KERESÉS:Márai Sándor

"Vagy visszajön hozzám ez az ember, belülről és egészen, tartózkodás és szégyenérzet nélkül, vagy én megyek el tőle. Vagy van valamilyen titka, melyet én nem ismerek, s akkor kiásom ezt a titkot, ha kell, kikaparom tíz körmömmel, a föld alól is, mint a kutyák az elásott csontot, mint az őrült szerelmesek elhalt kedvesük tetemét, vagy megbuktam, és félre kell állnom. Ezt így nem csinálom tovább. Mondom, elhatároztam, hogy meghódítom a férjem."

"Az olvasó az...

As darkness settles on a forgotten castle at the foot of the Carpathian mountains, two men sit down to a final meal together. They have not seen one another in forty-one years. At their last meeting, in the company of a beautiful woman, an unspoken act of betrayal left all three lives shattered - and each of them alone. Tonight, as wine stirs the blood, it is time to talk of old passions and that last, fateful meeting.

First translation of Marai's poems into English. Here presented in a dual-language edition. Although he is now mostly remembered as a novelist, it is as a poet and translator of poetry that Sandor Marai - the acclaimed author of Embers and Conversations in Bolzano - first made his name in the literary world. This collection, the first and only edition of Marai's poems in the English language - here presented in John Ridland's and Peter V. Czipott's brilliant verse translation - offers a comprehensive selection spanning the author's whole career and exemplifying his mastery of what he considered to be the highest form of literary expression.

Twenty years after leaving her, the great love of Esther’s life sends a telegram. Tomorrow, he tells her, he is coming back. Esther has not forgotten that her dazzling lover is a fantasist and a liar, nor that he caused her unimaginable hurt. But she also remembers how he made her feel, how he woke a part of her that has ever since been sleeping. A special meal is planned, a car arrives at the house, and – in a heightened visit for which Esther is not remotely prepared – their two lives converge for a second, dizzying time.

Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe.

Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengesé...

Nagy érzelmi amplitúdókat megélő emberek voltak mindketten. Naplóikat olvasva olyan élénken láttam már őket, mintha filmet néznék, és ezt, az én belső filmemet akartam megmutatni az előadás-sorozatban a közönségnek is. Szeretném, hogy a nézők - és most az olvasók is - láthassák Lolát és Sándort együtt... Számomra nagy élmény, hogy ezen a "tükörnapló" - párbeszéden keresztül megmutathatom a közös életüket...

Takáts Andrea

Márai Sándor:
1953. január 13.
Reggel, ébredés után, élesen és különösen láttam Lolát, amint jön és megy, beszél - végtelen ismerősen, s mégis idegenül. Néha így látom magam is, amint benyitok egy régi szobába, mozgok, egy asztal felé hajlok, tíz vagy húsz évvel fiatalabban.

Márai Ilona (Lola):
1953. január 28.
Fantasztikus közös ritmusa az életünknek, a mindig egyszerre arra gondolás, amit a másik gondol. Az Ő naplójában olvasom: "látom magam mozogni tíz-húsz évvel fiatalabban". Napokkal ezelőtt, talán mikor ezt írta, folyton magam előtt láttam őt fiatalon mozogni, jönni felém. Csodálatos ez a gondolatátvitel, az antenna, ami mindent megérez a másikról."

Előszót írta: Takáts Andrea, Hegedűs D. Géza


Az itt olvasható szövegkönyvből készült Lola naplója című felolvasószínházi-sorozat Takáts Andrea és Hegedűs D. Géza előadásában 2023 februárja óta látható a KuglerArt Szalonban.