KERESÉS:Bauer Barbara

Kojnok Ferenc, amióta csak az eszét tudja, pilóta akar lenni. Az ég ura. De úgy tűnik, álmát nem válthatja valóra, mert az első világháború után a trianoni békeszerződés értelmében Magyarországnak nem lehet légiereje, és nem képezhet pilótákat. Az elcsatolt kis csallóközi faluban, Vágfalván nevelkedő fiú azonban nem adja fel tervét, pedig sok más út áll nyitva előtte. Akár sakkbajnok is lehetne, nagymester, hiszen kivételes tehetsége van a játékhoz. A sors végül esélyt ad neki. Amikor 1938-ban az első bécsi döntéssel Magyarország visszakapja a Felvidék nagy részét, Kassán megnyitják a Magyar Királyi Honvéd Repülő Akadémiát, amelynek egyik legelső növendéke Kojnok Ferenc lehet. Repülős tiszti avatásán már ott van a felesége, a sudár, borostyánszemű Ágnes, akibe Ferenc annak idején első látásra beleszeretett, és a kisfia, Misi is. Ő nemcsak apja sakktehetségét, de a repülés iránti szenvedélyét is örökölte.
Ám a történelem ismét közbeszól. Apának és fiának el kell válnia egymástól, mert Ferencet 1942-ben a keleti frontra vezénylik. A fájdalmas búcsú napján egy kézzel faragott sakk-készletet ajándékoz Misinek. Rögtön bele is kezdenek egy játszmába, amelyet még hónapokig folytatnak, mindig levélben írva meg a következő lépést. Aztán nem érkezik több levél a frontról...
A doni katasztrófa után az otthon maradottak élete fenekestül felfordul. "Eltűnt" - olvassa Ágnes és Misi a hivatalos értesítőn. "Felszólítom, hogy hagyja el az otthonát!" - áll a kitelepítést elrendelő fehér lapon.

A háború után szinte minden remény elveszik. A történelem családokat szakít szét, az ország ismét csonka lesz. Elérkezik az idő, amikor csak a hit segít és a boldog múlt emléke. Amikor már nincs mibe kapaszkodni, pusztán egy elkezdett sakkjátszmába és egy ígéretbe. Az ígéretbe, hogy egy napon majd befejezik azt a partit...
Bauer Barbara új regényében a hősöket gyakran dobálja játékszerként a történelem, sorsukat nagyhatalmak harca irányítja, lelküket ezért csak a hit és a szeretet mentheti meg.

Békési Betti képes megidézni az emlékeket. Bárkiét, bármikorról - kivéve a sajátjait. Ám miután eltemeti édesanyját, az egyetlent, akitől még megtudhatott volna valamit rejtély övezte gyermekkoráról, és már-már fel is adja, hogy valaha fény derül a múltjára, az élete hatalmas fordulatot vesz. Betti autóba ül, és meg sem áll a házig, aminek korábban a létezéséről sem tudott. Ahol két borospoharát szorongató nőbe és egy óriási virágcsokorral érkező férfiba botlik a kertvárosi idill kellős közepén. Ám a képeslapra illő látványról hamar kiderül, hogy messze nem olyan idilli, mint aminek elsőre látszik.

Teri, Roberta és Zsóka régóta barátnők. Együtt voltak várandósak, együtt küzdöttek meg az anyaság nehézségeivel és az idővel, ami lassan eljárt a fiatalságuk felett. Mindent tudnak egymásról. Legalábbis így gondolják, egészen az estéig, amikor Zsóka helyett annak férjével és az évek óta üresen álló ház elé éppen leparkoló leendő új szomszéddal nem találkoznak.
A tökéletesnek vélt életek mögül egy eltűnt feleség, egy megcsalt asszony és egy önámításba menekülő nő képe bontakozik ki, miközben Betti lépésről lépésre közelebb jut ismeretlen múltjához. Mindehhez azonban szükségük van egy álarcra, amit nem levenni kell, hogy felfedjék a valóságot, hanem magukra ölteni.
Mert mindenki leplez valamit, amit csak a maszkja mögött mer bevallani.

Bauer Barbara új regényében egyetlen kérdést tesz fel: van az életedben egy hely, ahol elmondhatod, ahol meghallgatnak, ahol megértenek, ahol elhiheted, hogy amit érzel, az nem bűn? A legtöbbünk életében nincs ilyen. Ezért hívta életre Békési Bettit és alapította meg a Kék Macska Klubot.

Megjelenés: 2024.11.21.

Bauer Barbara A leggazdagabb árva című regénye a korán árvaságra jutott grófkisasszony, Wenckheim Krisztina történetét mesélte el, országosan ismertté téve a kis konteszt. Ahogy Harangozó Imre néprajzkutató, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja fogalmazott: a regény „maradandó irodalmi emléket állított” Wenckheim Krisztinának és szülőföldjének.

Az Egy estély a kastélyban újra Szabadkígyósra invitál. Ám az időutazás ezúttal Krisztina grófnő családi körének miliőjébe és az arisztokrata világba repíti az olvasókat, a tizenkét novella révén egy főúri est szervezésébe pillanthatnak be. Vendégségbe érkeznek a leggazdagabb árva otthonába, ahol találkozhatnak hét gyermekével, férjével, a társadalmi elit krémjével, kultúrájával és megannyi finomsággal... Mindezt az irodalom tálcáján kínálva, rövid történetek, párbeszédek és életképek formájában.

És hogy senki ne menjen haza üres kézzel, az estély során felszolgált ételek receptjeit minden kedves olvasó magával viheti a kötet végén található, fotókkal illusztrált receptmelléklet révén: a kastély 19. századi recepteskötetéből Fodor Mihály mesterszakács válogatott és álmodott újra tizenkét fogást.

Körösi Laura háromgyermekes, boldog házasságban élő ötvenes nő. Az élete ugyan izgalmaktól mentes, de talán éppen ezért gondolja úgy, hogy ennél többet nem is kívánhatna magának. Férje sikeres építész, a három fia közül az egyik egyetemre jár, a másik nősülni készül, a harmadik lázadó kamaszévei előtt áll. Laurának nincs más dolga, mint egyengetni a gyerekei útját, és segíteni férje munkáját. Nagy ritkán mégis rátör egy sosem élt élet utáni nosztalgikus vágy. Ilyenkor elmegy a nagyanyjához, és szétnéz a dédnagymama festményei között a padláson.
Laura gyermekkorát a dédnagymamája, nagymamája és édesanyja hármasában töltötte, a három nő hallgatással teli, feszült kapcsolata között egyensúlyozott, miközben fogalma sem volt, mi okozza az örvényt a felszín alatt. Legjobban a dédnagymamájához kötődött, a bohém, ifjúkorában színésznőnek készülő, később minden örömét a festésben kiélő asszonyhoz.
Hosszú évek teltek el, mire Laura teljesítette egykori ígéretét, és a dédnagymama festményeiből kiállítást szervezett. Arra azonban nem számított, hogy minden egyes kép a saját múltjának egy darabja, minden egyes szín egy emléktöredék, a képekhez tartozó elbeszélések pedig lassan kibontakozni engednek egy évtizedekre hallgatásba burkolódzott történetet.
Titkok, elhallgatás. Vajon mi okoz nagyobb lelki terhet: a kíméletes csend, vagy a kimondott, olykor kegyetlen valóság?
Bauer Barbara új regénye a négy asszony történetén keresztül egy generációkon átörökített, mélyen elzárt trauma útját követi végig a tragédia pillanatától a felismerés napjáig, a II. világháború végjátékától napjainkig.