Ne riasszon el a gamerkultúra! – ezt többször is hangsúlyoztuk már a NIOK e havi közös könyve, a Világépítők kapcsán. Gabrielle Zevin regényében ugyanis nem a videójátékok kerülnek reflektorfénybe, hanem a főszereplők rendkívül mély és érdekesen alakuló kapcsolata. Akik esélyt adtak a történetnek, igazolják ezt – erről tanúskodnak a NIOK Facebook-csoportban és a moly.hu-n is megosztott, sokszor rendkívül érzelmes vélemények. Sorjáznak az ötcsillagos értékelések, amelyekből most kedvcsinálóként válogattunk nektek egy csokorral.
Elsőként azt ajánljuk, hogy – ha még nem láttátok Instagramon, akkor – Szabados Ági beszámolóját nézzétek meg, ugyanis a Világépítők olvasása kapcsán már januárban elképesztően lelkes volt, és alig várta, hogy megossza veletek is az élményt!
Most pedig jöjjenek a NIOK-ban és a moly.hu-n olvasható, érzelemdús vélemények legérdekesebb részei:
„Napokig a hatása alatt voltam, és nem engedett... Újra fogom olvasni. Csodálatos történet barátságról, kemény munkáról, szerelmekről, játékról, veszteségekről, tragédiákról, felállásról, túlélésről, az életről… Sírtam és nevettem, miközben olvastam a könyvet, nagyon életszerűnek tűnt benne minden." /NIOK/
„Ez a könyv az újrakezdésről is szól. Párhuzamba állítja az élet hullámvölgyei utáni talpra állást a játék újraindításának lehetőségével. Persze felállni és újrakezdeni egy-egy nehezebb életszakasz után sokkal küzdelmesebb, mint a videójáték restart gombját megnyomni, de minden egyes új kezdet – akár a játékkészítő számára az élet viharai után, akár egy játékos számára az avatara halála után – egyben egy új lehetőség is a változtatásra." /NIOK/
„Imádtam az elejétől a legvégéig. Szerettem, hogy ugrál az időben. Szerettem, amikor a vége felé Sam és Sadie hosszan játszottak (éltek) egy játékban, és több fejezeten át ívelt a párhuzam a virtuális és az igazi életük között. Érdekes volt belelátni, hogy mennyi minden kell egy játékhoz, programozás, grafika, rajz, zene, történetírás, pszichológia… Számomra leginkább a barátságról és a kitartásról szólt, és arról, hogy ki kell mondanunk az érzéseinket, akkor is, ha ezzel sokat kockáztatunk." /rita_kalydine/
„Elképesztően mély és elgondolkodtató könyv. Felnőtté válás, belső vívódások, nőként kiemelkedni egy férfiak uralta világban, veszteségek – és még sorolhatnám a témákat. Ha egy elgondolkodtató olvasmányt szeretnél a kezedbe venni, mindenképp ajánlom, fantasztikus." /Wandamaci könyvkuckója/
„Bár a számítógépes játék világa áll a középpontban, mégis úgy gondolom, hogy ez egy lélektani regény. Olvashattam a játék születésének fontos momentumairól, szükséges képességekről, tudásról, elhivatottságról, látásmódról, szenvedélyről. De emellett alaposan kidolgozott karakterek, érzelmek, kapcsolati dinamikák adták meg a regény mélységét. Réteges, nagy életigazságokat megfogalmazó regény, amely foglalkozik az identitás, kapcsolati határok, traumák, barátság témáival és sok más fontos kérdéssel, mely elgondolkodtatja, merengésre készteti az olvasót." /Katalin_V_Tóth/
„Az én fejemben a videójáték a lövöldözés szinonimája volt, a könyv pedig több ponton is elhatárolódik a lövöldözős kategóriától, így mutatva meg, hogy mennyire fantáziadús a gamerek világa. Külön szimpatikus, hogy nem csak játszanak és terveznek, olvasnak is. Sok mellékszereplő tarkítja a történetet, amitől még érdekesebb az amúgy is cselekményekben bővelkedő kaland. Főként a 90-es években játszódik, nagyon szerettem a sok apró utalást a popkultúrára. Nem csak a sztori, az írásmód is különleges, szerettem a fejezeten belüli idősíkváltást. Igazán jó választás havi könyvnek, nem csak gamereknek!" /Lázárné Csernus_Anikó/
„Napokig csak mosolyogtam magamon, hogy milyen könnyen levett a lábamról ez a történet. Szerettem az első sorától az utolsóig, minden karakterével, az amerikai álom érzésével, a popkulturális utalásaival, a 90-es évek hangulatával, a könnyed stílusával és a keserédes befejezéssel együtt. Nagyon jó volt olvasni a szeretet sokféleségéről és mélységeiről, az egymásra való odafigyelésről, odaadásról és elfogadásról. Nekem leginkább ezekről szól ez a könyv. Megmutatja, hogy a tisztelet, az egymás felé fordulás, a közös gondolkodás, az egymásra hangolódás hogyan segíti a kreativitást, az alkotást és ez utóbbiak hogyan segíthetik a kiteljesedést és a túlélést." /ekofalusi/
„A Világépítők főleg arra mutat rá, hogy hiába számítógépre és konzolra íródnak ezek a játékok, valójában olyanok, mint megannyi műalkotás: esendő emberek készítik őket, lélegzetelállítóan szépek lehetnek, de ugyanakkor ott van bennük az alkotók képzelőereje, kreativitása, vére, verejtéke és a lelke is." /Lobo/
