Olvass többet kevesebbért

Sziporkázón vidám történet igaz barátságról, arról, hogyan legyünk bátrak, bármilyen nehézségek elé állít is az élet, és arról, mit nyerhetünk azzal, ha a valódi lényünket mutatjuk a világnak. Igazán édes, humoros ajándék ez a könyv! - Christina Lauren, a New York Times bestsellerírója.

Franny Doyle élete legpocsékabb napját éli. Felmondanak neki a munkahelyén, ami mellesleg nem is volt annyira izgalmas, aztán a metróban a becsukódó ajtó elszakítja kedvenc selyemruháját, fél Manhattan elé villantva Franny hátsó felét. Majd mindezek után egy jóképű idegen menti ki a ciki szituból azzal, hogy odaadja a (Gucci!) zakóját. Ám a férfi nem ússza meg ennyivel.
És ha mindez nem lenne elég, valaki kiposztolja kínos találkozásukat az Instagramra. Hirtelen és akaratuk ellenére Franny és jól öltözött elegáns megmentője, III. Hayes Montgomery a közösségi oldalak szenzációjává válnak. Egész New York róluk beszél.
Csakhogy Franny és Hayes végképp nem illenek össze. Franny ábrándozó, fecsegő és kreatív. Hayes komoly, visszafogott és realista. Még az a szerencse, hogy egy nyolcmilliós városban nem sok esély van arra, hogy újra találkozzanak. És mégis: folyton összefutnak, véletlenül és teljesen váratlan helyeken, és legnagyobb meglepetésükre, élvezik egymás társaságát. Nagyon is. Ám amikor Franny élete újra a feje tetejére áll, vajon lesz-e bátorsága ahhoz, hogy bízzon önmagában, és beleugorjon abba az életbe és szerelembe, amire mindig is vágyott?

"Ez a könyv ajándék magamnak az ötvenedik születésnapomra" - írta Vonnegut. Szép ajándék, hiszen főhőse, a szerző oly sok könyvében szereplő, végtelenül ötletes, ám sikertelen sci-fi-író, Kilgore Trout most egyszeriben világhírűvé válik, sőt megkapja a Nobel-díjat.
A szerző számos egyéb könyvének alakja vendégszerepel a regényben, amely valósággal kvintesszenciája Vonnegut gondolatainak: fő kérdése, mint oly sokszor, most is az, hogy mennyiben van az embernek szabad akarata - avagy csupán biológiai gépezetek volnánk?

KURT VONNEGUT (1922-2007) amerikai regényíró és esszéista, a 20. század egyik legnagyobb hatású alkotója, az amerikai irodalom kultikus figurája. Műveivel az ötvenes években mutatkozott be, de az igazi áttörést Az ötös számú vágóhíd (1969) hozta meg számára, sikere azóta is töretlen. Kimeríthetetlen fantáziáján, őrült ötletein, társadalomkritikáján, kíméletlen őszinteségén és szarkasztikus - vagy fekete - humorán generációk nőttek fel.

"A könyv voltaképpen a világegyetem Teremtőjének levele a kísérleti lényhez. A Teremtő gratulál teremtményének, és elnézését kéri mindazokért a kellemetlenségekért, amelyeket el kellett viselnie."

"Feledhetetlen könyv a kamaszkorról, a dühről, az álmok kergetéséről." - Marie Claire

A harcias és őszinte Antonia arra tanítja a lányát, hogy ne várjon semmi jót az emberektől. Gaia pedig megtanulja: nem panaszkodni, inkább elmerülni a közeli Braccianói-tóban, olvasni, tanulni, mobiltelefont cipősdobozba rejteni, a boldogtalanságot pedig oda, ahol senki sem látja. De aztán amikor először találja magát szemben a hétköznapi alattomossággal, a kislány kiszámíthatatlan, pusztító erőt fedez fel magában.
A narrátor áradó kamaszhangon mesél erről a drámai, mégis álomszerű ifjúkorról. Barátai, szerelmei, dacos tekintete úgy őrződnek meg szívünkben, mint a tó fenekén a titokzatos betlehem.


Éveken át falaztam, miközben nyáron egy bárban valaki kilopta a játékautomatából a pénzt, húztam meg kulccsal valamelyik kocsi oldalát, írtam fel festékszóróval valamelyik tanár nevét, és mellé, hogy HÓHÉR, csak azért, mert nem adott ötöst a fizikadolgozatomra, hanem csak hármast, rohantam neki a fejemen motorossisakkal valamelyik kreténnek, aki azt akarta, hogy sört igyak vele, vertem be az orrát, hogy folyt belőle a vér.
Éveken át öltöztem, vetkőztem, undorodtam a saját bőrömtől, gondoztam odaadóan a hajamat, vigyáztam a csípőcsontomra, tettem gúny tárgyává a fülemet, a túl hosszú lábamat, húzgáltam a mellbimbómat, hátha akkor kinő a mellem, büntettem magam, ha túl sokat ettem, szégyelltem, ha semmit sem ettem, hagytam ki a reggelit, mostam ki meleg zuhannyal alaposan a fülemet, lakkoztam a körmöm, használtam el a szempillafestéket, ejtettem bele az alapozót a mosdókagylóba, pucoltam le az egészet vécépapírral, ellenőrizgettem, hogy egyetlen szeplőm se látszódjon, égettem le magam az első napsütésben.



"Ez a páratlanul elegáns és érett próza pillanatok alatt beszippant, magával sodor, és töprengésre késztet a komplexitásával, amely az emberi élet komplexitásához fogható." - La Stampa, Nadia Terranova

Mi történik, ha egymásba szeret az amerikai elnök fia és a walesi herceg?

Mikor édesanyját megválasztják az Egyesült Államok elnökének, Alex Claremont-Diazból azonnal afféle királyi herceg lesz, amerikai módra. Jóképű, karizmatikus, zseniális - a mai fiatalokhoz szóló színarany a marketingcsapat kezében.

Csak egyetlen gond van vele: ellenséges érzelmei egy valódi herceggel, Henryvel szemben az óceán túlpartjáról. És mikor a bulvársajtó kezébe kerül egy fénykép Alex és Henry botrányos összecsapásáról a walesi trónörökös esküvőjén, ez már az amerikai-brit kapcsolatokra is hatást gyakorol.

A család- és államfők kárenyhítési tervvel állnak elő: megrendezik a két rivális megbékélését. Ám ami eleinte csak az Instagramnak szóló, megrendezett barátság, hamarosan elmélyül, és veszélyesebb lesz, mint azt ők ketten valaha várták volna. Alex azon kapja magát, hogy romantikus kapcsolatba bonyolódott a korántsem régimódi Henryvel, ami befolyásolhatja az elnökválasztási kampányt, a feje tetejére állíthat két országot, és kérlelhetetlenül felveti a kérdést: a szerelem végső soron megmentheti a világot?

Két nemzetközi celeb élete testközelből,
és a megkerülhetetlen kérdés: vállaljuk-e magunkat?

"Bárhova mentem, vittem magammal,
és minden lopott másodpercben ezt olvastam, muszáj volt!
Magával ragadó, csodálatos, gyengéd, szexi... Ez a könyv
mindent tud, amire szükségem van. Irigylek mindenkit,
aki még nem olvasta, és átélheti ezt a csodás élményt!"
- Christina Lauren, New York Times bestselleríró -

Csak 18 éven felülieknek!

Vannak kis kedvencek, akik imádják a gazdájukat -
és aztán ott van Őfelsége

Ez a pökhendi házi macska elvárja a királyi bánásmódot, és örömmel mutatja meg
a "Kölyöknek", hogy ki a főnök. A szóban forgó Kölyök mindent elkövet, hogy eleget tegyen macskája szeszélyeinek, de erőfeszítéseiért cserébe csak a "Kakilapátolás tábornokává" léptetik elő. Még Bubu Baba, a mopsz érkezése sem képes átrendezni a hierarchiát Őfelsége birodalmában.

A különleges meg jelenésű kötetben a sokat szenvedett gazdi kalandjait követhetjük nyomon. A többszörös díjnyertes bestselleralkotó Paj Csa "Macska és kutya" című képregénysorozata több millió rajongót tudhat magáénak. A macskám utál engem most végre a magyar olvasók előtt is bemutatkozik.

Ismerd meg Őfelségét!

"Senkit ne tévesszen meg a cím! A macskám utál engem arról szól, hogy a macska és gazdája - vagyis inkább alattvalója - közötti szeretet egyetemes. Paj Csa úgy örökítette meg a macskatartók életét, hogy minden korosztálynak örömet szerezzen vele. Henyéljen soká a császár!"
- Elliott Serrano, bestsellerszerző és macskarajongó

"Paj Csa pazarul illusztrált, értő anekdotái rámutatnak egy s másra.
Akár kezdő macskabarát vagy, akár tapasztalt gazdi, lapozgasd
élvezettel! Őfelsége méltán vált megbecsült tagjává az öntörvényű
és elkényeztetett cicák egyre népesebb társaságának."
- Nick Bruel, a New York Times bestseller Rossz Cica-sorozat szerzője

12 éves kortól ajánljuk!

Az év legkülönlegesebb története.

1976. április, egy apró karibi falu Black Conch szigetén, az esős évszak kezdetén.
Egy halász kapást várva dalolászik a csónakjában,
csakhogy egy váratlan tengerlakót vonz magához: Aycayiát,
egy féltékeny asszonyok által elátkozott gyönyörű sellőt, aki évszázadok óta
szeli a Karib-tenger habjait, de most elbűvöli a férfi, David és a dala.

Ám elragadtatása a vesztét okozza.
Amint újra hallja a férfi motorcsónakját, követni kezdi,
azonban a sziget éves horgászversenyén amerikai turisták karmai közé kerül.
Egy tragikus küzdelem után kihúzzák a tengerből, és kifeszítik a dokkban,
akár egy trófeát. Megmentésére David siet, és szelíden elnyeri a sellő bizalmát,
aki lassan, kínok között kezd visszaváltozni nővé. Ám az átalakulások
nem minden esetben maradandók, a féltékenység pedig, akárcsak
a szerelem, a hurrikán erejével és még annál is tartósabban képes lecsapni.

"Egyedülálló hableánytörténet. Semmi fésű és tükör,
vagy hullámos fürtök. Semmi szabadon engedés..."
- Margaret Atwood

"Lenyűgöző szirénének..." - Publishers Weekly

"Maga a vágyakozás és az összetartozás."
- Bridget Thoreson, Booklist

"Minden idők egyik legjobb könyve.
Semmihez sem fogható sellőtörténet."
- Nikita Gill, goodreads.com

Mélyedj el! Kapcsolj ki! Légy jelen!

Tabudöntögető kalauz a szexhez és a párkapcsolatokhoz. Egy könyv, amely lerombolja az iskolában hallott mítoszokat.
Az elavult szexuális felvilágosításnak köszönhetően sokan úgy hagyjuk el az iskolát, hogy mit sem tudunk a saját testünkről, a nemi örömünkről vagy épp a beleegyezés fontosságáról. Márpedig ha van valami, ami ez az egész életünkre hatással van, az éppen a szex.
Társadalmunk szemérmeskedően és rugalmatlanul közelít a szexualitáshoz. Sophia Smith Galer a félretájékoztatott emberekhez empátiával és segítő szándékkal fordul, és tanulságos hétköznapi történeteken keresztül mutatja az utat a szexuális szabadság felé. Merész próbálkozás, amely erőt ad, ha bizonytalanok vagyunk a szexmítoszok által uralt világunkban.

Sophia Smith Galer többszörösen díjazott újságíró, író és TikTok-tartalomgyártó, mely platformon tudatosan beszél a szexualitásról és a jogainkról. 2022-ben a British Vogue beválasztotta az Egyesült Királyság a legbefolyásosabb huszonöt nő közé.

Alice Walker (Georgia, 1944. február 9. - ) amerikai író, költő. A feminista mozgalom egyik fő képviselője. A Nemzeti Könyvdíj (National Book Award) első női afroamerikai nyertese. Művei eddig több mint 15 millió példányban keltek el.
Bíborszín című, 1982-ben megjelent, Pulitzer-díjas, Steven Spielberg által 1987-ben megfilmesített levélregényének üzenete időn és téren átívelő. A túlélés legelemibb, örök érvényű szabályára tanítja meg az olvasót: soha ne add fel!
"Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni se tudok, mongya egy hang mindenkinek, aki odahallgat. De itt vagyok." A történet főhőse a szexista szabályok fogságában vergődő Celie. A kiúttalanságból kezdetben a spiritualitás világában próbál megnyugvást és feloldozást keresni, aztán felismeri az egyház fehér férfiak által uralt álszent, képmutató világát. Ráébred, hogy az emberi lét értelmét a jelenben is érdemes megtalálni. Emberi, női, szexuális és kreatív öntudatra ébredése izgalmas és megrázó olvasmány. A főhős minden értelemben vett önmagára találását nyelvileg is végigkísérhetjük, köszönhetően az értő fordításnak.

A Legyek Ura 1954-ben jelent meg először. Golding a második világháborúban szerzett tapasztalatait felhasználva a tudata, a lelke, a zsigerei mélyén megbújó ősi, vad ösztönökre ráébredő és az atomháború árnyékában élő ember félelmeit jeleníti meg példázatában, amelyet ma már nyugodtan nevezhetünk a 20. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású irodalmi alkotásának - ma éppoly időszerű, mint a megírása idején volt. A 21. század elején éppúgy megdöbbenti olvasóit az emberi lélek különös kegyetlenségével. A regény tizenéves szereplői egy repülőgép-szerencsétlenség következtében egy lakatlan szigetre kerülnek, s megpróbálnak maguknak új társadalmat kialakítani. Sokáig kellemes, szinte idilli játéknak tetszik az egész: a jól nevelt angol fiúk ragyogóan megbirkóznak a nehézségekkel. Ám a játék elfajul.

Kathryn Stockett (1969) amerikai írónő Jacksonban született, korábban magazinoknak írt New Yorkban, majd 9/11 hatására kezdett bele korszakos művébe, amin öt éven át dolgozott, és újabb évekbe telt, mire egy kiadó vállalta a megjelentetését.
A Segítség a hatvanas évek elejére, Jacksonba, az amerikai Dél egy tipikus kisvárosába visz bennünket, ahol a fehérek úgy érzik, a világ örök rendje a szegregáció, a feketék pedig véletlenül sem merik elmondani igazi érzéseiket. De közben másutt már zajlik a fekete polgárjogi mozgalom, és a fokozatos, lassú enyhülés híre eljut a kisvárosba is. Skeeter, az egyetemről írói ambíciókkal érkező középosztálybeli fehér lány a cselédekről szeretne interjúkötetet írni, hogy a történelem során először saját maguk mondják el életüket és helyzetüket. Skeetert eleinte csak naiv, gyerekes becsvágy fűti, de ezeket a nőket megismerve, részt vállalva sorsukból, életét is kockáztatva értük, bátor felnőtt válik belőle. A "cselédek" pedig ráébrednek, hogy a mindennapi megaláztatás elviselése senkinek sincs benne a munkaköri leírásában, a háztartási alkalmazottakéban sem.
Stockett 2009-es könyve hatalmas siker lett, hónapokon át vezette a sikerlistákat, az Elfújta a szél-hez hasonlították, megjelenése óta pedig már 42 nyelvre lefordították. A regényből 2011-ben bemutatott filmben nyújtott alakításáért Octavia Spencer elnyerte az Oscar-díjat. A történet még most is jelentős társadalmi változásokat generál világszerte.

Cseregő, a hagyományokat büszkén őrző hegyi falu és Kísértó, az iparosodásának köszönhetően egyre messzebbre terjeszkedő város között évszázadokra nyúlik vissza a szembenállás. Nemcsak szokásaik választják el őket egymástól, hanem Mikosz, a rettegve csodált isten is, aki hívei testében él, és akitől a falusiak mindenáron távol akarják tartani magukat. A közösségek békés távolságtartással élnek egymás mellett, ezt azonban egyre több feszültség fenyegeti.
Gerlére cseregői közösségében fényes jövő vár: az érzékeny, de robbanékony kertészlány hamarosan megörökli édesapjától a kertvezetői munkát és egybekel gyerekkori szerelmével. Miután azonban egy nap valami rettenetes történik vele a közeli erdőben, nem csak az ő élete fordul fel gyökerestül: olyan folyamat veszi kezdetét, amelynek során földalatti és emberfeletti erők lépnek működésbe, a tét pedig nem kisebb, mint a jelenleg ismert világ fennmaradása.

Kleinheincz Csilla, az Ólomerdő-trilógia szerzőjének régóta várt új regénye nagyszabású fantasy, amelyben az ember csak egy a természet élőlényei között, a merev gondolkodásmód visszafordíthatatlan károkat okoz, az együttélésért pedig korábban elképzelhetetlen árat kell fizetni.

Mécs Ida gyerekkorától fogva tudja, hogy a cselédszoba küszöbén túl egy másik világ erdejének fáit hallja, és hogy az anyja egy titokzatos férfival eteti meg a család bánatát. Ahogy közeleg a második világháború, maga is megtanulja megkötni a rossz emlékeket, de a történelmet a mágia sem képes feltartóztatni, és Ida, hogy megmentse az öccsét, olyan alkut köt a világ mögötti világ egyik lakójával, amelynek következményeit képtelen felmérni.
Dér Hanga a kétezres években él, és semmit nem tud a származásáról. Amikor egy idegen erdő és egy katona szellemképe kezdi kísérteni, rájön, hogy az anyja nem csupán azt titkolta el előle, hogy ki az apja, de súlyosabb titkokat is rejteget - és a rejtélyeket csak Hanga mágikus érintése oldhatja fel. A Kígyók országa több generáción át, bűbájos nőkön keresztül mesél arról, milyen ára van a történelmi és lelki traumáknak, amelyeket a világ mögötti világra zárnak az emberek.

A New York Times bestseller szerzője, Julia Quinn és a televíziós úttörő Shonda Rhimes mozgalmas, lendületes és felettébb romantikus regényt írt, amelynek főszereplője a Bridgerton-sorozatból ismert Sarolta királyné és III. György király, az ő szerelmi történetük, valamint, hogy ez a szerelem milyen változásokat hozott a társadalom életében. A regényt a Shondaland által a Netflixnek készített eredeti sorozat, a Sarolta királyné - Egy Bridgerton történet ihlette.
1761-ben egy szép szeptemberi napon egy király és egy királyi menyasszony találkozik, életükben először. Néhány óra múlva már házasok. A német hercegnőként született Sophia Charlotte Mecklenburg-Strelitz gyönyörű, makacs és nagyon, de nagyon okos... nem kifejezetten azok a tulajdonságok, amelyekre a brit udvar vágyott, amikor jövendőbelit keresett az ifjú III. Györgynek. Ám Saroltának nagyon is szüksége van makacsságára és függetlenségére, mert Györgynek titkai vannak... olyan titkai, amelyek megrengethetik
a monarchia alapjait.
Miután Sarolta új, királynéi szerepében találja magát, meg kell tanulnia eligazodni és előrehaladni a bonyolult udvari politikában... mindeközben a szívére is vigyáznia kell, mert beleszeret a királyba, hiába igyekszik György eltávolítani magától. De mindenekelőtt meg kell tanulnia uralkodni, és megérteni, hogy egy egész társadalom átalakítására kapott hatalmat. Harcolnia kell, de nem magáért, hanem a férjéért és minden új alattvalójáért, akik az ő útmutatását és kegyeit várják. Mert ő már soha nem lesz egyszerűen csak Sarolta. El kell fogadnia a sorsát, teljesítenie kell kötelességét... Nagy-Britannia és Írország királynéjaként.

Sue Townsend regénye őszinte és vicces beszámoló egy kamasz fiú életéről: válás közelében lévő szüleiről, alkoholizmusba csúszó apjáról; furcsa barátságáról egy háborús veteránnal, akit beszippant a szociális rendszer; első, viszonzatlan, majd viszonzottá váló szerelméről; és persze pattanásokról, iskolai hatalmi játszmákról, fárasztó tanárokról, egy (vagy inkább kettő) őrült kutyáról és sok-sok könyvről, amiket Adrian villámgyorsan olvas, hogy igazi "intellektuel" válhasson belőle. Az Adrian Mole titkos naplója több mint negyven éve, 1982-ben jelent meg először. Azóta készült belőle sorozat, musical, és további 7 könyv. Kortalan, szórakoztató olvasmány, Békés Pál klasszikus fordításában - nem csak kamasz fiúknak.

A gyűjtemény olyan népmeséket tartalmaz, amelyek a városi gyerekek számára felismerhető, mindennapi dolgokhoz kötődnek: a játszóterekhez, a parkok fáihoz, vagy épp a szobrok fején gubbasztó madarakhoz. Zalka Csenge Virág több kontinens mesekincséből válogatta ezeket a történeteket, amelynek olvasói friss szemmel csodálkozhatnak rá megszokott környezetükre.
Számukra a ginkófa már nemcsak dísznövény, hanem tündér is, és ha egymást szimatoló kutyákat vesznek észre, bizonyára eszükbe jut, hogy mint mindenről, erről is van egy mese.