9 ok, hogy Dosztojevszkijt olvass – avagy Háy János gondolatai az orosz írózseniről
niok
Szűrés törlése
Papós Tamás
2024.09.2310:00
A három Dosztojevszkij-kisregényt tartalmazó, legújabb Aranylétrás kötethez a NIOK lelkes olvasói Háy János levelét is megkapták, de Szabados Áginak volt még egy meglepetése. A budapesti Libertine Könyvesboltba hívta ugyanis a József Attila-díjas magyar írót, aki rendkívül fontos gondolatokat fogalmazott meg a lélektani regények mesteréről, és egyáltalán az orosz irodalomról. A kötelező olvasmányok is szóba kerültek, hiszen Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij mumusnak számít az iskolákban, de Háy Jánost hallgatva felmerül a kérdés: fantasztikus íróról van szó, hogy hogy így alakult? Erre is keresték a választ a YouTube-on elérhető interjú során, amelyből kiragadtunk pár remek gondolatot.
1. Hihetetlen első “találkozás”
Amikor Szabados Ági felvetette, hogy Friedrich Nietzsche és Sigmund Freud is úgy nyilatkozott, hogy hatással volt munkájára Dosztojevszkij, Háy János nem leplezte az író munkássága iránti rajongását, és megosztotta velünk első olvasmányélményét.
“Elsőként a Félkegyelműt olvastam Dosztojevszkijtől, és hihetetlen volt számomra, hogy ennyi gondolat, ennyi érzelem, ennyi szenvedély létezhet egy könyvben. Úgy véltem, hogy csak ilyet érdemes olvasni.”
2. Furcsa kettősség
Háy János szerint Dosztojevszkij egy igazi gondolkodó lény volt, és ennek megfelelően rengeteget írt – hol fontosat, hol furcsát is.
“Az életműve az egész világot meghatározza, a legfontosabb írók a mai napig hozzá kanyarodnak vissza újra és újra, mert annyira lényeges, amit megfogalmazott. Mégis ijesztő esszéket írt az orosz nacionalizmus oldalán.”
3. A legszabadabb író a legkevésbé szabad országban
Ági vendége kiemelte: Dosztojevszkij egy diktatórikus berendezkedésben írta a lehető legszabadabb irodalmat.
“Hogy lehetett egy ilyen rémuralomban megírni olyan regényt, mint a Félkegyelmű? Olyan mélyre kavar a lélekben, ahogy abban az időben senki, méghozzá egy olyan országban, ahol nincs igény az önismeretre.”
4. Dosztojevszkijnek is köszönhetjük a relativitás elméletét
Szabados Ági megjegyezte: elképedve olvasta, hogy Albert Einstein szerint a relativitás elméletéhez Dosztojevszkij utolsó regénye, a Karamazov testvérek inspirációt jelentett. Háy János így reagált:
“Abban a korban még nem az információ volt a fontos, hanem a szellemi teljesítmény. A nagy koponyák iszonyatosan tudtak hatni egymásra, rettenetesen sokat gondolkodtak. A mai világban hajszoljuk az élményeket. Pedig az, ami mellett Ági te is kitartasz, hogy legyenek könyvek és gondolkodjunk, az fontos. Nem kell, hogy az olvasónak tetsszen Dosztojevszkij, de az kell, hogy elgondolkodjunk az írásain. Amikor olvasol, magadról gondolkodsz. Van egy igényünk az élettel szemben, hogy megértsük magunkat, és azt, hogy hol vagyunk a világban. Dosztojevszkij hihetetlen erős volt ezen a téren.”
5. A Netflix-hatás
Ági felvetette, hogy a Bűn és bűnhődésben az érdekli Dosztojevszkijt, hogy mi van a lelkében, és mit él át egy bűnös. Háy János egyetértett és egy modern példával illusztrálta mindezt:
Dosztojevszkijt nem a cselekmény maga foglalkoztatja, hanem az a cselekedet, ami benned van. Ma egy Netflix sorozatban is ez érdekes, hiszen triviális, hogy mi történt, a “miért” sokkal fontosabb. Ez Dosztojevszkij hatása, hogy mélyen kotornak az emberi lélekben. ráadásul nem lineárisan, hanem teljesen vadul nyúlnak ilyen témákhoz.”
6. Miért mumus Dosztojevszkij?
A kötelező olvasmányok közül miért épp Dosztojevszkij regényei számítanak a legnagyobb mumusnak? – ezt a kérdést nem lehet kikerülni, Háy János pedig logikus válaszokat adott:
“Alapvető probléma, hogy nagyon vastagok a könyvek. Gyanakvóak vagyunk azokkal szemben, akik gondolkodásra és megállásra késztetnek akár ezer oldalon keresztül. Olyan típusú világot alakítottunk ki, ahol nagyon gyorsan pörögnek az események és az élmények, a fiatalok pár másodperc után megunnak mindent. Nem tudjuk, hogy milyen lelassulni.
Másrészt a magyar emberek nem szeretik az oroszokat, hiszen leuraltak minket, háborút indítottak. Idegenkedünk mindentől, ami orosz, így nem segít, hogy Dosztojevszkij erősen pánszláv volt.”
Háy János szerint Dosztojevszkij már Freud előtt freudista volt, vagyis már a pszichoanalitikus iskola előtt látta, hogy mi a lélek.
“Egy nagy művel szemben az az elvárás, hogy kutasson, és majd az olvasó az alapján eldönti, hogy szereti-e Miskint a Félkegyelműből. Dosztojevszkij pedig nem ítélkezett, nem morálisan lép eléd, csupán a létet hozza azzal, hogy emberek, nézzétek meg magatokat ezeken a figurákon keresztül.”
(Később Háy megjegyezte: a Bűn és bűnhődést azért nem szereti, mert ott a végén kivételesen van ítélkezés Dosztojevszkij részéről, aki megmondja, hogy morálisan hova kell tartanunk, és ezt írói hibának tartja.)
Az Aranylétrás Dosztojevszkij kötetből Háy János kedvenc kisregénye a Fehér Éjszakák, mert szerinte mélyen megragadta a szerelem érzését.
“Az álmodozás regénye. Kamaszként az ember örökösen szerelmi válságban van, annyira vágyik a szerelemre, Dosztojevszkij pedig ezt a hangot ütötte meg, ami egyébként mindig szól bennünk.”
“El akarjuk hitetni magunkkal, hogy különlegesek vagyunk, pedig nem, normális és átlagos emberek vagyunk mindannyian, viszont a szívünkben valóban nagy az élet. Dosztojevszkij attól nagy ász, hogy rájött: a szívünkben van a cselekmény. Egyik kisregényt sem tudod úgy olvasni, hogy ne magadat olvasnád benne.”
Ha érdekel Dosztojevszkij viharos életútja, olvasd el ezt a cikkünket is!
Aranylétrás sorozatunk legújabb köteténél tulajdonképpen Háy János volt segítségemre a választásnál, hiszen a Mutasd a könyvespolcod! vele készült adásában irányította ismét a fókuszomat Dosztojevszkijre. Lázas kutatómunka vette kezdetét, és hamar kiderült a kötet azért lesz igazán különleges, mert három olyan kisregényt jelentetünk meg benne, amelyek már alig kaphatók a magyar könyvpiacon.
Ami jelen kötet írásait egymáshoz láncolja, az a szerelem, illetve annak lehetőségei. Dosztojevszkij nemcsak feltárta a lélek sötét alagútrendszerét, de le is mert ereszkedni a mélyeibe. AFehér éjszakáka beteljesületlen vágyakozást ábrázolja, monomániás, szinte az őrületig túlhabzó szövegfolyamban. Az orosz romantika zabolátlan szentimentalizmusa teljes pompájában mutatkozik meg ebben az írásban.A szelíd teremtésegy házasság anatómiája – és egyben patológiája is. Emberi játszmák, hatalmi törekvések, változó erőviszonyok, gyanakvás: Dosztojevszkij megmutatja ebben az örvényszerű műben, mitől és hogyan mérgeződnek meg legszemélyesebb kapcsolataink. AzÖrök férjmár a lemondás műve – a jövő jóslata egy múltbeli szerelem hamujából. Feszes, sodró, helyenként krimi-atmoszférájú elbeszélés, amelyben életre kelnek a letűnt idők kísértetei: nők és megcsalt férjek, szeretők és eltitkolt utódok kavarognak egy világvégi haláltáncban.
Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz (marketing, statisztika, személyre szabás) egyéb cookie-kat engedélyezhet. Részletesebb információkat az Adatkezelési tájékoztatóban talál.