Irodalom

Lángra lobbanhat-e az alvó parázs...?

Akkor:

Chani Horowitz, a huszonéves írópalánta élete valahogy megrekedt. Miközben volt évfolyamtársai a "művészképzőről" színvonalas könyvekkel foglalkozhatnak, neki csupán amolyan felszínes feladatok jutnak. Ám egyszer csak megbízzák azzal, hogy készítsen portrét Gabe Parkerről, a filmsztárról, aki nem más, mint az ő egyes számú imádottja a hírességek közül, egyben a legújabb James Bond alakítója.

Chaninek nincs is más vágya, mint megőrizni a hidegvérét, és jól megoldani a feladatot. Ám ami közte és Gabe között történik, az nem várt módon és alaposan felforgatja az életét: az interjú egy szédületes hétvégébe torkollik, ami lázba hozza a bulvárlapokat, és Chani sokkal közelebb kerül Gabe-hez, mint ahogy azt eredetileg tervezte...

Most:

Tíz évvel később, egy brutális válás és jókora adag terápia után Chani ismét Los Angelesben jár, most már sikeres íróként, aki a megvalósult álmait éli. Ám hiába reklámozhatja legújabb esszégyűjteményét vagy online kiadványait, valahogy mindig szóba jön az a bizonyos portré, és felmerül Gabe neve. Ezért aztán Chani PR-csapata felveti, mi lenne, ha újból találkoznának? Chani először nemet akar mondani, szeretne úgy tenni, mintha már rég elfelejtette volna az együtt töltött időt. De az igazság az, hogy valójában nagyon is tudni szeretné, hogy az a bizonyos hétvége vajon ugyanolyan felejthetetlen volt-e Gabe-nek, mint neki... Úgyhogy beleegyezik.

A New York Times bestsellerszerző, Rupi Kaur irányított
versírási feladatokat alkotott, hogy segítsen az olvasónak feltárni
a traumáit, a veszteségeit, a szívfájdalmát, a szerelmet,
a családot, a gyógyulást, és segítsen ünnepelni önmagát.

A Gyógyító szavak irányított utazás vissza önmagunkhoz,
katartikus, figyelmes felfedezőút az íráson keresztül.

A feladatoknak ez a gondosan összeállított gyűjteménye
csak annyit kér tőled, hogy nyílj meg, és légy őszinte
saját magaddal és az üres papírral is.

Nem kell hozzá írónak lenned, hogy elindulj ezen az úton.
Elég, ha írsz - ennyi az egész.
-

Rupi Kaur költő, festő és előadó. 21 éves egyetemistaként megírta,
illusztrálta és kiadta első verseskötetét tej és méz címmel.
Utána következett a könyv édestestvére, a nap és az ő virágai.
Ezek a kötetek több mint 10 millió példányban keltek el, és több mint
40 nyelvre fordították le őket. Legújabb kötete, az otthon test
egyből az 1. helyre került a világ bestsellerlistáin. Ahogy a kezdetektől
fogva mindent, Rupi maga hozta tető alá a Rupi Kaur Live-ot,
a maga műfajában úttörő költészeti műsort, amely 2021-ben debütált
az Amazon Prime Videón. Rupi munkája a szerelem, a trauma,
a gyógyulás, a nőiesség és a migráció körül forog. Leginkább
akkor érzi otthon magát, ha rajzol, színpadon adja elő a verseit,
vagy a családjával és a barátaival tölti az időt.

Felnőtteknek ajánljuk!

A Múzeum fedőnevű szervezet bérgyilkosok elit hálózatát foglalja magában. Az Eredetvizsgálat részlegük jelöli ki a célpontokat. A Beszerzések garantálja a szükséges eszközöket. Az Időszaki kiállítások kezeli az épp rendelkezésre álló erőforrásokat. Az Igazgatótanács hozza a döntéseket, és lendíti mozgásba az eseményeket.


Billie, Mary Alice, Helen és Natalie negyven évig dolgozott a hálózatnak, és iktattak ki célszemélyeket a világ minden pontján. A módszereik mára jobbára elavultak, de ők nem érzik még, hogy eljött volna a nyugdíjazásuk ideje. Pláne nem akkor, amikor ez valójában a likvidálásukat jelenti, azon a búcsúajándéknak szánt, fényűző hajóúton, amire a munkáltatójuk fizette be őket.


A négy operatív ügynök pedig nem szeretne idő előtt távozni az élők sorából, ezért saját magukat mentve összeállnak egy utolsó küldetésre. Egy küldetésre, ahol senki és semmi nem állhat útjukba. Lehet ugyanis, hogy mind betöltötték már a hatvanat, de továbbra is ugyanolyan halálosak, mint fénykorukban.


Deanna Raybourn regénye változatos helyszíneken játszódó, izgalmas bevetésekkel tarkított történet, és egyben elgondolkodtató szembenézés az öregedéssel. A Bérgyilkosok veszélyes korban a New York Times bestseller listáján nyitott, jelölték a thrillerirodalom egyik legnevesebbnek számító díjára, a Barryre, illetve az olvasók beszavazták a Goodreads könyves közösségi oldal legjobb tíz thrillere közé a megjelenése évében.

Traduttore, traditore: A fordítás mindig egyben árulás is.

1828, Kanton. Robin Swift elárvul a kolera következtében, és hamarosan Londonban találja magát a titokzatos Lovell professzornak köszönhetően. Ott éveken keresztül tanul latint, ógörögöt és kínait, hogy felkészüljön a napra, amikor beiratkozik a patinás Oxfordi Egyetem Királyi Fordítói Intézetébe - másnéven a Bábelbe. A torony és annak hallgatói a fordítói világ szíve, és ami még fontosabb, a mágiáé is. Az ezüstmunka - a fordítások közben elsikkadó jelentést ezüstrudak segítségével hasznosító tevékenység - a briteket páratlan hatalommal ruházta fel, mivel ezt a misztikus eljárást a Birodalom gyarmati terjeszkedésének szolgálatába állították.

Robin számára az Oxford utópia, amely által tudásra tehet szert. A tudás azonban meghajol a hatalom előtt, és mint Britanniában nevelkedett kínai rájön, hogy a Bábelt szolgálni nem jelent mást, mint elárulni a szülőföldjét. Ahogy halad a tanulmányaival, Robin a Bábel és az árnyak közt rejtőző, a birodalmi terjeszkedést megállítani akaró szervezet, a Hermész Társaság közé szorulva találja magát. És, amikor Britannia alaptalan háborút hirdet Kína ellen az ezüst és az ópium miatt, Robinnak döntenie kell...

Meg lehet változtatni egy nagyhatalmú intézményt belülről, vagy elkerülhetetlen az erőszak, ha forradalomról van szó?

A családomban mindenki gyilkos. Néhányan - az eszelősebbek - többször is öltek már. Tudom, hogy ez így elég drámaian hangzik és előítéleteket szülhet, de hidd el, nem vagyunk rossz emberek. Vagy legalábbis nem mindannyian.

Engem Ernest Cunninghamnak hívnak, de nyugodtan szólíts Ernnek vagy Ernie-nek. És igen, bárcsak végezhettem volna azzal a nyomorulttal, aki kitalálta, hogy a nagy családi összejövetelünk egy síparadicsomban legyen, mert akkor most nem ragadtunk volna itt egy haláleset miatt, amihez esküszöm, semmi közöm nincs.

De ennél ez egy hosszabb történet. Remélem, van időd meghallgatni.

A családomban mindenki gyilkos Agatha Christie és Arthur Conan Doyle találkozása a Tőrbe ejtve-filmekkel és A csütörtöki nyomozóklubbal. Ördögien csavaros történet, ami a klasszikus krimik szabályrendszerét tiszteletben tartva nyújt valami felejthetetlenül újat. Az ausztrál Benjamin Stevenson rendkívül eredeti és humorban bővelkedő műve hazája egyik legnépszerűbb megjelenése volt tavaly: vezette az eladási listákat, és nem meglepő módon az HBO jelentkezett be a megfilmesítési jogokért.

Mi történik akkor, ha egy titkos szupergonosz elhalálozik, és szeretett, ám tudatlan unokaöccsére hagy mindent? Mi lehet sokkolóbb az örökös számára? Szembesülni a ténnyel, hogy az eredetileg parkolómágnásnak hitt nagybácsi valójában a világ egyik leghírhedtebb gonosztevője volt - az az igazi, régi vágású fajta, akit a Bond-filmekben látni, vulkánba vájt főhadiszállással meg mindennel -, vagy, hogy titkos birodalmát értelmes, emberi nyelvet és számítógépet használó macskák irányítják?

És képes-e megbírkózni a hirtelen minden irányból rá leselkedő veszéllyel? Elvégre a végtelen mennyiségű pénz mellé az egész biznisz is jár, amire nem egy üzleti partnernek fáj a foga.

John Scalzi legújabb regénye állati képtelenség, ami humorában sokszor Christopher Moore-t idézi, közben viszont meglehetősen józanul foglalkozik korunk világának legégetőbb problémáival.

A Morgan fivérek közül mindig is Nasht tartották a jó fiúnak: ő a megbízható rendőrfőnök, mindenkire kedvesen mosolyog, és ott segít, ahol tud. Azonban Nash épp egy lövöldözésben szerzett sérüléséből lábadozik, és az eset óta pánikrohamok és rémálmok kínozzák. Nem önmaga többé, de képtelen segítséget kérni a szeretteitől. Kerüli az embereket, és ez épp kapóra jön új, dögös szomszédjának, Linának, aki szintén nem vágyik mély beszélgetésekre vagy tartós emberi kapcsolatokra, csupán feltűnés nélkül szeretné elvégezni a munkát, ami miatt a városba érkezett. Csakhogy találkozásuk első pillanatától kezdve mindketten tudják, hogy nagyon nehezen tudnak majd szimplán jó szomszédok maradni. Vajon Lina képes lesz ellenállni Knockemout bájának és Nash sármjának? És képesek lesznek megőrizni legféltettebb titkaikat egymás előtt - a titkokat, amelyek mindent tönkretehetnek? Lucy Score második Knockemout-regénye legalább annyira humoros, izgalmas és szexi, mint az Amin sosem leszünk túl.

Isztambulból Oxfordba, és vissza Isztambulba - lebilincselő történet hűségről és barátságról, hagyományról és modernségről, szerelemről és árulásról. Peri gazdag háziasszony, éppen vacsoravendégségbe tart egy impozáns isztambuli házba a tengerparton, amikor egy koldus kis híján kitépi a kezéből a retiküljét. A dulakodás közben kihullik a táskából egy régi fénykép - három fiatal nőt és egy egyetemi oktatót ábrázol. Egy olyan szerelem régi emléke ez, amit Peri legszívesebben kitörölne az emlékeiből. Peri tizennyolc éves korában Oxfordba került egyetemre - ekkor járt életében először külföldön. Az ateista Shirin és a buzgó muszlim Mona lettek a legjobb barátnői, akikkel az iszlámról és a feminizmusról vitatkoztak, kedvenc tanára pedig a lázadó szellemű Azur, aki Istenről beszélt hallgatóságának. És volt egy botrány is, amely véget vetett minden jónak...

A hatvanas évek legelején egy budapesti iskolában kitör a botrány. A skandalum néhány gyerek életét alapjaiban változtatja meg. Ráadásul mindez összefüggeni látszik a távoli múlt bizonyos történéseivel.
Évekkel korábban egy idős asszonyt egy kazah kisváros elmegyógyintézetébe hurcoltak. Lidérces titkokkal teli vallomása még messzebbre kalauzol a vérfagyasztó múltban.
A harmincas évek Párizsában egy családapa nem tud ellenállni a kísértésnek. A magyar férfi groteszk elcsábulása újabb darabja a kirakósnak.

Az egymásba fonódó események eredője talán a század kezdetén, a cári Moszkvában található. Vagy kicsit később, Berlinben? A gyötrelmes 20. századot idézi meg Gárdos Péter ellenállhatatlan, varázslatos meséje.

Josh épp életharmadi válságban szenved. Barátnője lánykérés közben dobja ki, vele együtt elveszti a munkáját és a lakhelyét, és szégyenszemre 28 évesen haza kell kullognia szülei házába a világ végére - pontosabban egy angliai faluba, ahonnan ő jutott először egyetemre... és milyen sokra is ment vele.
Az állástalan, pénztelen, és Jeremyt, a törpenyulat leszámítva társtalan Josh radikális elhatározásra jut: miután eddigi összes fontos döntése katasztrófába torkollott, innentől egy pénzérmére bízza az életét, a fej vagy az írás majd megmondja, mit csináljon. A rendszer egészen addig nagyon jól működik, amíg csak arról kell döntenie, hogy milyen sört igyon a kocsmában, és meghívja-e a barátait egy körre, de amikor komolyabb dolgok következnek - például, hogy melyik lányt válassza a Tinderen -, felmerülnek bizonyos kételyek.
Josh azonban kitart, és hamarosan egy európai körutazáson találja magát álmai nőjét hajszolva. Vajon megleli végül a boldogságot a fej vagy írást követve, vagy az érmefeldobás minden korábbi döntésénél katasztrofálisabbnak bizonyul?
James Bailey száraz brit humorral teli debütáló regénye ideális olvasmány Nick Hornby és David Nicholls könyveinek szerelmesei számára.

Egy kisújszállási lány története, aki a Kádár-kori Magyarországról az emberiség sorsát alakító tudósok élvonalába került

Karikó Katalin szerény körülmények között, vályogházban nőtt fel, olyan szülők gyermekeként, akik igyekeztek mindent megadni neki, hogy megvalósíthassa álmait. Mert a kislány eszmélésétől fogva csodálta az őt körülvevő varázslatos élővilágot, és szerette volna megismerni, amennyire csak lehetséges. Először Magyarországon, majd Amerikában lett kutató. Sohasem az elvárásoknak próbált megfelelni; konokul végezte kísérleteit, mert hitt abban, hogy kutatásai egyszer majd hozzájárulnak súlyos betegségek gyógyításához. A bürokrácia hatalmaskodóival szemben hosszú éveken át folytatott küzdelem után végül eljött az ő ideje. A Covid elleni leghatékonyabb vakcina gyors előállítása az ő fantasztikus munkája nélkül nem lett volna lehetséges. Eredményei egy az emberiség sorsát meghatározó másik kutatást, a rákbetegségek kialakulásának és terjedésének feltárását is új szintre emelhetik.

Önéletrajza nemcsak tudományos pályafutásáról szól: benne van az ellentmondásos kádári évek Magyarországa, ahol a szegény családból származó, tehetséges gyerekek mégiscsak lehetőséget kaptak, hogy egyetemet végezzenek. Katalin kénytelen-kelletlen követte néhány magyar származású, világhírű tudós útját: pályáját ő is Amerikában teljesítette be... A könyvben benne van a magánélet minden nehézsége és szépsége is. A férj, Béla, aki mindvégig támogatta, bátorította Katalint, és lányuk, Zsuzsi, aki kétszeres olimpiai bajnok lett evezésben, amerikai színekben.

Karikó Katalin könyve tudósoknak és fiatal kutatóknak kötelező olvasmány. De ez a mesébe illő történet alighanem mindenki számára tanulságos, hiszen arról szól, hogyan lett egy magyar lányból számos kiváló egyetem díszdoktora, szinte minden jelentős természettudományos díj kitüntetettje, a világ 100 legbefolyásosabb emberének egyike (a Time felmérése alapján), az Év Nője (a Glamour magazin szerint) ... Karikó Katalin egy újabb magyar, akit ma már az egész világ ismer, elismer és tisztel.

"Karikó Katalin története inspiráló erővel hat. Mindenkinek el kell olvasnia, aki valaha is kételkedett abban, hogy a tudomány, az innováció és az eltökéltség meg tudja változtatni a világot."

Bill Gates

"Karikó Katalin figyelemre méltó élettörténete (amely egyébként nem messze indult onnan, ahol én a gyerekkoromat töltöttem) arra biztat minket, hogy ne hátráljunk meg akkor sem, ha komoly nehézségekbe ütközünk. Állhatatosságra bátorít, arra, hogy vigyük végig azokat a fontos elképzeléseinket, amelyek megváltoztathatják a világot."

Stefan Hell, kémiai Nobel-díjas - 2014



"A gyerekkoromat egy helyen töltöttem, Kisújszálláson: ezt a környezetet jól ismertem. Talán még természetesnek is vettem: a sok színes virággal hímzett díszpárnákat a kanapén, a fényszöget, amelyben kora reggel a függönyszemeken át árad be a napfény. A masszív, kopottas asztalt, amely mellett több ezerszer étkeztem, és éveken át a házi feladatot írtam. Apukám mély és meleg énekhangját, amikor reggelenként a házi munkát végzi. Anyukám paprikásának jellegzetes illatát, hagyma, paprika és tejföl olyan arányban, amit csak ő tud, azt az illatot, amely olyan egyedi, mint egy ujjlenyomat.

Ez az élet, gondolom. Az én életem ilyen.

Aztán egy nap összepakolok. Már korábban is volt, hogy elmentem otthonról, de a mai nap más. Ez az elmenetel nem egy hétre szól, de még csak nem is egy nyárra. Ez valami egészen új: egy új élet kezdete. Ezt megértettem, még ha nem is tudtam még, hogy mit jelent."

Van a természetben egy parázsló föld alatti tűz, amely sosem alszik ki, és semmilyen hideg nem tudja lehűteni. [...] Ennek a föld alatti tűznek minden ember keblében ott van az oltára: mert a leghidegebb napon, a legzordabb hegyen az utazó melegebb tüzet őriz a köpenye alatt, mint amit bármely tűzhelyen csiholhatnánk.

Gyaloglás közben, körülvéve az élet nyersanyagától, mikor a legelevenebb övez, mikor átcsúszik a természet az én határán, akkor elérhetünk egy pillanatnyi kapcsolatot azzal, ami vad, és nem emberi. Ez a vadság, ez az életelv mindenhol ott van, bennünk is, a városainkban is, a társadalmunkban is. Az élő utat tör magának, és lerombol mindent; nem ismer szabályt és hierarchiát, csak magát az életet. Thoreau három klasszikus szövege a gyaloglásról és a vadságról először olvasható magyarul Nádasdy Ádám virtuóz fordításában.

A The New York Times-sikerlistás Mama utolsó ölelése szerzőjétől

"Lebilincselő olvasmány, amely tudományosan megalapozott, együttérző és kiegyensúlyozott álláspontot képvisel a biológiai és társadalmi nem kérdése körüli legélesebb vitákban." - Yuval Noah Harari

Ki hitte volna, hogy a hím bonobók ugyanolyan gyengéden gondoskodnak egy csecsemőről, mint a nőstények - de csak akkor, ha egyetlen nőstény sincs jelen? És azt, hogy az emberszabásúak hím és nőstény kölykei más-más játékokat választanak, csakúgy, mint a kisfiúk és a kislányok? És mit tanulhatunk abból a megfigyelésből, hogy a bonobók szexualitását nem az utódnemzés, hanem az örömszerzés és az intimitáskeresés motiválja? Ráadásul nem kizárólag heteroszexuális viszonyokban. Vajon mit jelent mindez ránk, emberekre nézve?
Frans de Waal világhírű főemlőskutató évtizedek óta tanulmányozza a bonobók és a csimpánzok, az emberhez genetikailag legközelebb álló két faj viselkedését. Nemekkel kapcsolatos megfigyelései nyomán arra a következtetésre jutott, hogy bár a biológiai nem és a gender között van kapcsolat a főemlősök és az emberek esetében is, a biológia egyáltalán nem indokolja férfiak és nők társadalmi egyenlőtlenségét.
De Waal az emberszabásúak társadalmainak bemutatásán keresztül megkérdőjelezi a férfiasságról és a nőiességről szóló hiedelmeket - mindazt, amit általában a tekintélyről, a vezetőkről, a versengésről és az együttműködésről gondolunk. Test és elme, biológia és kultúra egyaránt meghatároz bennünket. Férfiak és nők mások, azonban "az embereknek nem kell egyformának lenniük ahhoz, hogy egyenlőek legyenek".

"A modern társadalom készen áll a nemek közötti hatalmi és kiváltságbeli különbségek
korrekciójára. A nők azonban nem tudják ezt egyedül megvalósítani. A nemi szerepek annyira összefonódnak, hogy a férfiaknak és a nőknek együtt kell megváltozniuk. E kiigazítások némelyike már folyamatban van. Látom, hogy a fiatalabb nemzedék sok mindent másképp csinál, mint a sajátom, például a férfiak nagyobb mértékben vesznek részt a szülői feladatokban, a nők pedig betörnek a férfiak által dominált munkahelyekre. A megoldás a férfiak bevonása a változás folyamatába. Ezért berzenkedem az olyan általánosításoktól, amelyek a férfiakat hibáztatják mindenért, ami rossz a világban. A férfiasság bizonyos megnyilvánulásait "mérgezőnek" nevezni... nos, én nem így képzelem el a feminizmust. Mi értelme egy egész nemet megbélyegezni?"


Frans de Waal (1948) holland származású amerikai főemlőskutató, etológus, az atlantai Emory Egyetem pszichológiai tanszékének professzora. Évtizedek óta vizsgálja a főemlősök társas viselkedését, konfliktusmegoldó, együttműködési és empatikus képességét, igazságérzetét. De Waalt 2007-ben a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta.

A hetvenes években egy apa a családjával egy vidéki tanyára költözik abban a hitben, hogy maga mögött hagyhatja a diktatúrát, ám új élet helyett a saját poklát teremti újra.

Legidősebb fia, György, az apai nyomás és önkény elől menekülve a rendszerváltás idején visszatér Budapestre, ahol rendőrként a bűn és a tisztesség között ingadozva saját élete után is nyomoz. Választás elé kerül, mit kezdjen a múlt hazugságaival, amelyek a környezetében tönkretették a szülő-gyerek kapcsolatot, a szerelmet és a barátságot. Egy ponton azt a döntést hozza, hogy saját kezébe veszi a sorsát...

A Két macska voltam egy lélektani krimiket idéző sorsregény egy olyan korban, amelyben a történelmi és emberi traumák nyomán kiveszőben van a mindennapokból az erkölcs és az emberség.