Irodalom

Az otthon a kapcsolódás és a nevetés helye. Az a hely, ahol biztonságban érezhetjük magunkat, támogatásra és megértésre lelünk, és teljesen önmagunk lehetünk.


Meik Wiking legújabb kötetében elénk tárja, hogyan hat otthonunk kialakítása jóllétünkre, és hogyan válhat az életterünk - a dán hygge elvének alkalmazásával - olyan hellyé, ahol nemcsak élünk, hanem igazán boldogok lehetünk.


A koppenhágai Boldogságkutató Intézet új kutatásain alapuló könyv olyan egyszerű praktikákat mutat be, amelyekkel nagy változást érhetünk el: például mitől érezhetjük bármelyik helyiséget tágasabbnak, miért okoz több örömet a kerek étkezőasztal, és miért fontos a jó világítás.


Nem számít, mennyi hely áll a rendelkezésedre, vagy mekkora a költségvetésed, Meik megmutatja, hogyan teremtheted meg te is otthonodban a hyggét, és élhetsz úgy, mint a világ legboldogabb emberei

Mit kezdhet egy negyvenes, egyedülálló nő megunt, megfeneklett életével? Mia Kankimäki felmondta az állását, eladta a lakását, és elhatározta, hogy körbejárja a világot azoknak a női felfedezőknek és művészeknek a nyomában, akiknek lenyűgöző élete már régóta ad inspirációt neki. Először Tanzániába és Kenyába utazik, hogy felfedezze Karen Blixen (a Távol Afrikától szerzője és főhőse) életének színhelyeit, majd más női utazók, felfedezők - Isabella Bird, Ida Pfeiffer, Mary Kingsley, Alexandra David-Néel és Nellie Bly - nyomába ered. Mia ezután Japánban keres gyógyírt depressziójára, s közben megismeri a kortárs festőnő, Kuszama Jajoi káprázatos művészetét. Firenzében a reneszánsz elfeledett festőnőinek, Sofonisba Anguissolának, Lavinia Fontanának és Artemisia Gentileschinek a képei nyűgözik le.
A könyv földrajzi, életrajzi és spirituális felfedezőút azok nyomában, akik egykor kiléptek a női szerepek korlátai közül, hogy láthassák és megváltoztathassák a világot. Ha nekik sikerült, miért ne sikerülhetne Miának is?

Egyre többször halljuk, hogy Dánia a világ legboldogabb országa. Mi lehet a dánok titka, ami a legboldogabb nemzetté teszi őket? Meik Wiking, a koppenhágai Boldogságkutató Intézet igazgatója többéves munkája során arra jutott, hogy a válasz nem más, mint a hygge.
Ezt a kifejezést fordították már a meghittség művészetének, a lélek otthonosságának és a megnyugtató környezet élvezetének is, ám ahhoz, hogy valóban megértsük ennek a különleges életérzésnek a lényegét, néhány kifejezésnél többre lesz szükségünk.
Ennek a gyönyörű és inspiráló könyvnek a segítségével lépésről lépésre sajátíthatjuk el a hygge - és általa a boldogság - titkát: megtudhatjuk, milyen szerepet játszanak ebben a fények, a jó ételek, a társas kapcsolatok, a karácsony vagy éppen az öltözködés.
A rengeteg érdekes információ és összefüggés mellett a a gazdagon illusztrált kötet gyakorlati tanácsokkal (konkrét példákkal, receptekkel, ötletekkel) is szolgál, melyek segítségével bárki könnyedén belecsempészheti a hygge elemeit a mindennapjaiba.

Gazdagon illusztrált, különleges kötet kihajtható oldalpárral.



Melyik folyó a leghosszabb a világon? A Nílus vagy az Amazonas? Milyen országokon folyik keresztül a Duna? Hogyan tört magának utat a Colorado a Grand Canyon szikláin át? Miért létfontosságú a Nílus Egyiptom számára?

Politikai vagy kulturális határként, kereskedelmi útvonalként vagy éppen vallási jelképként az ember számára mindig, minden korban fontosak voltak a folyók. Ahogyan napjainkban is azok.



Öt kontinens tizennyolc folyójában, valamint az általuk teremtett és meghatározott vizes és szárazföldi környezetben gyönyörködhetünk a különleges böngésző lapjain.

A gyógy- és fűszernövények felhasználása rendkívül sokoldalú: fogyaszthatjuk magvaikat, virágaikat vagy leveleiket, készíthetünk belőlük teát, és jégkockában, koktálokban is találkozhatunk velük. Ebből a hasznos, gazdagon illusztrált kézikönyvből megtanulhatjuk, hogyan alakítsuk ki saját fűszerkertünket, illetve hogyan használhatjuk fel gyógy- és fűszernövényeinket életünk szinte minden területén.
Holly Farrell a világhírű angol Királyi Botanikus Kert (Kew Gardens) szakembereinek közreműködésével részletesen leírja 77 gyógy- és fűszernövény termesztését, betakarítását és a legváltozatosabb módokon való felhasználását, a zöldtetőtől a házi pesztóig.

Az Éjfélkor a Feketerigó kávézóban mágikus realizmussal átszőtt, szívmelengető és magával ragadó romantikus történet, helyszíne pedig az Egyesült Államok egy bájos déli kisvárosa.

Wicklow, ez az emberléptékűen kicsi település az alabamai hegyek árnyékában terül el. Ide érkezik Anna Kate, hogy eltemesse szeretett nagymamáját, Zét, a Feketerigó kávézó tulajdonosát. Úgy tervezte, hogy csak rövid időt tölt itt, bezárja a kávézót, majd eladja nagyanyja ingatlanát. Ám hiába szánja el magát, hogy nem alakít ki szoros kapcsolatokat a helybeliekkel, és hogy elkerüli az apja családját, Anna Kate-et végül megmagyarázhatatlan módon elbűvöli a különös déli városka, ahonnan anyja sok évvel korábban elmenekült, és a rejtélyes Feketerigó-pite, amelyről az egész város beszél.

Ahogy lassan fény derül a múltra, Anna Kate-nek végül döntést kell hoznia, hogy ez a magányos feketerigó képes lesz-e rendbe szedni törött szárnyát, és megtanulni repülni.

Kevesen tudják, hogy Rainer Maria Rilke, a nagy osztrák költő nemcsak németül írt, hanem franciául is (nem beszélve arról, hogy korai oroszországi útjainak idején néhány orosz nyelvű verset is megfogalmazott). Francia verstermésének java a húszas évek közepén, véglegessé vált svájci tartózkodásának idején jött létre. A költő a franciául-alkotás gesztusával is szeretett volna hálát adni annak a második kultúrának, amely életének és gondolkodásának utolsó harmadfél évtizedét meghatározta. A hála elemén túli, mélyebb igyekezetet azonban Rilkének az a felfogása is erősítette, hogy egész életében megpróbált kilépni nemcsak szülőhelyének, hanem anyanyelvének korlátaiból is. "Lényegében minden nyelven kellene írnunk", sóhajt fel egyik levelében, 1918-ban. Nem véletlen, hogy a korszak legnagyobb francia költője, Paul Valéry német anyanyelvű pályatársát "a legfontosabb európai ember"-nek nevezte, és azt írta: semmi és senki nincs értékesebb közöttünk, mint ennek a különleges minőségnek néhány alakja: "bennük egy jövendő kor első hírhozóit üdvözölhetjük".
Kiadásunk a húszas években létrejött négy francia nyelvű kötetből a legterjedelmesebb, a Vergers (Gyümölcsöskertek) teljes anyagát közli. A francia cím (Vergers) sajátos gyümölcsöst jelöl: amolyan láthatatlan kerítéssel elkülönülő birtok ez, félig gondozott "kert", de félig szabad mező is, ahol a természet, mondjuk, gyöngéd ösztönzéssel, nem erélyes igazgatással végzi formáló és ápoló munkáját. Rilke azt írja leveleiben: Isten még mindig alkot ezen a tájon, itt nem fejeződött be a Teremtés. A versek természeti és emberi folyamatokat vetítenek egymásra, "ellentétes erők" ("forces contraires") játékát idézik. Egymásra boltozódik itt látható és láthatatlan, konkrét látvány és elvont látomás, az emberi környezet panorámája és az emberfeletti "világegyetem" végtelenje. S mindez egy másik, a német beszédmódnál némileg szelídebb, elemibb tónusban fogalmazó nagy költő francia hanglejtésével, aki német témáit is lágyabban érinti, új tárgyakat emel költészetébe (sírok, öregség, hazugság), de minden versében olyan elemi erővel van jelen, mint - hogy a költő kedvenc szavát idézzük - a nehézkedési erő.
A verseket Báthori Csaba fordításában közöljük, aki évtizedek óta foglalkozik Rilke költészetével.

A World Fantasy- és Shirley Jackson-díjakra jelölt antológia, mely bemutatta a világnak Veres Attilát.

Egy olasz falu, mely egyetlen térképen sem szerepel; egy spanyol boszorkánynövendék, aki szellemekkel és vámpírokkal tölti az idejét; egy törekvő francia nyomozó, aki nem rest okkult tudást latba vetni a sikerért, vagy épp egy perui író, aki bármit megtenne a hírnévért. Csupán néhány momentum a horror műfajának egyik leggrandiózusabb irodalmi válogatásából, melyhez a Valancourt Books szerkesztői több tucat nemzet majdnem húsz különböző nyelven írt horrorirodalmából válogattak, hogy elhozzák a legkiválóbb történeteket.

A könyv összes idegen nyelvű novellája ebben a kötetben jelent meg először angolul, az eleve angol nyelven írt művek pedig - olyan országokból, mint például a Fülöp-szigetek - ekkor kerültek először kiadásra az Egyesült Államokban. Ráadásul ebben a gyűjteményben debütált a tengerentúlon Veres Attila, az Odakint sötétebb, az Éjféli iskolák és A valóság helyreállítása szerzője, aki azóta már lehetőséget kapott egy önálló novelláskötet megjelentetésére is The Black Maybe címmel.

A sötétség szavai - Rémtörténetek a világ minden tájáról címe nem túloz: példa nélküli vállalkozás, igazi ínyencség a horror műfaj szerelmeseinek.

Rosa Kusstatscher egy teljes divatbirodalmat épített arra a képességére, hogy bármilyen alkalomra meg tudja találni a tökéletes ruhát. Ám ma este, amikor élete legfontosabb találkozójára készül, megszokott magabiztossága szertefoszlik.
De hogyan jutott el eddig a pillanatig? Miközben a ruha és a rúzs árnyalatának kiválasztásával bajlódik, elmeséli hihetetlen történetét.
Mesél a gyermekkoráról és a náci megszállásról egy kis alpesi faluban. Reményről és szívfájdalomról Svájcban. Csillogásról és szerelemről Párizsban. Tervekről és pusztulásról Rio de Janeiróban. Sikerről és önfelfedezésről New Yorkban.
Egy végigmenekült élet - most már ő is belátja. De nem fog tovább futni

1926-ot írunk. Amikor az ifjú magizoológus, Göthe Salmander megérkezik New Yorkba, még csak nem is sejti, hogy az eseményeknek milyen különös láncolatát indítja el. Mágikus bőröndjéből ugyanis kiszökik néhány varázslény, akiknek üldözése közben ő és újdonsült barátai sokkal nagyobb veszedelmekkel is szembekerülnek, mint amekkorát egy szerelmes randalór vagy egy aranytól megrészegült orrontó furkász jelent.

A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola könyvtárának népszerű darabja, a Göthe Salmander által írt Legendás állatok és megfigyelésük adott ihletet J.K. Rowlingnak, a Harry Potter-könyvek szerzőjének e forgatókönyv megírásához. Rowling csodálatos világának rajongói lapról lapra élvezhetik az írónő megkapó humorát, varázsvilág-építő fantáziájának működését és mély, megértő szeretetét úgy a pálcaforgató, mint a varázstalan emberek iránt.

Lebilincselő olvasmány és igazi kuriózum minden gyűjtő számára.

Joe-nak elege van a nagyvárosokból. Elege van a lármából, a pozőrökből és végképp elege van Love-ból. Irány a természet, egy otthonos, barátságos sziget Seattle közelében. Joe a helyi kisváros könyvtárában szerez munkát - elvégre tud egy-két dolgot a könyvekről -, és itt találkozik az igazival. Mary Kay DiMarco könyvtárossal.
Joe ezúttal nem válik megszállottá, nem avatkozik be szerelme életébe. A régi, jól bevált módon hódítja meg kiválasztottja szívét: támaszt és segítő kezet nyújt neki, hogy aztán sebeik beforrása után együtt öregedjenek meg az álmos városkában. Csakhogy Mary Kaynek már megvan a saját élete. Családanya, feleség, megbízható barát; nincs ideje Joe-ra.
Az igaz szerelem csak akkor győzedelmeskedhet, ha mind a két fél áldozatokat hoz érte. Joe készen áll; remélhetőleg rendíthetetlen támogatása révén Mary Kay is felismeri, mire van szüksége. Ha nem...
Caroline Kepnes hátborzongatóan romantikus thrillersorozatából a Netflix készített elsöprő sikerű adaptációt.

1547-ben, az éj leple alatt a tenerifei barlangok egyikében egy fiatal nő ad életet gyermekének. Az őt segítő asszonyok iszonyodva kapják szájuk elé a kezüket: a kis újszülött testét tetőtől talpig szőr borítja. Ez lehet az istenek büntetése azért, mert apja szent nőre vetett szemet? Vagy talán az apja nem is ember, hanem valamiféle démon, a kutyaisten? A kisfiúnak születése pillanatától újra és újra bizonyítania kell, hogy az emberek világába tartozik. Sorsa gyermekként a francia királyi udvarba sodorja, ahol az uralkodó különleges lehetőséget kínál esélyét kínál neki: a királyi neveldébe küldi, ahol a nemesek gyerekeivel, hercegekkel és hercegnőkkel tanulhat együtt. Rövidesen utoléri a szerelem is, de vajon győzedelmeskedhet intelligenciája, kedvessége, erénye segítségével előnytelen külseje felett? És vajon érdekében áll-e bárkinek a királyi udvarban, hogy a vadember megtalálja a boldogságot?
A spanyol Emma Lira fordulatos regénye a szépség és a szörnyeteg igaz története - nem pont úgy, mint a tündérmesében.

Egy leselkedő kislány, egy utazóvekker kalandja, egy nagybácsi, aki soha nem ül le, egy pipa és a hozzá tartozó nagyapa, hét szál dália vándorlása egy kiskertből – és mellettük az emberek. Akik arra vágynak, hogy megéljék a pillanatokat, s akkor majd övék lesz a pillanatok szövetéből szőtt végtelen takaró, az idő. Ami nem más, mint az életünk. Schäffer Erzsébet makacs következetességgel, az írásaiból ismert csendes erővel gyűjti és veti papírra történeteit, melyek most is a bizalomról szólnak, arról, hogy az élet társasjátékát a legsikeresebben nyitott lélekkel lehet játszani. Akkor is, ha nem dobunk mindig hatost.

"Ahogy a nap rásütött, ezüstös fényben fürdött a hómező. Messziről, távcsővel egy sarki rókát pillantottunk meg. Vadászott. Óvatosan lépdelt, egyszer csak megállt. Fejét lehajtotta, majd egyik, aztán másik oldalára billentette. A hó fölött hallgatózott. Megfeszült a teste. Hirtelen, mintha rugó lökte volna ki, felugrott magasra. És fejjel előre, be a hóba. Csavaros mozgással egyre beljebb ásott, már csak a hátsó lába vége és a farka látszott ki. Majd ugyanolyan hirtelen kirúgta magát. Megrázta a bundáját. A szájában ott ficánkolt hosszú farokkal egy egér. Vagy cickány. Valami apró sarki rágcsáló. Cris rám nézett és nevetett. Ezüstróka, így hívom. Már sok vadászatát láttam, nem tudok betelni vele. Te vagy ilyen, Lora. Kecses, okos, erős, aki nem adja fel. Kíváncsi, figyel, befúrja magát az ismeretlenbe... hogy élve maradjon."

Balyi Laura odüsszeiája nem csupán kalandos életút, sokkal inkább egy ember felnövekedése önmagához. Lora ma hetvennyolc éves. Vallomása nem is emlékezés, inkább valami emlékfolyam, ami kiárad, elönt maga körül mindent, és visz, sodor, kincsesládikót, hordalékot, uszadékfát, amit ér

A szerző legújabb, vallomásos kötetében megint kitár egy kaput, gyerekkora kertkapuját. Innen indul a felnőttkor dzsungelébe. Szerelemvágyó kalandjai és meséi saját és gyűjtött történeteinek fűzére. Bennük messzire vezetnek az utak, hogy aztán visszaérkezzenek az álombeli kertbe. Ahol, ha időt hagyunk magunknak, behunyt szemmel is megtaláljuk a Menedéket. Ehhez nyújt szerelmet féltő, bensőséges pillanataival erős kapaszkodót Schäffer Erzsébet új könyve, az Álmok kertje.