Vámos Miklós a sosem látott könyvtárszobájába engedett be
mutasd a könyvespolcod
Szűrés törlése
Szabados Ágnes
2023.05.1410:00
Néhány hónappal ezelőtt, amikor Vámos Miklós a könyves podcastem vendége volt, úgy fejeztük be a beszélgetést, hogy reméljük, a közeljövőben folytatjuk. Végre ennek is elérkezett az ideje! A Mutasd a könyvespolcod!-nak köszönhetően ismét különleges helyre juthattam el, hiszen az író könyvtárszobájában nem járt videós stáb – eddig. Természetesen ezúttal is többet adott ez a beszélgetés, mint reméltem: inspirációt a nyelvtanulásra, kulisszatitkokat az író és olvasó Vámos mindennapjaiból, és ismét kézbe vehettem egy rendhagyó kötetet.
„Ki akar fiatal pályakezdőkkel beszélgetni, amikor felmehet Örkényhez a Pasaréti úton?” – tette fel a kérdést Vámos Miklós, amikor felidézte a pályája elejét. Mert bizony olyan irodalmi nagyságok egyengették az útját, mint Örkény István, Déri Tibor vagy Vas István. Miután a nagy elődök távoztak, kevéssé is találta a helyét – és tán a mai napig így van ez.
A beszélgetés azonban csak némileg volt nosztalgikus, hiszen Vámos Miklósnak rengeteg terve van. Örömmel számolt be nemrég kiadott könyve, a Visz a vonat sikeréről, illetve a közeljövőben megjelenő regényéről is, amelyben egy számára fontos témát, a testvérkapcsolat kérdését járja körül édesapja és a nagybátyja kapcsolatát véve górcső alá.
Vámos Miklós könyvtárszobájának nagyon egyedi hangulata van, annak pedig még inkább, hogy itt hallgathattam meg a gondolatait írásról, olvasásról, könyvkiadásról, utazásról és barátságról. Ezúttal is hetekre elegendő inspirációval távoztam – például a nyelvtanulás kapcsán is. Vámos ugyanis megmutatta azt a könyvet, amely elindította az angoltanulás útján, ami, tekintettel arra, hogy korábban hosszú évekig élt Amerikában tudósítóként, igazán meghatározó része az életének. És ezúttal is minden mindennel összefügg, hiszen amerikai tapasztalatainak is köszönheti Jonathan Franzen kortárs amerikai író barátságát, amelyre igazán büszke.
De beszélgettünk James Joyce klasszikusáról, az Ulyssesről is – kiderül, miért nem (!) szükséges feltétlenül elolvasni ezt meghatározó világirodalmi művet –, arról, hogy milyenek a „hideg szerzők”, és végül előkerült egy olyan könyv is, amely igazi ritkaság. Hamvas Béla Sacra Scientia című könyvének anyagát gépelte be korának híres színésznője, Tolnai Klári – hiszen annak idején Hamvas tiltólistán szerepelt. Az egyik gépelt változat Müller Péterhez került, aki jegyzetekkel látta el, majd egy nap Vámos Miklósnak adta. Elmerengtünk azon, vajon hogyan érdemes az ilyen különlegességeket megőrizni az utókor számára – és bár a választ, egyelőre, nem leltük meg, mégis azt gondolom, a kérdésfelvetésnek köszönhetően csak gazdagodott a Mutasd a könyvespolcod! jelentősége és missziója.
A friss Nobel-díjas Annie Ernaux két kisregénye olvasható ebben a kötetben. A két írás a szerzőtől megszokott szikár, pontos és kíméletlenül őszinte mondatokban beszéli el egy férfi és egy nő - Ernaux édesapja és édesanyja - életét.
A hely, amellyel az írónő első nagy irodalmi sikerét aratta, az apáról szól, aki nincstelen, iskolázatlan családból származott, de hihetetlen fegyelemmel és szorgalommal egy szatócsüzlet-kávézó tulajdonosává küzdötte fel magát a normandiai kisvárosban. A viszonylagos anyagi biztonság megszerzése mellett azonban nem marad idő a műveltség elsajátítására, ami folyamatos szégyenérzettel tölti el - miközben a középiskolai tanárrá, majd párizsi íróvá váló lánya árulónak érzi magát.
Az Egy asszony Ernaux édesanyjának életét beszéli el, nem sokkal azután, hogy Alzheimer-kórban, emlékezetét és szellemi-fizikai képességeit fokozatosan elveszítve meghalt. Ernaux két kisregénye a család felemelkedéséért küzdő szülők életén kívül a szülő-gyermek kapcsolat összetettségéről - szeretetről, gyűlöletről, összetartozásról, bűntudatról -, a szülők halála utáni talajvesztésről és a társadalmi felemelkedés megaláztatásairól is szól.
#1 New York Times bestseller Amazon #1 Reese Witherspoon-könyvklub
Ez a ház, ez a hely minden titkomat ismeri.
Elle ötvenéves, három gyermek anyja, boldog házasságban él. Július van, a Cape Codon található családi nyaralóban, a Papírpalotában ébredeznek, Elle gyerekkora óta itt tölt minden nyarat. Ez a reggel más, mint a többi: előző éjjel Elle és gyerekkori barátja, Jonas kisurrantak a hátsó ajtón át a sötétbe, és életükben először szexeltek egymással. Közben a házastársaik gyanútlanul beszélg...
"Veszedelmes és gyönyörű." Elizabeth Gilbert, az Ízek, imák, szerelmek szerzője
A múlt emlékét Tárá is őrzi valamiképp, Antárá is, de máshogyan. Mindketten állhatatosan nyalogatják az egymástól kapott sebeiket. Tárá zűrös lány volt annak idején. Szerelem nélküli házasságából előbb egy ásramba menekült, aztán egy ideig koldusként tengődött, hogy jómódú szüleit bosszantsa, majd éveken át futott egy toprongyos, hajléktalan művész után - és közben végig ott volt vele a kislánya. Most azonban utolérte a demencia, kétszer ad fizetést a bejárónőnek, és egész éjszakára nyitva felejti a csapot. Antárára vár a feladat, hogy gondoskodjon az anyjáról, aki soha nem gondoskodott róla.
Az Égett cukor emlékekről és mítoszokról szól, arról, hogy a saját magunknak mesélt történetek miképp válnak valóságosabbá a tükörképünknél is. Féltékenység, megszállottság, árulás témáit járja körül. Éleslátó szarkazmus szövi át, és arra keresi a választ, hogy vajon mennyire ismerjük a hozzánk legközelebb állókat és végső soron saját magunkat.
"Hazudnék, ha azt állítanám, hogy anyám nyomorúságos állapotában soha nem leltem örömet."
Avni Doshi (1982, New Jersey) brit regényíró. Az Égett cukor az első könyve, amely felkerült a Booker- és a Pen Hemingway-díj rövid listájára. Indiában White Cotton címen jelent meg. A szerző jelenleg Dubajban él.
A lány, a nő, a többiek a kortárs brit nők egymással összefonódó közösségének megindító és reményteli története, és a jelenkori Nagy-Britannia egyszerre szórakoztató és megrázó tablóképe.
A sokhangú regény tizenkét szereplője nagyon eltérő életet él: Amma leszbikus színházi rendező éppen élete nagy lehetőségére, darabjának premierjére készül a Nemzeti Színházban; régi barátja, Shirley tanár, több évtizedes munka után is london egyik pénzhiányos iskolájában rekedt, eg...
Elif Shafak keleti-nyugati története a fenséges Eufrátesz folyónál kezdődik és végződik, ahol egy kurd faluban élt két ikerlány. Arrafelé "a becsület nem csak jelző volt, névként is használták. Az ember adhatta a Becsület nevet a gyermekének, feltéve, hogy fia született. A becsület és a tisztelet a férfiak tulajdonsága volt. Az idős, a középkorú, a fiatal, sőt még a tejszagú csecsemő fiúnak is kijárt a tisztelet. A nőknek viszont nem. Nekik egy másik szó jutott osztályrészül: a szégyen." Az e...
Matilda különleges lány, de a szülei sajnos komplett idióták. Az apja szélhámos, az anyja meg sötét, mint egy belső zseb. Ki nem állhatják a lányukat, azt szeretnék, ha többet tévézne, és kevesebbet olvasna. Czukor kisasszony, a tündéri tanárnő viszont hamar rájön, hogy Matilda zseni. Az iskola rettegett igazgatónője azonban mindkettőjük életét megkeseríti... Még szerencse, hogy Matilda elképesztő trükköket tartogat a tarsolyában, és nem fél megmutatni a szörnyű felnőtteknek, hogy vele j...
Nicosia az egyetlen kettéosztott főváros a világon. Más nyelv, más írás, más emlékezet uralkodik a két oldalon - írja Elif Shafak új regényének elején. Mégis van, ami akadálytalanul jár át a görög és a török Ciprus határán: a szél, a madarak - és a szerelem. De mennyi esélye van a hetvenes években az egyik napról a másikra földi pokollá váló Nicosiában az elszabaduló erőszak közepette egy görög fiúnak, Kosztasznak, és egy török lánynak, Defnének, hogy felülírják a ...
Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz (marketing, statisztika, személyre szabás) egyéb cookie-kat engedélyezhet. Részletesebb információkat az Adatkezelési tájékoztatóban talál.