független esemény, melyek mégis kapcsolatban állnak egymással. A tragédiák valójában nem ott és akkor vették kezdetüket, okaik évtizedekre nyúlnak vissza a két fiatalember múltjába: testszagú kollégiumi szobák, koszos pesterzsébeti műhelyek, dzsungel közepén álló kalyibák, eldugott, dohos antikváriumok színtereire, kusza és olykor kibogozhatatlan családi kapcsolatok mélyére. Zalán és Hunor soha nem találkoztak, mégis hatással vannak a másik életére.

Kovács Krisztián, a Hiányzó történetek szerzője második regényében négy évtized mozaikszerű eseményeiből tárja fel az emberi életeket mozgató és egymáshoz láncoló apró összefüggéseket és törvényszerűségeket, miközben arra keresi a választ, minden döntésünk a sajátunk-e, hogyan tudunk szembenézni a múlt hibáival, és hogyan vehetjük saját kezünkbe sorsunk irányítását.