Irodalom

Mese a zen tanaiban járatos macskáról, aki meghallotta, hogy a juharerdő mélyén áll egy ezeréves, magányos fenyőfa, és a bölcsességet az alatt a fenyő alatt lehet megtalálni.
Ezzel kezdetét veszi a macska felfedezőútja.

Útközben a legváltozatosabb állatokkal találkozik: nyughatatlan majommal, életunt teknőssel, indulatait uralni képtelen tigrissel, zavarodott kölyökfarkassal és kapzsi hollóval.

Mindegyikük elmond valamit a macskának, és mindegyikük leckével szolgál.

De miután a macskát egy játékos kiscicával hozza össze az élet, mindent kétségbe von, amiben addig bizonyos volt.

James Norbury Sunday Times bestsellerszerző, a Nagy Panda és Kicsi Sárkány, valamint Az utazás című gyönyörűen illusztrált könyvek szerzője és megrajzolója. Imádja a természetet és az állatokat. Egyetemen zoológiát tanult, majd a diplomát követően egy darabig Írországban élt. Angliába visszatérve több városban is lakott, és az idő egy részében egy lakóhajó volt az otthona. Jelenleg Swansea városában élnek a feleségével és hét macskájukkal.

Egy elbűvölő szerelmi történet és minden idők legsikeresebb karácsonyi dalának története.



Irving Berlin, híres hollywoodi filmek és a Broadway ünnepelt zeneszerzője, az 1937. év decemberét a családjától távol kénytelen tölteni. A forró, napsütéses Kaliforniába utazik egy filmforgatásra, ahol hiába is várná a havas karácsony eljövetelét. A magány szenteste letaglózza, csakúgy, mint a fájdalom már hosszú évek óta. Egyetlen fiát évekkel azelőtt ekkortájt veszítette el, és azóta a szép, meghitt ünnep csupán a gyász és veszteség időszaka a számára. A szeretett felesége és a kislányai utáni vágyakozás ülteti le a zongorához, és egy olyan dalt álmodik meg a hóesés varázsolta fehér karácsonyról, amely karácsonyi csodaként vigaszul hat a bánatára. A nevét pedig világszerte híressé teszi.

Bármi is történt velünk a múltban, bármilyen nehéz helyzetben vagyunk is a jelenben, van esélyünk, hogy mi alakítsuk a jövőnket. Ehhez csupán mozgósítanunk kell a bennünk rejlő tartalékokat. David Goggins azt állítja, hogy a legtöbben képességeinknek alig 40 százalékát használjuk ki, tehát akaraterővel és kitartással bárhová eljuthatunk.

Ő már csak tudja: manapság az Egyesült Államok fegyveres erőinek ikonja, a világ egyik rekorder állóképességi sportolója, egy élő legenda. Pedig jövő nélküli, depressziós, túlsúlyos fiatalként indult. A gyerekkora valóságos rémálom volt: szegénység, előítéletek, testi és lelki bántalmazás vette körül. Az élete vakvágányra futott, kártevőirtóként dolgozott, amikor a fejébe vette, hogy jelentkezik a SEAL kiképzésre. Kemény munkával, rengeteg önfegyelemmel és mentális állóképessége fejlesztésével nagyot fordított a sorsán: három hónap alatt leadott 48 kilót, hogy bekerülhessen a programba, és azóta sem ismer lehetetlent.

Hihetetlenül inspiráló és olvasmányos könyvében most megosztja velünk elképesztő történetét, amely nekünk is segíthet túllépnünk a fájdalmakon, leküzdenünk a démonainkat és a félelmet, valamint teljes egészében kiaknáznunk a bennünk rejlő potenciált.





A Nincs hatalmad felettem letehetetlen könyv, megtanít arra a szemléletmódra, amely a különleges erők képzésének elengedhetetlen része: fejleszteni a mentális állóképességüket és szembenézni saját félelmeinkkel és korlátainkkal. Goggins tanácsai az üzleti életben is kiválóan alkalmazhatók. Megmutatják, hogy kitartással a személyes növekedés egy olyan útját választhatjuk, amelynek során tudatosan elfogadjuk, sőt keressük a kényelmetlenséget, ez pedig elvezet bennünket a sikerhez (bárhogyan definiáljuk is azt). A szerző személyes példája arra ösztönöz, hogy merjünk nagyot álmodni, harcoljunk a céljainkért és használjuk ki a nehézségekben rejlő lehetőségeket.

Porkoláb Imre, dandártábornok, védelmi innovációért felelős miniszteri biztos, a Szolgálj, hogy vezethess!, A stratégia művészete szerzője, és a Vállalati gerillák társszerzője

"David Goggins maga az akarat és inspiráció. Elég csak hallgatni, ahogy beszél, és az ember legszívesebben máris felszaladna egy hegyre. Határozottan úgy gondolom, hogy a hozzá hasonlók képesek megváltoztatni a világot: arra ösztönöznek, hogy bármit csinálunk is, abba még keményebben belevessük és még alaposabban beleássuk magunkat. Célja >>kivételesnek lenni a kivételesek között

Amikor érzelmekről és/vagy fontos eseményekről van szó, mintha több műfajban is a párhuzamos történetekhez nyúlnának az alkotók. Gondolj az Igazából szerelemre! De készült hasonló felépítésű film a szilveszterhez vagy a Valentin-naphoz kötődve is, Laura Barnett korábbi regénye pedig egy nagy szerelem kapcsán mutatott be három különféle életutat. Mintha a különleges pillanatok és meghatározó érzelmek kapcsán még nagyobb lenne az igény arra, hogy egy-egy történést különböző nézőpontokból is megvizsgáljunk, hogy lássuk, mennyire összetett minden, de különösen az, amit és ahogy érzünk.

A karácsonyra különösen igaz ez. Ahány kapcsolat – baráti, szülői, testvéri, szeretői, szerelmi –, annyiféle vágy, annyiféle kívánság, annyiféle érzelem a szeretet ünnepe kapcsán. Barnett pedig ismét zseniálisan ragadja meg mindezt: az Ajándékok szereplői mind örömet szeretnének szerezni másoknak. Karácsonyi fényfüzérként összekapcsolódó történeteik azonban megmutatják, hogy ez nem is olyan könnyű.

Laura Barnett írói módszeréről még több is kiderül a Libertine blogon.

Az Ajándékok most egy igazán különleges extrát is kapott, ugyanis csak nálunk szerezheted be exkluzív, Libertine könyvesboltos borítóval. 

Töredékek, levelek, interjúk 1991-2016


Elena Ferrante ezúttal dolgozószobájába hívja olvasóit. Kinyitja íróasztalának fiókjait, és felkínálja annak tartalmát: regénytöredékeket, leveleket, interjúkat. Elmondja, hogy miért a rejtőzködést választotta, kiadja levelezését a könyveit megfilmesítő rendezőkkel, beszél arról, hogy miért olyan nehéz tömör és hiteles válaszokat adni olvasók és újságírók kérdéseire, miért nem szereti az interjúkat. Megosztja gondolatait az alkotói munka örömteli és küzdelmes időszakairól, kiadatlan műveiről. Érinti a pszichoanalízis, a szülőváros, az otthon, az anyaság, a feminizmus, a gyerekkori emlékek, az irodalmi elődök, az ihlet és a képzelőerő kimeríthetetlen témáit. A kötet végén összegyűjtött interjúkban újságírók, irodalmárok és olvasók kérdéseire válaszol. A több mint húsz év írói hordalékából egy szenvedélyes író arcképe bomlik ki.
"A női küzdelmek, a női tényirodalom és szépirodalom nélkül nem lennék az, aki ma vagyok - ezeknek köszönhetem a felnőtté válásomat. Regényírói tapasztalataim - akár a kiadatlan, akár a kiadott műveimet tekintem - húsz év után abban a kísérletben csúcsosodtak ki, hogy a nememet érintő dilemmákhoz hiteles elbeszélői hangot találjak. Ám egy ideje egyre erősebb az érzés, hogy ha ápolni szeretnénk narratív hagyományainkat - amelyek mindannyiunkat megilletnek -, a rendelkezésünkre álló elbeszélői technikákból kell merítkeznünk. Be kell bizonyítanunk - épp azért, mert nők vagyunk -, hogy ugyanolyan tágas és életképes világokat tudunk teremteni, mint a nagy elbeszélőelődök, ha nem jobbakat. Felkészülten, a legkifinomultabb eszközökkel felszerelkezve kell leásnunk a másságunk mélységeibe. És mindeközben nem szabad feladnunk a szabadságunkat. A női elbeszélőknek - akárcsak az élet más területein - nem csupán a többi női elbeszélővel kell felvenniük a versenyt, hanem a valaha élt legtehetségesebb szerzőkkel kell megmérkőzniük. Az írónak az a dolga, hogy legjobb tudása szerint elmesélje mindazt, amit tud és érez, jót és rosszat egyaránt. Az írás a lehető legnagyobb eltökéltséget, gátlástalanságot és programszerű engedetlenséget követeli meg."


Elena Ferrante az olasz irodalom egyik legnagyobb hatású szerzője, a kortárs világirodalom népszerű, rejtőzködő írója. Regényei zajos sikert aratnak, díjakat nyernek, számos nyelvre fordítják őket. Nápolyban született, ő a Tékozló szeretet, az Amikor elhagytak, a Nő a sötétben és A felnőttek hazug élete szerzője. Világhírét a Nápolyi regények (2011-2014) című regényfolyamának és az abból készült HBO-sorozatnak köszönheti. Esszékötete Véletlen találatok címen jelent meg.

"Budapest formáját az adja meg, hogy milyen hangulatban van, aki nézi. Gyere, gyere, bárki vagy is, csinálj egy Budapestet." Ez az Esterházy Pétertől származó idézet lett a Budapest Nagyregény mottója, egyben kulcs a város megértéséhez, játékszabály a könyv megírásához és útmutató az olvasásához. A város története ugyanis elbeszélhetetlen. Folyamatosan alakul, formálódik, miként a város szövete Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése óta, és vég nélkül hömpölyög, ahogy az eredeti részeket hol elválasztó, hol összekötő nagy folyó. Ahány korszak, ahány kerület, ahány család, annyi nézőpont, annyi kapcsolódás és annyi élmény. A regény fejezeteit ugyan 23 szerző írta, a Budapest Nagyregény mégis igazi közösségi alkotás. A kötet megszületését hónapokon át tartó kutatómunka és civil legendárium-gyűjtés előzte meg. Az így előkerült történetek fontos támpontot és inspirációt is jelentettek a könyv megírásához, megidézésük tisztelgés mindazok előtt, akik valaha budapestinek tartották magukat. A városegyesítés 150. évfordulója alkalmából készült alkotás egyszerre pillanatkép és szellemi emlékmű. Ebben a városregényben a szövegek térképek: az olvasó Budapest különböző kerületeit, korszakait, utcáit, épületeit járhatja be, és közben mindenhol emberekkel, sorsokkal találkozik. S bár bőven merít az elmúlt másfél század élményeiből, a jelen hangulatáról, világképéről, kihívásairól és álmairól is mesél.

Peter Armstrong és Hank Colfax gyerekkoruk óta a legjobb barátok, ám az életük nem is különbözhetne jobban. Peter a helyi plébánia lelkésze, aki számára a gyülekezete a legfontosabb, és a karácsony közeledtével minden idejét lefoglalják az ünnepi előkészületek. Egy kocsma tulajdonosaként Hank egészen másfajta közönséget szolgál ki: magányos törzsvendégek és a helyi motorosbanda látogatja az ivóját. Amikor Peter kijelenti, hogy hozzá képest Hanknek könnyű dolga van, a barátok elhatározzák, hogy szentestéig hivatást cserélnek. Meglepetésükre kiderül, hogy egy kocsmáros és egy lelkipásztor kötelezettségei nem is térnek el annyira egymástól, mint gondolták. Ahogy kezdik új színben látni a másikat - és mindketten rátalálnak a szerelemre is -, úgy változik meg az életük mindörökre.

"Miféle ember az, aki nem érez semmit?"


Az Agathe szerzőjének új regénye

Elisabeth Nordin a fia elvesztése után - a világon elsőként - fejleszt ki gyógyszert az elhúzódó gyászzavar kezelésére. Miközben a Callocain nevű tablettát az Aarhusi Egyetem kutatócsoportja tanulmányozza, Thorsten Gjeldsted pszichológiaprofesszornak az a gyanúja támad, hogy valaki megváltoztatta a teszteredményeket, hogy eltitkolja a pirula egyik nyugtalanító mellékhatását. A professzor nyomozásba kezd két végzős hallgatójával: Annával, aki maga is gyászol, és Shadival, akinek statisztikai ismeretei nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy kiderüljön az igazság, mielőtt forgalomba kerülne a Callocain...

Mikortól számít kórosnak a gyász? Mi mindent vagyunk hajlandóak megtenni azért, hogy enyhüljön a veszteség okozta fájdalom? És vajon meddig merészkedhet ebben a folyamatban a gyógyszeripar? Anne Cathrine Bomann ezeket a kérdéseket feszegeti fordulatos új regényében, mely a veszteségről, a szeretetről és a tudomány felelősségéről szól.

Ami a szívedet nyomja címmel 1975-ben, Tótfalusi István válogatásában és fordításában jelent meg egy kortárs svéd gyerekverseket tartalmazó kötet, amely azóta közel egy tucat kiadást ért meg, és széles körben ismert kedvenccé vált.

Patat Bence csaknem ötven év elteltével arra vállalkozott, hogy betekintést nyújtson a mai északi gyerekversek világába. A válogatás ezúttal a svéd mellett norvég és dán verseket is magában foglal, emellett pedig - magyarul most először - izlandi és feröeri gyerekversek is helyet kaptak a kötetben, amely azért is egyedülálló, mert ehhez hasonló, friss antológia Skandináviában sem létezik.

A válogatás vezérelve az volt, hogy a lefordítandó költemények a gyerekek szemszögéből mutassák be a világot, csakúgy, mint a magyar olvasók számára ismert, már-már klasszikus svéd gyerekversek. Ezenfelül azt is fontosnak tartottuk, hogy a gyerekeket minden időszakban foglalkoztató témák - például a barátság, a család vagy az iskola - mellett a mai korra jellemző kérdések, problémák is megjelenjenek a versgyűjteményben. A művek mind 21. századiak, szerzőik pedig egyetlen kivétellel ma is köztünk élnek.

Schall Eszter illusztrációi remekül illenek a könnyed, tiszta, szókimondó és sokszor humoros stílusú skandináv versekhez.

A fordítóról:
Patat Bence Észak-Európa irodalmának egyik legrangosabb és legtermékenyebb magyar tolmácsolója, nemzetközlieg is ismert skandináv szerzők magyar hangja, többek között Jón Kalman Stefánsson, Lars Saabye Christensen, Maja Lunde és Karl Ove Knausgard műveinek fordítója.

24 klasszikus karácsonyi történet a csodavárásról és a beteljesülésről. Karácsony közeledtével bármi megtörténhet. Manó nagyapó az öreg tölgyfa tövében üldögélve az unokáinak mesél. Mesél arról, hogy Holle anyó havas tájat varázsol a földre, Hópelyhecskét a szülői vágyakozás igazi, hús-vér kislánnyá változtatja, s a jótettek elnyerik jutalmukat.
És mesél a távoli Betlehem szegényes istállójáról, melyet az erdők-mezők állatai tesznek a Gyermek fogadására méltó hellyé.

Orsós Miksa ismert stílustanácsadó és médiaszemélyiség, aki sikeresen és könnyedén éli hétköznapjait a nyilvánosság előtt, miközben legbelül még mindig riadt, túlsúlyos kisfiú. Egyre fojtogatóbbnak érzi a magyar valóságot, ám új fordulatot vehet az élete, amikor egy hírhedt spanyol üzletember felkéri: legyen most nyitó exkluzív klubjának művészeti vezetője Dominikán. Az agresszív, mégis negédes figuránál csak felesége, Palomita különösebb. A lenyűgöző szépségű, hallgatag nő nagyon ismerős Miksának. Mikor és hol találkozhattak? És miért tűnik úgy, hogy tud róla valamit, amit más nem? Egy beszélgetésük felidézi Miksában diákéveit, amikor Almodóvar Madridjában, a kilencvenes évek tomboló partikultúrájában drag queenként fedezte fel az addig ismeretlen, felkavaró szabadságot és önmaga határait.

Lakatos Márk első regénye karneváli forgatagként rántja magával az olvasót. Római palotákon, karibi luxusnyaralókon, madridi melegbárokon sodorja keresztül, ahol flitterek és gyémántok csillognak, kötelező a harsány tollboa, a platformos csizma és a mindent elfedő smink. Rendhagyó fejlődésregény ez, amely különleges szemszögből járja körül a vonzalom, a nemiség, az önkifejezés és az elfogadás kérdéseit. Amelyek ma égetőbbek, mint valaha.

Michael és Megan Fitzgerald örökbe fogadott testvérek - Michael kamionsofőr, Megan pedig pszichológiát tanul az egyetemen -, akik borzalmas közös múlton osztoznak és csak egymásban bízhatnak. A nevelőszüleik híres intellektusok, egy kiváló diplomával rendelkező pszichológus és egy elismert pszichiáter, akik sajátságos kísérleti környezetben nevelték fel fogadott gyerekeiket, ami bár megóvta őket a világ kegyetlen realitásától, ugyanakkor sötét titkokat is kényszerített rájuk.

Los Angelesben Garrett Dobbs nyomozó és Jessica Gimble FBI-ügynök egyesített erővel dolgozik egy gyilkossági ügyön. Találnak is egy gyanúsítottat, és letartóztatják, de ekkor valaki elkövet egy ugyanolyan gyilkosságot. Majd még egyet. Aztán már nemcsak Los Angelesben, hanem az ország különböző részein. A nyomozók felfigyelnek a négytagú Fitzgerald családra: lehet közük a gyilkosságokhoz?

Dobbs és Gimble versenyfutásba kezd az idővel, és átszelik az egész országot Kalifornia partjaitól egészen New York államig, hogy megállítsanak egy rendkívül találékony és elmebeteg sorozatgyilkost, akinek olyan sötét és furcsa étvágya van, hogy ellene a logika és a tapasztalat már nem segít.

A könyvből készült film 2023. november 2-től a mozikban!

Helena Pelletier végre olyan életet él, amilyet megérdemel. Egy szerető férj és két csodálatos kislány veszi körül, vállalkozása kitölti a napjait. Aztán a rádióadást megszakító rendkívüli hírek után rádöbben arra, hogy ostoba dolog volt azt hinni, hogy valaha is maga mögött hagyhatja élete legborzalmasabb időszakát.

Helena ugyanis súlyos titkot rejteget: egy emberrablás eredményeként született meg. Anyját serdülőkorában rabolta el az apja, majd a michigani Felső-félsziget lápvidékén, egy isten háta mögötti kunyhóban tartotta fogságban, ahol nem volt áram, fűtés, folyó víz, sőt hármukon kívül egy teremtett lélek sem. Helena az elrablás utáni második évben született meg, és szeretett a természetben élni, ahol halakat fogott, vadászott, és tudta olvasni az állatok nyomait. Noha apját kiszámíthatatlan vérmérséklet és olykor kegyetlen viselkedés jellemezte, Helena még őt is szerette... amíg meg nem tanulta, pontosan meddig terjed az apja brutalitása.

Több mint húsz évvel később Helena már olyan mélyre temette a múltját, hogy még a férje sem tudja az igazságot. Azonban az apja most megölt két őrt, megszökött a börtönből, és eltűnt a lápvidéken, amelyet mindenki másnál jobban ismer. A rendőrség hajtóvadászatot indít ellene, de Helena tudja, hogy esélyük sincs az apjával szemben. Tudja, hogy mindössze egyetlen ember van az egész világon, aki képes megtalálni a Lápkirálynak nevezett túlélőt, mert ő csak egy emberrel osztotta meg a tudását: a saját lányával.

Tomáš, a jó nevű sebész nagy szoknyabolond, igazi nőfaló, aki úgy váltogatja szeretőit, mint más a fehérneműjét. Ám egy szép napon beleszeret egy kisvárosi pincérnőbe, Terezába, és feleségül veszi. A Don Juan-i, gazdag és mozgalmas szexuális életéről azonban nem hajlandó lemondani, nagy fájdalmat okozva ezzel az egyetlen valóban szeretett lénynek. Mindehhez háttérül az 1968-as prágai tavasz eseményei, majd drámája, az orosz invázió, az első napok euforikus gyűlölete és a normalizáció éveinek megaláztatásai szolgálnak.
Miféle sors, milyen jövő várhat a szerelmi sokszög szereplőire? Megoldás-e az emigráció, amikor minden súlytalanná válik, és feledésbe merül? Vagy éppen ez a szabadulás, a könnyűség lenne a lét legsúlyosabb drámája?
A lét elviselhetetlen könnyűsége 1982-ben született, a világhírű Milan Kundera talán leghíresebb, filozófiai-történelmi-politikai eszmefuttatásokkal tarkított, ma sem halványuló népszerűségű regénye, amelyből Daniel Day-Lewis főszereplésével amerikai film is készült.

##
Fordította: Körtvélyessy Klára

"Kérjük, fejezzék be a felszállást, az ajtók záródnak!"
Senki sem sejti, hogy a vonat a pokolba tart, és többeknek nincs visszaút!
Karácsony előestéjén a Londonból a Skót-felföldre induló éjszakai, hálókocsis vonat utasai már erősen ünnepi hangulatban múlatják idejüket, mikor a hófödte hegyek között kanyargó szerelvény kisiklik, egy csapásra hazavágva a hazatérni készülők hangulatát. Ha ez még nem volna elég, az ismert influenszert holtan találják a fülkéjében, majd egy másik útitársuk is elhalálozik. Aztán még egy...
Az unokája születésére a lányához igyekvő Roz Parker nyugalmazott detektívnek nemcsak a hideggel, az egymást vádló utasokkal és a rejtélyes bűntettekkel kell megbirkóznia, hogy gátat szabjon a további gyilkosságoknak, de saját gyötrő emlékeivel és lelkiismeretével is meg kell küzdenie, hogy minden tekintetben épségben szálljon le a halálvonatról.
A könnyeden és lendületesen, mégis élesen-tüskésen fogalmazó Alexandra Benedict, miközben komoly társadalmi problémákat is belesző karamellától ízes és kvízes karácsonyi krimijébe, nem felejti el leróni tiszteletét a műfaj királynője, Agatha Christie előtt.
LMBTQ tartalom