KERESÉS:Vámos Miklós

Linda, az Angliában élő francia nő (negyvenes) értette így félre egyszer fővárosunk nevét. Magyar származású férje halála után vaktában fölszáll az első repülőgépre, ami történetesen Budapestre indul. Itt megismerkedik egy fiatal lánnyal, Tóth Julival (húszas) és két fiatalemberrel (harmincasok). A lány meghívja magához a regény fő helyszínéül szolgáló patinás bérházba, a Pozsonyi út 38-40.-be. Az 1938-ban készült épület múltja és jelene köti össze a cselekmény két szálát.Csillagos ház volt 1...

Kordokumentumok. Üzenetek abból a múltból, amelyből az a jelen sarjadt, ami a holnapi múlt lesz. Itt-ott megrázó, ám valamelyest röhejes. Hátha sokan vannak, akiket érdekel, hogyan is éltünk mi akkoriban, a nyolcvanas években. Akik velem együtt vészelték át azt az időt, némi nosztalgiával olvashatják. Ám sokkal többen vannak a gyerekeink és unokáink kortársai, számukra történelmi palackposta ez. Ki nem küldött tudósítónk jelenti címmel írtam őket, mert nem mehettem ki. Ezekből válogattam annyit, amennyi egy karcsú könyvbe befért. A fiatalabb olvasók kedvéért életemben először lábjegyzetekben igyekeztem magyarázatokat fűzni mindahhoz, ami számukra talán nem világos, vagy nem olyan magától értetődő, mint nekünk. Az író kiadónknál megjelent kötetei: A csillagok világa (2022) Igen (2021) Apák könyve (2021) Dunapest (2020) Hetvenkedő (2020) Jánoska és a Farkas (2019) Az isten szerelmére (2019) Legközelebb majd sikerül (2018) töredelmes vallomás (2018)

E regény viharként söpört át Európán. Pompás családtörténet, mely az olvasót minden erőlködés nélkül húzza át három évszázad magyar történelmén. A főszereplők magukkal ragadóak. Vámos írásmódja igazán nagyszerű, hibátlan elegye a személyesnek és az általánosnak. Kate Saunders Annak ellenére, hogy kiemelkedő olvasói siker lett a könyv, nem illik árulkodni a fordulatokról (a cselekménybeliekről)... Persze történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Tandori Dezső Az ember úgy érzi, mintha Márquez elveszett kisöccse írta volna, akit titokban száműztek Kelet-Európába. Boldogok lehetünk, hogy ez a kiváló szerző és az Apák könyve végre megjelent az USA-ban is. Tama Janowitz Vámos Miklós eddig megjelent könyvei az Athenaeum Kiadónál: töredelmes vallomás (2018) Legközelebb majd sikerül (2018) töredelmes vallomás - Bővített kiadás (2019) Az isten szerelmére (2019) Jánoska és a Farkas (2019) Hetvenkedő (2020) Dunapest (2020)

Kortárs magyar szerzők novellái a Libertine harmadik születésnapjának tiszteletére

 

A Libertine eddigi történetének legkülönlegesebb kiadványa: a kortárs magyar irodalmi élet tizenöt neves alkotójának novellája egy kötetben, amelynek minden sora azt üzeni, hogy az olvasó ember és a könyvesboltok között különleges kötelék van. Legyen szó egy egyetemi barátságról, egy különös idegenről egy svájci kisvárosban, egy titokzatos fertőzésről, amely a könyveket sem kíméli, egy eltitkolt, fiatalkori szerelemről, egy párizsi lakástűzről, egy a múltból érkező, különleges könyvvásárlóról vagy akár egy vissza-visszatérő álomról, a kötetbeli szövegeket olvasva megsejthetjük, mennyire fontos szerepet játszhat egy könyvespolcokkal teli üzlethelyiség az életünkben.

 

A Libertine 2023-ban a harmadik születésnapját ünnepli, ez alkalomból kérte fel kedves kortárs szerzőit Szabados Ági olyan szövegek megírására, amelyekben a könyvesboltnak mint térnek meghatározó jelentősége van. Az Álmodnak-e a normális emberek könyvesboltokkal? című exkluzív kivitelű, aranyszínű élmetszéssel ellátott kötetben.

 

A könyvben Dragomán György, Durica Katarina, GrecsóKrisztián, Halász Rita, Harag Anita, Háy János, Kovács Krisztián, Moskát Anita, Simon Márton, Szabó T. Anna, Szentesi Éva, Szűcs Péter, Tóth Krisztina, Vámos Miklós és Vonnák Diána egy-egy novellája olvasható.

Akiket megöltek a vészkorszakban, azoknak leszármazottjaik sincsenek, tehát nemcsak a nagynénik, nagybácsik hiányoznak a családi láncolatból, hanem az unokahúgok és -nővérek, az unokaöcsök és -bátyok is, szóval, gyakorlatilag mindenki, akivel távolabbi rokonként - kortársként? - tarthatnám a kapcsolatot. A Jaj az égető hiány első földolgozási - talán elfogadási? - kísérlete volt. A Múmiák egy másik megközelítés.

Kár, hogy csak MOST kezdek rájönni, hogy alapjában véve jópofa nő lehetett az anyám. KÁR, hogy csak most kezdem IRIGYELNI, amiért annyira BÁTRAN élt, ahogyan én sose mertem. DE JÓ VOLNA ÚJRAKEZDENI, ÚJRAKEZDENI, EGÉSZEN ELÖLRŐL. Az Anya csak egy vant Vámos Miklós 1992-ben kezdte írni, és 1995-ben jelent meg először. Aztán még harminckilencszer, több kiadónál. Szűk három évtized múltán rengeteget változott a világ. A regény csak keveset, a szerző egyszer átjavítgatta. Mi - emberek, magyarok, olvasók - talán többet. Ám főszereplő, a mániás depressziós (mindközönségesen: félbolond) anya pontosan olyan, amilyen számtalan sorstársa napjainkban. Elviselhetetlen és mulatságos. Szerencsétlen és mázlista. Félénk és bátor. Érzelemszegény és szerelmes. Míg a könyv elején sajnáljuk, később már-már irigyeljük. Meghat és megnevettet. Ha a regényt elolvasva úgy érezzük, ideje fölhívnunk a saját anyánkat, jó nyomon járunk - az író célba talált.

Segíts magadon, az Isten is megsegít. Segíts másokon, és a bődületes zűrzavar, amit az egyszerűség kedvéért életnek szoktunk hívni, fokozódik. Ezúttal vidéki postások testében, lelkében, szívében. Sírunk, nevetünk, szeretünk, kavarunk, akarunk, létezünk - címmel vagy anélkül.

Az én három fő tevékenységem ebben az életemben: Élek. Olvasok. Írok. Ez valamiféle fontossági sorrend is. Sok tapasztalatot, gondolatot, megfigyelést gyűjtöttem össze, amióta az aranyérmes tevékenységet folytatom. Ezeket próbálom közreadni most. Ugyanakkor tudhatni rólam, hogy soha nem veszem magam túl komolyan. Igyekszem kevesebbet sírni, mint írni. Valamint lehetőleg soha nem félni, inkább élni. Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet.

A csillagok világa családregény. Vámos Miklós ezúttal kevéssé követi e műfaj hagyományait. A szöveg trialógus, hárman beszélnek. Később négyen, végül hatan, noha a beszélők személye nem változik. Az apa, aki történetesen tengerjogász, kitalált mesékkel szórakoztatja a két kisfiát, miközben nagy léptekkel végigrohan a világirodalom legszebb történetein. Odüsszeusz, Don Quijote, Gulliver és Robinson jól megfér Jézus Krisztussal, Julius Caesarral, Lancelottal és István királlyal vagy Micimackóva...

Szeretek játszani. Íróként élvezem, ha nő lehetek, utána s előtte pedig férfi. Gyerek. Kutya. Néni. bácsi. Szitakötő. Stb. Olykor egyszerre mindkettő. Párosan szép az élet. Vagy nem? Az én nemzedékemben a fiúk vasutasok akartak lenni, apró gyermekkorukban. Az e kötetben összekerült dupla kisregény és a dupla (sőt tripla) novellák a vonat, az utazás és a végzet bűvöletében íródtak. Zöld szemafort, nemes élményeket, üdvös társakat kívánok, mindannyiunknak. Az író kiadónknál megjelent kötetei: töredelmes vallomás (2018) Legközelebb majd sikerül (2018) Az isten szerelmére (2019) Jánoska és a Farkas (2019) Hetvenkedő (2020) Dunapest (2020) Apák könyve (2021) Igen (2021) Ötvenhét lépés (2022) A csillagok világa (2022) Palackposta (2022) 

A rossz többnyire férfiak műve. A jót inkább nőknek köszönhetjük. Egy élet a huszadik századi Magyarországon. Egy lányé, nőé, asszonyé. Hit, hazugság, hála, tisztelet, bizalom, remény, igazság, szerelem, derű. Göröngyös út az Én-től az Ő-ig. Férfitársaim, mondjuk ki, hogy a világ összes nőjébe kapaszkodunk, amikor az anyukánkhoz bújunk, s ugyanilyen alapon a világ összes nőjével szerelmeskedünk, amikor azzal a kiválasztottal. Becsüljük meg. Sose feledjük, hogy ők szülnek minket, és amilyen a sors, általában ők is temetnek el végül. Igazságos ez? Aligha. Jól tesszük, ha komolyan vesszük őket, s odafigyelünk rájuk, nem úgy, ahogyan szoktunk, hanem úgy, ahogyan ők figyelnek ránk, meg a gyerekeinkre. Ezzel a könyvvel igyekeztem továbbadni mindazt, amit nőkről és nőktől tudok, róluk és rólunk. Immár annak is húsz éve, hogy megírtam. Úgy érzem, egyre időszerűbb, sajnos és hálisten.

Egyszer volt, hol nem volt, hajdanában-danában, volt egyszer egy regény, a címe: Zenga zének. Az első sora: "Nincs szebb könyv szívnél és léleknél." Imakönyv bevezetőjéből vette a szerző, valami Vámos Miklós. E tőmondat azóta újra meg újra fölzeng benne. Hol a szívében, hol pedig a lelkében. Kiskorában úgy képzelte, lehetetlen, hogy a gyerekek és a felnőttek szíve ugyanolyan alakú, anyagú és színű legyen. Hiszen akkor miért bánnának a felnőttek úgy a gyerekeikkel, mintha azok nem nyiladozó értelműek volnának, hanem ütődöttek? A lelkekről nem is beszélve. Ikermese található e kötetben, avagy páros mese. Összetartoznak. Úgy képzelem: kezdetben a szülők olvassák föl a gyerekeknek, később a gyerekek a szülőknek, netán egymásnak. Ezért ajánlom az olvasni tudóknak. Persze nemcsak a betűket olvashatja az elme, hanem azt is, amiket mögéjük rejtett a szövegek írója. Ehhez kívánok annyi örömöt és élvezetet mindenkinek, amennyit én éreztem, amikor kitaláltam és mondatokba öntöttem. Vámos Miklós Utóirat. Ez a kiadvány más szempontból is izgalmas: Magyarországon még aligha készültek címlapok és könyvillusztrációk mesterséges intelligencia (MI) segítségével. Fölteszem, mire nyájas olvasóimhoz eljut, ők nálam már sokkal jobban fogják tudni, hogy mi fán terem az artificial intelligence, és mire jó.