Irodalom

Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története sosem volt még ennyire aktuális. A 20. század egyik kiemelkedő világirodalmi alkotása művészi tökéllyel jeleníti meg az amerikai álom olyan örök témáit, mint a pénz és a hatalom bűvölete, az ambíció, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége, miközben érzékletes képet fest a húszas évek túlhabzó dzsesszkorszakáról is. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe, de a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ám dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással, az eszközökben sem válogatva vagyont szerez, hogy "méltó" legyen Daisyhez, és hogy a világítótorony reményt adó zöld fényét követve újrateremthesse a múltat és visszahódíthassa a fiatal asszonyt. A gazdasági összeomlás előszobájában zajló szerelmi háromszög, a fényűző partik, a politikusok és filmsztárok, a luxusautók és hidroplánok ma is ismerős színfalai mögött azonban végül a boldogtalan házasságok és beteljesületlen szerelmek, a szegénység és az elnyomás, a reménytelenség, a kiábrándultság és a magány világát találjuk.
F. Scott Fitzgerald 1925-ben, A nagy Gatsby-vel ért pályája csúcsára: ez az a regénye, amely egymagában is előkelő helyet biztosítana számára a világirodalom nagyjai között. Mesteri szimbólumok, elegáns szerkezet, kristálytiszta próza, s a görög tragédiák sorsszerűségével kibontakozó cselekmény teszik remekművé és ma is letehetetlen olvasmánnyá A nagy Gatsby-t.
A regényt most új fordításban vehetik kézbe az olvasók.

Britney Spears végre saját maga mondja el történetét szabadságról, hírnévről, anyaságról, túlélésről, hitről és reményről.
2021 júniusában az egész világ a bíróság előtt beszélő Britney Spears-re figyelt. Történetének - igazságának - ereje tagadhatatlan volt, és beszéde nem csupán az ő életét változtatta meg, hanem számtalan más nőét is. A bennem lévő nőben Britney most először tárja elénk elképesztő életútját - és a popzene történetének egyik legnagyobb előadójában rejtőző belső erőt.
Britney Spears megalkuvás nélküli nyíltsággal és figyelemre méltó humorral megírt memoárja rávilágít a zene és a szeretet erejére, és annak fontosságára, hogy a nők végre a saját szavaikkal mondhassák el történetüket.

Ez a könyv Péterfy Gergely és Nagy Ervin magánbeszélgetéseként kezdődött életről, szerelemről, gyerekkorról, politikáról, művészetről és értelmiségi szerepvállalásról - mígnem a családtagok biztatására úgy döntöttek, hogy rögzítik a beszélgetéseket. A könyv egy éveken és országokon át tartó baráti társalgás tömörített, szerkesztett változata.

Nagy Ervin Dunaújvárosban született 1976. szeptember 25-én. Jászai Mari-díjas színész, televíziós személyiség és producer. Eddigi legnagyobb sikereit a Katona József Színház színészeként és Pintér Béla társulatában, valamint A Hídember, a Kincsem, A tanár és A Király című televíziós sorozat főszerepében aratta.

"Ha nagyon egyszerűen meg kell fogalmaznom magamról valamit, akkor azt mondhatom, hogy talán azt tudom jobban, mint mások, hogy férfiként el merek veszni totálisan érzelmileg. És azt meg is merem mutatni, hogy elvesztem, mert tudom, hogy mindig van visszatérés. Valószínű ez az a férfi-érzelmibiztonság, amit kaptam apámtól, ami annyira erőssé tesz, hogy ez nekem kicsit sem ciki. Az érzékeny, érzelmes részem születésem óta megvolt. A férfierő még nem, mert még nem értem bele a bőrömbe, szerintem olyan 35-37 évesen, a válásom utáni időszakban értem el talán az utazómagasságomat"

Benedek Ágota harmadik könyvében szó szerint a boncasztalra fekteti fel magát, hogy onnan vizsgálódva írjon a testéről. (Is.) Arról, milyen benne lenni. Akkurátus nyugalommal kezdi szétszálazni a tűpontos jelzőkkel ábrázolt testi folyamatok hátterében húzódó tudományos tényeket.

Mivel nem orvos (Sajnos vagy szerencsére?), így a mindenki számára elérhető és közérthető információkból tájékozódik. Józanul, sőt néha kijózanítóan figyeli önmagát. Nyavalyáink elemzéséből egyszerű következtetéseket von le, hogy az életről és halálról szóló felháborítóan humoros összegzések, váratlan képek és megrendítő megállapítások a segítségünkre legyenek.

Nem keresi a spiritualitást, a lélek dolgait ott, ahol gyógyszerre van szükség, de nem tagadja, hogy a búslakodásba igenis bele lehet pusztulni. Nem ebben a könyvben találunk gyógymódot, ha fizikailag gyengélkedünk, de abból, ahogyan Benedek Ágota leírja az emberi lét élményének furcsaságait: a hangulatingadozást, a fájdalmat, az éhséget, a cukor-mámort... hogy, mi köze van az igaz szerelemnek a bélügyekhez, már megint magunkra ismerhetünk.

És tényleg, mi köze van? Mi köze van a menstruációnak a teremtéstörténethez? Cupido miért nepo-baby? Hogy jön Pamela Anderson a lassú felszívódású szénhidrátokhoz? Mi az az anyagcsere-bíróság? Tényleg porból lettünk, és végül azzá leszünk? Hogy függ össze a kollégisták táplálkozási szokása az űrbéli ételek innovációival? Úgy, hogy minden mindennel összefügg - Ágota ezt állítja, és már megint nem hazudik.

Paige bejelentkezés nélkül toppan be a Wynthorpe-házba, és rá sem ismer a helyre, ahol felnőtt: minden egészen megváltozott. Nem akar sokáig maradni, de aztán beszippantják az események.

Egyik nap, miután bevásárolt és visszavitte a könyvtári könyveket, az autóból figyelmes lesz egy eldugott házikóra. Szóba elegyedik az idősödő, morcos tulajdonossal, Alberttel, és hamar megbizonyosodik róla, a zord külső érző szívet takar. Ugyanez a benyomása a Brodie nevű, szomorkás képű, de kifejezetten jóvágású férfi kapcsán is, akivel úton-útfélen összefut.

Paige, Brodie és Albert egyaránt titkol valamit, de küszöbön a karácsony, a meghitt őszinteség pillanata: hát lehet úgy ünnepelni, ha nem bököd ki, ami a szívedet nyomja?

Körösi Laura háromgyermekes, boldog házasságban élő ötvenes nő. Az élete ugyan izgalmaktól mentes, de talán éppen ezért gondolja úgy, hogy ennél többet nem is kívánhatna magának. Férje sikeres építész, a három fia közül az egyik egyetemre jár, a másik nősülni készül, a harmadik lázadó kamaszévei előtt áll. Laurának nincs más dolga, mint egyengetni a gyerekei útját, és segíteni férje munkáját. Nagy ritkán mégis rátör egy sosem élt élet utáni nosztalgikus vágy. Ilyenkor elmegy a nagyanyjához, és szétnéz a dédnagymama festményei között a padláson.
Laura gyermekkorát a dédnagymamája, nagymamája és édesanyja hármasában töltötte, a három nő hallgatással teli, feszült kapcsolata között egyensúlyozott, miközben fogalma sem volt, mi okozza az örvényt a felszín alatt. Legjobban a dédnagymamájához kötődött, a bohém, ifjúkorában színésznőnek készülő, később minden örömét a festésben kiélő asszonyhoz.
Hosszú évek teltek el, mire Laura teljesítette egykori ígéretét, és a dédnagymama festményeiből kiállítást szervezett. Arra azonban nem számított, hogy minden egyes kép a saját múltjának egy darabja, minden egyes szín egy emléktöredék, a képekhez tartozó elbeszélések pedig lassan kibontakozni engednek egy évtizedekre hallgatásba burkolódzott történetet.
Titkok, elhallgatás. Vajon mi okoz nagyobb lelki terhet: a kíméletes csend, vagy a kimondott, olykor kegyetlen valóság?
Bauer Barbara új regénye a négy asszony történetén keresztül egy generációkon átörökített, mélyen elzárt trauma útját követi végig a tragédia pillanatától a felismerés napjáig, a II. világháború végjátékától napjainkig.

Mit tesz az, akinek összetörték a szívét? Úgy van. Telefonál a legjobb barátnőjével, csokoládét majszol és hetekig dagonyázik a boldogtalanságban. Csak az a bökkenő, hogy az akarata ellenére időutazóvá vált Gwendolynnak egészen más dolgokra kell tartalékolnia az energiáit: például a túlélésre. Mert azok a szálak, amelyeket a kétes hírű Saint Germain gróf még a múltban illesztett egymáshoz, immár a jelenben is veszélyes hálóvá szövődtek. Ahhoz, hogy felfedjék a titkot, Gideonnak és Gwendolynnak nem elég eltáncolni egy menüettet a 17. század egyik legpompásabb bálján, hanem hanyatt-homlok kell belevetniük magukat a kalandokba bármelyik évről is legyen szó. Érzelmi hullámvasút az évszázadokon keresztül: Gideon és Gwen kalandjai Kerstin Gier, kitűnő bestseller-szerző tollából. Beleszeret, aki elolvassa!

Mitévők legyünk, ha egyszerre a múltban találjuk magunkat, és csak annyit tudunk, hogy az üküküküküknagyapánk lovát Kövér Anninak hívták? Úgy van: megőrizzük a hidegvérünket. Legalábbis ezt próbálja tenni Gwendolyn, amikor kiderül: nem elég, hogy ő örökölte a családban az időutazásért felelős gént, de ráadásul az a feladat is neki jutott, hogy rendbe szedje a múltat. És mindennek a tetejébe épp ezt az arrogáns Gideont kapja útitársul! Az össze nem illő páros kénytelen-kelletlen beleveti magát a nem éppen hétköznapi kalandokba. Gwendolyn hamarosan megtapasztalja, hogy az ellentétek alighanem tényleg vonzzák egymást, és ez régen sem volt másképp. És, hogy már a múltban sem úgy mennek a dolgok, mint egykoron...

Friss szerelmesként a múltba utazni - ez talán nem a legjobb ötlet. A tizenhat éves újdonsült időutazó, Gwendolyn legalábbis így gondolja. Neki és Gideonnak ugyanis épp elég a gondjuk anélkül is. Például meg kell menteniük a világot. Vagy meg kell tanulniuk menüettet táncolni. (Egyik sem igazán egyszerű!) Amikor ráadásul Gideon nagyon titokzatosan kezd viselkedni, Gwendolyn számára világossá válik, hogy mihamarabb át kell vennie az irányítást a saját hormonjai felett. Különben semmi nem lesz az időtlen szerelemből!

Talán csak egyetlen külhoni szakember volt akkora hatással a magyar sportra, mint Marco Rossi, és az az egy, Italo Santelli, a magyar vívósport atyja is olasz volt, akárcsak labdarúgó-válogatottunk szövetségi kapitánya. Ilyen véletlenek nincsenek, az egybeesésben kénytelenek vagyunk sorsszerűséget felfedezni, léteznie kell egy olyan láthatatlan mágnesnek, amely egymáshoz vonzza a két nemzet legderekabb fiait.

Nem lehet véletlen, hogy Kossuth Lajos a bukott szabadságharc után Turinban (Torino néven Marco Rossi szülővárosában) talált menedéket, mint ahogy az is szinte törvényszerű volt, hogy Türr István, Tüköry Lajos és a többi magyar szabadsághős beálljon Giuseppe Garibaldi zászlaja alá.

Az olaszok leginkább a sportban viszonozták a magyarok történelmi segítségét, most még nehéz eldönteni, hogy a 2012-ben hazánkba érkezett, és a Budapesti Honvéd vezetőedzői posztját, majd a felvidéki "magyar" csapatot, a dunaszerdahelyi DAC 1904-et, s végül a magyar nemzeti válogatottat irányító Marco Rossi érdemei nagyobbak, vagy a huszadik század első felében a magyar vívósportot a világ élvonalába repítő Santelli mester tett-e többet hazánkért. Hiszen a magyar futball ez idő szerint (még) nem tért vissza a világ élvonalába, bár legelvakultabb fanatikusaink szerint jó úton halad efelé.

Egyelőre ezt nem is kell eldönteni. Könyvünk nem is erre vállalkozik, hanem arra, hogy bemutassa Marco Rossi tanulságos életpályáját és buktatóktól sem mentes magyarországi diadalmenetét.

Egy olyan (sport)ember életének első hatvan esztendejét, akinél az őszinteség, a szókimondás és a becsületesség egyenértékű erény a szakmai hozzáértéssel.

1995, Harvard Egyetem. A török szülőktől származó Selin elsőévesként találkozik először az e-maillel. A kezdő orosz szemináriumon megismerkedik egy magyar matematikushallgatóval, és minél több levelet vált vele, annál jobban belehabarodik. Plátói érzései még arra is ráveszik, hogy a nyári szünetben Ivan után utazzon Magyarországra, és egy kis Heves megyei faluban angolt tanítson a helyi gyerekeknek. Selin a magyar vidéken egy kitömött menyét szobatársa lesz, megismerkedik a Mátra Múzeum mamutjával, és egy életre megjegyzi, hogy tejföllel minden étel finomabb. A félkegyelmű fanyar humorú történet a felnőtté válás kihívásairól és egy lányról, aki viccesebbnél viccesebb helyzetek során tanulja meg, hogyan teremthet a leírt és a kimondott szó különböző valóságokat.

Az ezerhatszáznegyvenes években járunk, a puritán Boston városában. Hűtlenség vádjával a fiatal Hester Prynne-t tüzes vassal megbélyegzik, és a vörös A betűt (adultery: házasságtörés) a ruháin is viselnie kell. Hester visszatérhetett volna a szülőföldjére vagy bármely más országba, ahol új életet kezdhetett volna, ám ő mégis marad, vállalva a társadalmi kirekesztést, és hogy saját erkölcsi törvényeire hallgatva próbáljon felülemelkedni az őt megbélyegzőkön. Védelmező, gyöngéd szeretettel neveli gyermekét, és segít minden bajba jutottnak. Vajon átformálhatja egyetlen ember a teljes közösség véleményét? A regény a 17. századi Boston életének krónikája, és minden puritán előítélettel szemben azt bizonyítja, hogy "a szerelem szent és boldogító". A szerzőről: Nathaniel Hawthorne (1804-1864) amerikai regény- és novellaíró, a 19. századi amerikai irodalom jelentős alkotója. A sikert 1850-ben megjelent első regénye, A skarlát betű hozta meg számára.

Megannyi menekülő Krasznahorkai-hős után a szerző új regényének főszereplőjét, a 91 éves Kada Józsi bácsit, aki hiába tett meg sok mindent azért, hogy eltűnjön a világ szeme elől, egy meg nem nevezett magyarországi faluban mégis megtalálják követői. Kadának vérében van az inkognitó, családja már több évszázada tartja titokban eredetét, és egyelőre ő se szeretné nagydobra verni, hogy a nyugdíjas villanyszerelő IV. Béla és Dzsingisz kán leszármazottjaként Árpád-házi I. József néven tarthatna igényt a magyar trónra. De nem akar belekeveredni a politikába, úgy döntött, saját szavajárásával, hogy nem tesz többé a tűzre, ellenben tiszta vizet önt a pohárba. De mit szólnak ehhez lelkes tanítványai, akik között akad délibábos monarchista és paramilitáris terrorakciókra készülő alak is? Egyáltalán: elejét lehet-e venni a szükségszerű következményeknek? Krasznahorkai László groteszk és szatirikus új regényében - New York, Dalmácia és Türingia után - visszatér a karneváli Magyarországra. A pácban mindenki benne van: a víkendházi öreg király csakúgy, mint a felbukkanó vendégek, akik között találunk egy Krasznahorkai László névre hallgató vándorzenészt is. És vajon hol lehet mindeközben Józsi bácsi házőrző kutyája, Zsömle? Lehet, hogy homályba vész? Vagy velünk marad örökre?

Öt év telt el, mióta a gonosz Ursula legyőzte a kis hableányt... és elvette Triton király életét. Ariel most Atlantica néma királynője, Ursula pedig Eric herceg királyságát vezeti a szárazföldön. Amikor azonban Ariel rájön, hogy az apja talán még mindig életben van, visszatér egy olyan világba, amiről azt gondolta, sosem látja többé - és ezzel együtt esélye nyílik rá, hogy a hercegét is viszontlássa. Ariel hamarosan megtudja, hogy Ursula mindent megtesz, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználja hercegnői pozícióját: összeesküvéseket szervez, ármánykodik, és nyílt háborúkat indít a szomszédos királyságok ellen. Amikor pedig az álcázott tengeri boszorkány tudomást szerez Ariel felbukkanásáról, azzal fenyegetőzik, hogy mind a vízalatti, mint a szárazföldi világot elpusztítja. Vajon képes lesz Ariel megbuktatni a gyilkos gonosztevőt, akinek eltökélt szándéka, hogy elpusztítsa az otthonát, és a világot, amelynek egykor mindennél jobban szeretett volna a részévé válni? Ez a történet a hatalomról, a szerelemről, és egy hableány harcáról szól, aki mindent megtesz azért, hogy visszaszerezze a hangját. 12+

Sy Baumgartner jeles író, nyugdíj előtt álló filozófiaprofesszor. Egy életet töltött szerető házasságban Annával, feleségével, aki kilenc évvel ezelőtt beleveszett az óceánba. Hetvenegy éves, és emlékeivel hadakozik, miközben próbálja észben tartani napi teendőit. A regény spirális mozgásban vágja keresztül a múlt rétegeit, Sy és Anna diákkorát, New York-i megismerkedésüket, írást és pénztelenséget, a negyven évi házasságot és a még korábbi időket, Baumgartner fiatalságát, ahogyan felnőtt New Jersey-ben, apját, aki Lengyelországban született, és öltönykereskedő lett az Egyesült Államokban.

Paul Auster tizennyolcadik regénye bámulatos remeklés, asszociatív, együttérzéssel teli mű, amely a legapróbb hétköznapi mozzanatokat lényegíti át, hogy feltegye a kérdést: miért telítődik emlékek és érzések sokaságával az egyik pillanat, miközben a másik nyomtalanul feledésbe merül.