Olvass többet kevesebbért

A tisztánlátás hatalom. De hogyan láthatjuk át a világban zajló eseményeket anélkül, hogy elvesznénk az apró részletekben? Például úgy, hogy hátrébb lépünk, és megszemléljük a teljesebb képet: az emberi faj történetét. A Sapiens - Rajzolt történelem című képregénysorozat azt meséli el, hogyan lett egy jelentéktelen majom a Föld nevű bolygó ura, és hogyan jutott el odáig, hogy képes széthasítani az atomot, elrepülni a Holdra, vagy módosítani más fajok genetikai kódját.

Yuval Noah Harari, a könyv mesélője és társai - Prehisztorikus Bill, Doktor Fikció, Lopez nyomozó és sokan mások - a történelem meghatározó és sorsfordító eseményeibe avatnak be minket. A képregény viccesen és szórakoztatóan tárja elénk az emberiség történetét a Sapiens - Az emberiség rövid története című nemzetközi sikerkönyv alapján, amelyet 60 nyelvre fordítottak le, és több mint 16 millió példányban kelt el világszerte. Szellemessége, humora és érdekes karakterei azokat is magukkal ragadják, akiket egyébként nemigen köt le a tudomány és a történelem.

Az emberiség születése a négyrészes képregénysorozat első kötete.

Oravecz Imre Alkonynaplója a létezés teljességének katalógusa, az időskor mindennapjainak megörökítése. Hangoltságában és kíméletlen őszinteségében Márai Sándor és Kertész Imre naplóit idézi. Nem feltétlenül az a fontos, hogy az adott napon milyen külső események történtek, a hangsúly a belső tükröződéseken van. Ahogy az Őszi kérdés című naplójegyzetben áll: "Elment a sárgarigó, a kakukk, a gólya, a fecske. Megvárod, míg visszajönnek?" Oravecz Imre most is mindent pontosan rögzít, a létezést elemeire bontja, ugyanakkor nem vész el a részletekben, a lényeges dolgokra összpontosít. Az elmúlásra és az életre, a személyét körülvevő világ állandóságaira és változásaira, a test és a tudat folyamatos párbeszédére. Az egymással szervesen összefüggő emlékekre és álmokra. Arra, ami vele együtt távozik, és azokra, akik utána is itt maradnak. A határban járunk: líra és epika peremén. Az Alkonynapló mintha az időskori remekmű, a Távozó fa továbbírása lenne más modalitásban.

Emily 19 éves, egy oslói élelmiszerboltban dolgozik pénztárosként, és gyermeket vár barátjától, Pablótól, a kisstílű drogdílertől, aki egy nap szó nélkül kilép az életéből. Amikor Pablo rendőrségi ügybe keveredik, a lányt is kihallgatják. Emilyt a saját és a környezete, a főnöke, az anyja, a kihallgatást vezető rendőrnő vagy épp a különös szomszéd perspektívájából ismerjük meg. Az Emily forever egy olyan lány története, aki mellett naponta többször is elmegyünk az utcán. Empátiával és éles humorral megírt portré öröklődő mintákról, magányról és a küzdelemről, hogy találjunk valamit magunkban, ami segít megbirkózni a hétköznapokkal. Az Európai Unió támogatásával megjelenő Határhelyzetek sorozat darabja.

A több mint 14 millió példányban eladott Mielőtt megismertelek folytatása

Lou Clarknak rengeteg kérdése van.

Például, hogy hogy a csudába került egy reptéri bárba, ahol minden műszakját azzal tölti, hogy nézi, ahogy mások új helyekre repülnek? Vagy hogy miért nem érzi magát otthon a lakásban, amelyben már egy éve él? Vagy hogy a szűk családja vajon megbocsát-e neki egyszer? De legfőképp: túljut-e majd valaha élete nagy szerelmén?

Egy dolgot azonban biztosan tud: valaminek változnia kell.

Aztán az egyik éjszaka nem úgy alakul, ahogy a többi.
De vajon az idegen, aki a küszöbén áll, választ ad majd Lou sok kérdésére, vagy ellenkezőleg: még több kérdést vet fel? Vajon Lou-nak be kellene csuknia az ajtót, és folytatnia kellene szép, biztonságos, rendezett életét? Vagy pont ellenkezőleg: nyissa ki, és tegyen kockára mindent?

Lou egyszer régen megígérte, hogy teljes életet fog élni.
És ha be akarja tartani az ígéretét, nem zárkózhat el...

A Miután elvesztettelek egyszerre mélységesen megható és kedvesen humoros történet gyászról, szeretetről, bátorságról és élni akarásról.

Embercsempészek hajója halad Líbiából Olaszország felé. A fedélzetén azonban az afrikai polgárháborúk elől menekülőkön kívül az emberéletnél sokkal értékesebb rakomány is található, amelyről csak a szállítmányt felügyelő nápolyi maffiafőnök tud.
Marco Boretti, a magyar származású firenzei régész gyanús megbízást kap egy német-amerikai fegyverkereskedőtől. A szálak egy olasz populista politikushoz vezetnek, aki semmitől sem riad vissza, hogy megszerezze magának a hatalmat. Boretti ekkor még nem sejti, hogy olyan ügybe keveredett, amelyben egész Európa sorsa forog kockán, sőt a saját élete is veszélybe kerül.

Frei Tamás nagy sikerű akcióthrillerei a hatalomról és a pénzről, a politikai és érzelmi játszmákról szólnak. A szerző mesteri módon keveri a fikciót a valósággal, miközben izgalmas történetbe csomagolva tárja elénk a világpolitika mindig aktuális kérdéseit, és egészen elképesztő összefüggésekre irányítja rá a figyelmet. Az események sodrában ráadásul bepillantást nyerhetünk a kulisszák mögé: megismerjük, miként köttetnek meg a tisztességtelen és korrupt politikai alkuk, hogyan gondolkodnak valójában a történelmet alakító kulcsszereplők.

"Úgy van az, hogy az ember gyereke spórul, törekszik, spórul, törekszik, spórul, törekszik, amíg csak bele nem vénül ebbe, ki nem hullik a haja meg a foga, s akkor hirtelen valami könnyebbséget érez a bal bordája alatt" - vallják generációk óta a Nádor vármegyei Égetthalmon tősgyökeres Balogh család tagjai, akiknek annyira a vérükbe ivódik a gyarapodási kényszer, hogy számukra az élet örömeire már csak gondolni is pazarlás.
Világháború, forradalom, tanácsköztársaság vagy gazdasági válság sem tántoríthatja el őket - még a rozsdás boronaszögekből krampácsolt fogsorú fölszegi Hétkórság átka sem! Az évenkénti kikísérés ünnepén az elhalt rokonságukat vendégül látva csak úgy dagad a keblük az előbbre jutásuk felett érzett büszkeségtől; nem számít, ha ketten osztoznak is egy szemen és egy fogon, ha csonka kezűek, netán ténylegesen kígyót melengettek azon a dülledő keblen. A holtak pedig nemcsak falhatnak, vedelhetnek és mulathatnak kedvükre, de a halál némaságából szabadulva a nyelvük is megered: beteljesült vagy csalfa szerelmi kalandozásaikról mesélnek, egykori sérelmeket, vitákat hánytorgatnak fel, de még az is előfordul, hogy békejobbot nyújtanak régi haragosaiknak, vagy nászra kelnek az élőkkel.

1970-es évek, Harlem. Ray Carney, a korábbi orgazda jelenleg köztiszteletben álló bútorbolt-tulajdonos: érthető, hogy igyekszik nem ütni bele az orrát semmibe. Amikor ártatlan szívességet kér régi rendőrségi kontaktjától, Munsontól, az univerzális megoldóembertől, cserében Munson is kér valamit. És ezzel máris újrakezdődnek a stiklik - nincs kiszállás, és ez valakinek az életébe kerülhet.

Miközben az ország a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadásának kétszáz éves évfordulójára készül, Harlemben rejtélyes módon egymás után égnek le egész háztömbök. Carney egyik bérlője egy tűzesetben súlyosan megsérül, és Carney megejtően brutális cimboráját, Borsot bízza meg a nyomozással. A két zsivány harcba száll azokkal, akik az omladozó metropoliszt kezükben tartják: a necces, agresszív, velejükig romlott alakokkal.

Az Alvilági becsület egyfelől fekete humorú történet a városról az 1970-es évek régi vágású káoszában, amelyre ma már nosztalgiával tekinthetünk, másfelől lopva elkapott portré arról, mit is jelent a család szó. Szigorú noir, amely ismét bizonyítja, hogy Colson Whitehead úgy ismeri a korszakot és Harlemet, ahogy rajta kívül senki.

"Tegnap este felnéztem a holdra, és azon tűnődtem, vajon te is a holdat nézed-e. Most, amikor a lahóriakat hol erre, hol arra az oldalra sorolják, vigasztal a tudat, hogy ugyanaz a hold világítja be mindkettőnk éjjelét. Hogy mindegy neki, a Delhi vagy a Sáhálámí kapu, egy mecset vagy egy templom felett ragyog, nem olvasta a Koránt, sem a Gítát. Bizonyára lesznek még gyönyörteli napok a megosztottságon túl is, ahol nekünk is lesz helyünk. Egy hely, ahol a jázmin megmarad. Egy ég, e felett az ég felett, ahol a szél, szamír felemelkedik, hogy elérje a mennyeket, firdauszt. Egy hely, ahol egybe forrhatunk."

A tízéves Szamír Vidzs élete örökre megváltozik, amikor 1938-ban, egy januári reggelen megpillantja a pisztáciazöld szemű Firdausz Khánt. A családja parfümüzletében dolgozó hindu fiú és az édesapja mellett kalligráfiát tanuló muszlim kislány barátságot kötnek, és egymás mellett tanulják ki családjaik ősi mesterségét. Az évek múltával hivatásuk egy életen át tartó művészi szenvedéllyé, kapcsolatuk pedig mindent elsöprő szerelemmé nemesedik, és a két fiatal arról ábrándozik, hogy egy nap majd összeköthetik a sorsukat.

A történelem vihara azonban szeretett szülővárosukat, Lahórt is eléri, és az utcákon hamarosan véres összecsapások folynak. A szerelmesek két ellenséges oldalon találják magukat; Szamír indiai, Firdausz pedig pakisztáni lesz, és mindkettőjüknek súlyos döntéseket kell meghozniuk, melyek messzire sodorják őket egymástól. Vajon mit őriznek meg a múltból, miközben egyre távolabb kerülnek fiatalságuktól és a szerelmüktől?

Aanchal Malhotra lírai szépségű regénye csodálatos, minden érzéket rabul ejtő utazás, mely során teljes pompájában tárul fel előttünk egy letűnt korszak minden varázsával, küzdelmével, fájdalmas és gyönyörű emlékével.

Hihetetlen szerelmi történet a második világháborút követő sötét időkből

A népszerű kölni híradós műsorvezető, Tom Monderath számára nem kis aggodalmat okoz nyolcvannégy éves édesanyja, Greta, akinek egyre gyakrabban hagy ki a memóriája. Amit azonban a férfi eleinte csupa bosszúságnak él meg látszólag tökéletes életében, arról hamarosan kiderül, hogy a sors váratlan ajándéka. Greta fiatal éveiről szép lassan fellebben a fátyol: egyre többet tudunk meg az asszony kelet-poroszországi gyerekkoráról, ahogy az orosz katonák elől menekült a jéghideg télben, ahogy soha nem adta fel, hogy eltűnt édesapjára rátaláljon, és a túlélésért folytatott küzdelmeiről a heidelbergi háborús feketepiacon. Amikor viszont Tom egy sötét bőrű kislány fényképére bukkan, Greta hirtelen elhallgat. A férfi ekkor átható kutatásba kezd, hogy anyja múltját feltárja. És nemcsak azért, hogy végre megértse a mélabút, ami az asszonyt mindig is jellemezte, hanem azért is, hogy a saját boldogságához vezető útra rátaláljon.
Susanne Abel első regénye évek óta állandó szereplője a német sikerlistáknak, méltán. Szívszorító, generációkon átívelő története azonban több mint letehetetlen romantikus bestseller: látlelet a háború sújtotta Németország elfeledett bűnéről, egy nemzet eltitkolt szégyenét feltáró korrajz, a szembenézés regénye.

A jövő útja, a város reménysége, a világörökség sugárútja - ezekkel a magasztos jelzőkkel illették egykor az Andrássy utat, fővárosunk legfontosabb látnivalóinak egyikét.
Morcsányi Elza sétavezető, podcast-műsorvezető nemcsak az épületekről mesél szakavatottan, hanem a díszes paloták egykori lakóinak életét övező legendákat, titkokat, szóbeszédeket is megosztja élménydús, szórakoztató sétája során, amelyet friss képanyag és archív felvételek tesznek színesebbé.
Ugorjunk vissza az időben, ismerjük meg a sugárút történetét a krumpliföldtől a luxus boulevard-ig, kukkantsunk be a fényűző paloták falai mögé.

Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes a valóság felett, csak közösen bukhatnak el. Az Eltérő tartalom versei szinte a lehetetlent valósítják meg: közvetlen valóságunk helyeiről és idejeiről szólnak felismerhetően, mégsem publicisztikus módon, hanem szikáran és nagy erővel.

Tone Hodnebo Norvégia egyik legjelentősebb kortárs költője. A Jótállás az igazságért versei örvényként vonzzák magukhoz az olvasót, és mutatják meg a szabadulás lehetőségét egy érzelmi megrázkódtatás idején. Hodnebo versei határvonalként húzódnak aközött, amit közvetlenül tapasztalunk, és aközött, amit megpróbálunk elmagyarázni valaki másnak. Megmutatják, hogy mindaz, amiről azt gondoltuk, elveszett, az emlékezet mélyén megtalálható. Tone Hodnebo (1962) norvég költő, műfordító, szerkesztő. Emily Dickinson és Anne Carson norvég fordítója, költészetét számos irodalmi díjjal ismerték el. A. Dobos Éva (1955) műfordító. Kortárs norvég irodalmat fordít magyarra, többek között Jon Fosse és Karl Ove Knausgard prózai műveit. Oslóban él. A Magyar Műfordítók Egyesületének tagja. Az Európai Unió támogatásával megjelenő Határhelyzetek sorozat darabja.

A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti iskolába, apja javaslatára Stephen elkezd egy üzleti főiskolát a városon kívül. Hamar rájön, hogy az üzleti világ nem neki való, ezért visszatér Londonba, és séfnek áll egy családi barát éttermében. A főzésben megtalálja a szenvedélyét, ám közben meg kell küzdenie se-veled-se-nélküled kapcsolatával, apja rosszallásával és egy váratlan családi tragédiával is. A Kis világok minden érzékre ható regény apa-fiú kapcsolatról, hitről, a közösség erejéről, sok-sok zenével és izgalmas ghánai receptekkel.