Olvass többet kevesebbért

Az emberiség a pusztulás szélén álló világát elhagyva a Marsra költözik. Az új kezdet reménye hívja, csakhogy ő magával hozza a régi félelmeit és vágyait is. Azonban a különös, új világ az ősi, kihalófélben lévő marslakókkal és a hatalmas, vörös-arany sivatagokkal teljesen megbabonázza, beleszivárog az álmaiba, és örökre megváltoztatja.

Ray Bradbury 1950-ben megjelent műve a science fiction alapköve, ma is döbbenetesen friss és lenyűgöző. Az olvasó felújított kiadásban, új szerkesztésben tartja kezében a könyvet; a klasszikus történet mellett megtalálhatóak Bradbury további marsbéli krónikái is, melyek eredetileg folyóiratokban és más novelláskötetekben jelentek meg. Ezek közül számos most először olvasható magyarul.

A feladatatok megoldásával és a kérdések megválaszolásával a könyv végére nemcsak nagyobb önismeretre tehet szert az olvasó, de ráadásul a mobil- és gépidő csökkentésével igazi ÉNIDŐt is teremthet magának!

Végérvényesen kivágta a biztosítékot a Szovjetunió cseh helytartóinál, amikor a száműzetésben élő szerző regénye 1979-ben francia nyelven, majd nem sokkal később angolul is megjelent. A nevetés és felejtés könyve nem a szokatlan szerkezete, vagy a képzelet és a valóság - itt-ott a mágikus realizmust idéző - kevercse miatt bosszantotta fel a pártapparátust. Sokkal inkább az egykori Csehország elvesztésének sajátosan elbeszélt krónikája fájt nekik, különös tekintettel az 1948-as kommunista hatalomátvétel és a '68-as orosz megszállás eseményeinek nyomatékos felidézésére. Milan Kunderát megfosztották cseh állampolgárságától, a mű is csak egy emigráns torontói kiadónál láthatott napvilágot 1981-ben. A regény hét különálló fejezete - akár egy zenemű variációi - mind-mind ugyanazt a témát járják körül: a felejtés természetét a mindennapokban, a kultúrában, a politikában, a történelemben, az életben. Egy szülőhazájából menekülni kényszerült író különös, fanyarul derűs fájdalmával, mely a nevetés angyali eredetét véli lépten-nyomon felfedezni az emberi boldogságvágy mozgatórugói között. Ám ne feledjük, az angyalok nevetését nem tudjuk megkülönböztetni az ördögétől!

Egy huszonnyolc éves fiatalember áll a kivégzőosztag előtt. Ő a stanleyville-i belga konzul, túsztárgyaló. Az ékesszólásán eddig több mint ezer belga állampolgár élete múlott, akiket a kongói fegyveres lázadók tartanak fogva. Most tizenkét katona fegyvere szegeződik rá. Vajon a halála előtti másodpercekben lepereg előtte az élete? A gyermekkora, amikor fiatalon özvegyen maradt édesanyja helyett, akinek szeretetére hiába sóvárgott, a nagyanyja nevelte. Bársonyruhába, csipkegalléros selyemingbe öltöztette, tejben-vajban fürösztötte. Míg tábornok nagyapja úgy nem találta, hogy a fiúcska puhány, meg kell edződnie. Elküldte hát apai nagyapjához, az Ardennek sűrű erdeiben megbúvó, hajdan pompázatos, mostanra már szépségét vesztett, huzatos kastélyba, hogy kijárja az élet iskoláját. És Patrick, a nagymama dédelgetett kis kedvence, egy vad, féktelen gyerekbandába kerülve megtapasztalja a nélkülözést, a túlélésért meg az elfogadásért való küzdelmet. És a néha káoszba forduló, ám határtalan szabadságot, amely egy életre megjelöli... A fiatal diplomata nem más, mint Amélie Nothomb édesapja. A világhírű francia írónő harmincadik, a rangos Renaudot-díjat elnyert, egyes szám első személyben megírt fejlődésregényében neki állít emléket, végtelen szeretettel, hamisítatlan eleganciával és ugyanakkor megkapó humorral rajzolva meg a portréját. De nemcsak az övét, hanem az elszegényedett arisztokrata Nothomb família számos tagjáét. Így teljesedik ki ez az intim, rövid próza, amelyben a szerző önnön gyökereit kutatja, pontos társadalmi hátteret, sorsfordító történelmi eseményeket felfestő izgalmas családregénnyé.

A fiatal Darrow a Marson él, bányász, és Vörösnek született, a színekről elnevezett kasztokra épülő társadalom legalacsonyabb rétegébe. Fáradtságot nem ismerve kockáztatja az életét a beomló alagutak és lándzsaviperák közt abban a hitben, hogy sorstársaival lakhatóvá teszi a bolygó felszínét a jövő generációi számára. Darrow még sosem látta a szabad égboltot, ám a kötelességét mégis teljesíti, mert reméli, hogy emberfeletti munkájával a saját gyermekeinek is jobb életet teremt. Egy nap azonban megtudja, hogy a Vörösök elől eltitkolják az igazságot, ugyanis a Mars felszíne már alkalmas az emberi életre. Méghozzá nem is akármilyenre.

Igazságot követelve a kasztjának és bosszúra szomjazva meggyilkolt szerelme miatt Darrow csatlakozik a földalatti ellenálláshoz, hogy megdöntse az Aranyak zsarnoki uralmát. S céljának elérésében semmi sem gátolhatja meg... Még az sem, hogy olyanná kell válnia, mint gyűlölt ellenségei.

A családjától - akarata ellenére - messzire vetődött Adéllal a szabadulást jelentő, bonyolult játékot űz a sors. A ravasz feladványok az olvasót is önismereti utazásra hívják, ami közben óhatatlanul felmerül a kérdés: mitől otthon az otthon? Az által, hogy ott élnek a szeretteink, vagy attól, hogy pontosan oda illünk? A különös gonddal megalkotott, tökéletes külsőségek mögött a leggyakrabban riasztó erők munkálkodnak. A luxus olykor csak gazdagon hímzett lepel valami oltári nagy csúfságon, vagy épp feltétel nélküli bizalom - amit oly könnyű eltékozolni.
A nagy sikerű Aranykönyv után megérkezett A gyémántkalitka meghökkentő fordulatokban bővelkedő második része, az Orrery.
Major Gina regényének folytatása felkap, elvisz magával, és csak bízni lehet benne, hogy emlékezni fogsz mindarra, ami útközben történik.
A fojtogató hagyományai által elsötétített arab világban Adél maga a fény. De ugyan van-e ereje bevilágítani a haza vezető utat? A
perzselő napfényben feltűnő lenyűgöző arcél képes lesz elnyerni a szeretett nő szívét tisztességes módszerekkel? Avagy nem marad más, mint tisztességtelenül játszani?

"Adélt, a kreatív nőt, ragyogó feleséget és odaadó anyát a tenyerén hordozza az élet - olyan mindennapokat él, amiről más csak álmodik. De vajon ő is erről álmodott? Mit adhat számára az a hagyományaiban vadidegen világ, amiben egy napon felébred? A szerepeitől megfosztott európai nőből a szokatlan arab díszletek között koronázatlan királynő lesz. Távol az otthonától és saját kötöttségeitől Adél önmagává válik - nagyszabású utazás egy fényes villa négy fala között. Ez a fajta rabság, ami magában hordozza a teljes (fizikai és szellemi) szabadság ígéretét, időnként valamennyiünkre ráférne, hogy megvilágosodjunk: nem mi vagyunk bezárva, csak az ajtó.

Major Gina első regénye egyszerre fordulatos kalandregény - helyenként vérrel, pőre szexualitással, mindvégig megosztó karakterekkel - és megindító belső monológ arról, mi mindent bír el egy nő. Akár a szomszédban, akár a világ másik végén."

Robert Merle antiutópiájában halálos, de kizárólag a nemzőképes férfiakat fenyegető járvány söpör végig a világon. A kór a legnagyobb pusztítást az Egyesült Államokban végzi, ahol hamarosan egy férfigyűlölő elnökasszony kerül hatalomra. A fegyveres női milicisták által őrzött "védett zónák" egyikében, Blueville-ben tudósok kis csoportja kutatja a betegség ellenszerét - ők a címben szereplő "védett férfiak".
A kutatást irányító Dr. Martinelli, miután megtudja, hogy az egyik szomszédos laborban egészen más jellegű kutatások folynak, kockázatos játszmába kezd, amelynek tétjét kezdetben valójában fel sem tudja mérni. Helyzetét tovább nehezíti, hogy vele van a fia, a tizenegy éves Dave is, s emiatt Martinelli igencsak sebezhető.
A doktor - és általában a férfiak - szerencséjére nem minden nő osztja az elnökasszony radikális nézeteit, és az ellenállásnak Blueville-ben is van egy titkos sejtje.
A járvány radikálisan átalakítja a társadalmat, s különösképpen a család intézményét, hiszen a férfiak tömeges pusztulása miatt a monogámia immár szinte bűnné válik. Ez számos tragikomikus incidenshez vezet, melyeket Merle megértő humorral tár az olvasó elé.

Frédéric Gros francia filozófiaprofesszor, emellett elkötelezett túrázó, aki a gyaloglást nem sportnak tekinti. Nagyközönségnek szóló filozófiai esszéje a gyaloglás, sétálás, kóborlás, kószálás, túrázás mibenlétét tárja fel. Irodalom- és filozófiatörténeti alakok (Rimbaud, Rousseau, Hölderlin, Kant, Nietzsche, Thoreau, Ghandi) életrajzát és írásait idézi meg a gyaloglás fonalára fűzve, miközben mindvégig arról az alapvető életfilozófiai kérdésről töpreng, hogy mi a jó gyaloglásban, hogyan visz minket el a mindennapi élet szerepeivel, feladataival terhelt életünkből az "igazi" lényünkhöz. A gyaloglás Gros értelmezésében az elme felszabadítása, megtisztítása, a valóság megtapasztalása. A táj belakása a gondolkodás metaforája. A gyaloglás menekülés az identitás konstrukciója elől; egyfajta nyugalom megtapasztalása, a tiszta élet egyik formája. A gyaloglás filozófiája sajátos kérdésfelvetésének köszönhetően hamar sikerkönyv lett, szórakoztató kiáltvány, miért is tegyük egyik lábunkat a másik elé.

Mit kezdjünk a szeretteink halála után ránk maradt örökséggel? Az elbeszélő egy nap az édesanyja által felhalmozott rengeteg holmi között találja magát. A könyvek, bútorok, lakberendezési tárgyak sokaságának válogatása közben felsejlenek a múlt kesernyés vagy mulatságos emlékei, amelyek révén átgondolja az édesanyjához fűződő kapcsolatát, és egyben a saját helyét a világban. A szülők generációjának, a háború utáni gyerekek "gondtalanságra programozott" nemzedékének nagyon is súlyos örökséggel kellett szembenézniük, különösen, ha zsidó családba születtek: a szocialista Lengyelországban uralkodó elhallgatáspolitika, majd az újra fellángoló antiszemita hullám sajátosan csalárd beszéd- és viselkedésmódra nevelte az embereket. A volt pszichológus, anya, feleség és nagymama szókimondó őszinteségével, megingathatatlan tartásával, határozott ízlésével és öntörvényűségével vette fel a harcot a rendszerszintű hazugságokkal és önbecsapásokkal, s közben észrevétlenül is örökül hagyta fiának, milyen hangot üssön meg a packázó hivatalnokokkal, a porszívóügynökökkel és a giccses közhelyeket puffogtató tömegemberekkel.

Szemet és lelket gyönyörködtető, támogató útmutató, mindfulnessalapú stressz- és fájdalomcsökkentő meditációkkal a krónikus fájdalommal és a kihívásokkal való megküzdésért.

"Meg kell tanulnia együtt élni a fájdalommal." Hányszor hallottuk már ezt különféle orvosi beavatkozások után. De arról, hogyan lehet megtanulni együtt élni a fájdalommal, már nemigen esik szó.

"A fájdalom időnként elkerülhetetlen az életben, de a szenvedés - vagyis az, ahogyan a fájdalomhoz viszonyulunk - választás kérdése."

Jon Kabat-Zinn azért fejlesztette ki a mindfulnessalapú stresszcsökkentés (MBSR) módszerét, hogy segítsen a hagyományos kezelésekre - beleértve a gyógyszereket és műtéteket is - nem reagáló, krónikus betegségekben szenvedő betegeknek, hogy a mindfulness meditációs gyakorlatok révén képesek legyenek enyhíteni és szabályozni a szenvedés érzékelését. Azóta az MBSR-gyakorlatok világhírűvé váltak, miután oly módon képesek növelni az emberek fájdalommal való együttélési képességét, ami jelentősen csökkenti a szenvedést és a gyógyszerfüggőség mértékét is.

A fájdalommal való kapcsolatunk megváltoztatásának alapja belső erőforrásaink kiaknázása, amelyekhez a saját testünkön és elménken keresztül férhetünk hozzá, és amelyekkel az életminőségünket javíthatjuk pillanatról pillanatra, napról napra.

A szerző végigvezet minket az alapgyakorlatokon, amelyeket bárki hatékonyan alkalmazhat a fájdalom és szenvedés intenzív formáinak kezelésére. Ez a megnyugtató képekkel és színes, inspiráló emlékeztetőkkel tarkított útmutató segítséget nyújt a tudatos légzés elsajátításában, az intenzív érzékelésekkel való belső munkában, a gondolatokkal és az érzelmekkel való megbékélésben, a tudatosságban való menedékkeresésben, és abban is, hogyan tudjuk a mindfulnesst új életformaként beépíteni a mindennapi életünkbe.

"A gyógyulás lehetősége mindig jelen van - minden pillanatban, különösen, ha megtanuljuk tudatosítani a jelen pillanatot. A mindfulness pontosan erről szó

A fehér telepesek, bár kisebbségben vannak, valódi uralmat gyakorolnak nem fehér honfitársaik leigázott tömegei fölött Dél-Afrikában. Ilyen kivételezett Swarték családja is, akiket egy beteljesítetlen ígéret kísért. A három testvért anyjuk halála után elsodorja egymástól az élet, azonban időnként visszatérnek a birtokukra, hogy részt vegyenek rokonaik temetésén. Az évtizedek telnek, az ígéret pedig, úgy tűnik, nem egyenlő mértékben vonatkozik Dél-Afrika polgáraira.
Ki hallgat, ki emeli föl a hangját, ki emlékszik még egyáltalán az ígéretre? A dezertőr és bukott író Anton, aki a sikertelenség keserű ízét alkohollal nyomja el? A narcisztikus Astrid, aki szépségét és opportunizmusát kihasználva élvezi az elit gondtalan életét? Vagy a halk szavú, rejtőzködő Amor, aki nővérként kezd új életet, hogy megszabaduljon családja és szülővárosa fojtogató emlékétől?

Damon Galgut évtizedeken keresztülhömpölygő szövegtengere hol fenyegető realizmussal, hol pikírt humorral mutatja be egy ország lelkiismeretének abszurd szélsőségeit, egy olyan társadalmat, amely még ma is az apartheid örökségét nyögi.

Minden újszülött egyszer jön a világra. Ezért nekünk, szülőknek és szüléssegítőknek, mindössze egy lehetőségünk van arra, hogy ezt az alkalmat a csoda és a meghatottság, ne pedig a trauma emléke övezze. Ismerjük fel, hogy nem lehet az erőszak alkalmazása a szülés során bevett gyakorlat, hiszen a baba és környezetének kapcsolata a szereteten, a békességen és a kötődésen alapszik.

Robin Lim a köldökzsinór-elvágás késleltetését, illetve a Lotus-szülést, azaz a baba és a méhlepény háborítatlan egységét tekinti a békés és szeretetteljes szülés legkívánatosabb módszereinek, amit nemcsak történeti és kulturális, de élettani szempontokat is figyelembe véve alaposan körüljár. A tudomány is lassan visszaigazolni látszik azt, amit a népi hagyományok és saját tapasztalatai alapján már felismert: a lehető leggyengédebb és legkevesebb beavatkozással járó szüléskísérés hozza a legcsodásabb élményt a kicsinek és az egész családjának.

A magyar közönség először az On the Spot születésről szóló évadában ismerhette meg a világhírű bábát, Robin Limet. Cseke Eszter és S. Takács András a film készítése során olyan közel került hozzá, hogy második gyermekük születésekor Balira utaztak, hogy a szülés és a gyermekágy időszakát Lim bábáskodása mellett tölthessék. Ez az út vezetett oda, hogy Robin Lim Gyermekágy című könyve után a Várandósság, majd ez a kötet, a Bölcs születés is eljuthat a magyar olvasókhoz.

Robin Lim amerikai bába, író és költő, emberi jogi aktivista, nyolc gyermek édesanyja és egyre több unoka nagymamája. Több mint tízezer kisbabát segített már a világra. Klinikáin társaival a nap huszonnégy órájában küzd az anyák és gyermekeik biztonságáért. Áldozatos munkájáért elnyerte a CNN Év Hőse díjat.

Időnként mindannyian tapasztalunk negatív érzelmeket. Zaklatott, nagy nyomást ránk helyező világunkban ezek az érzelmek hihetetlenül könnyen válhatnak rombolóvá. A meditáció ajándéka a keleti hagyományokat és a nyugati tudományt ötvözve, hatékonyan segíti az olvasót abban, hogy olyan módon értse meg a meditációt, mint korábban soha.
Ez az úttörő idegtudományi eredményeken alapuló, közérthető és megvilágító erejű tanácsokkal szolgáló könyv nemcsak abban segít, hogy megszabaduljunk negatív gondolkodási és viselkedési mintáinktól, hanem abban is, hogy minél jobban elfogadjunk saját magunkat. E kötet a komoly meditációs gyakorlók és a kezdők számára egyaránt tökéletes - az olvasó forradalmi megközelítéssel fordulhat egészsége, kapcsolatai és lelke felé.

Régi barátok és új ismerősök gyűlnek össze New York állam dombvidékén, hogy távol a nagyvárostól átvészeljék a tomboló világjárványt. A hat hónapnyi bezártság alatt szerelmek és futó viszonyok születnek, bejáratott kapcsolatok kerülnek kátyúba, és felszínre tör egy régi árulás, ami alapjaiban rengeti meg a kipróbált barátságokat. A háttérben pedig ott kavarog a kortárs Amerika megannyi problémája, rasszizmus és rendőri atrocitások, tüntetések és idegengyűlölet, miközben újra és újra felbukkan egy fenyegető fekete pick-up a ház előtt, hogy arctalan tulajdonosa szemmel tartsa ezt a különös kompániát.