Miután eldőlt, hogy a hazai kiadásban eddig Az éj szelíd trónján (Tender Is the Night) címen ismert regény lesz a nyolcadik Aranylétrás könyv, szerkesztőnk, Babiczky Tibor és fordítónk, Lázár Júlia közös gondolkodása és kutatómunkája új fényt adott F. Scott Fitzgerald klasszikusának. Így született egy olyan gyönyörű és irodalomtörténeti mérföldkőnek számító díszkiadás, amelyre méltán lehetünk büszkék.
A szerkesztőségi munka eredményeként Fitzgerald utolsó befejezett regénye, az Ölel az éjszaka új címmel és eredeti szerkezettel, magyar nyelven tehát sosem látott formában kerül a polcokra. Az itthon 1972-ben debütáló könyv eddig azt a változatot vette alapul, amelyet Malcom Cowley irodalomtörténész a szerző halála után, de Fitzgerald hátrahagyott jegyzetei alapján szerkesztett – ebben kronológiai sorrendben halad a történet. A Libertine viszont az eredeti regényt adja ki: az Aranylétrás díszkiadás in medias res kezdődik, majd időbeli visszaugrásokat alkalmaz, így sokkal izgalmasabb.
Az eddig ismert címet John Keats híres versének (Óda egy csalogányhoz) egy fél sora adta Tóth Árpád fordításában: „Ím itt vagyok! - ül már az éj szelíd trónján a szűz Hold”. Lázár Júlia újrafordításával viszont egész más megvilágításba került a cím – a szerkesztő részletesebb indoklása a könyvhöz ajándékba járó, különleges levelében olvasható.
F. Scott Fitzgerald új köntösben megjelenő klasszikusa, az Ölel az éjszaka a kiábrándulás, a lassú felmorzsolódás, az álmodozás és az összeomlás szívszorító krónikája. Egyben persze a 20. század egyik legjelesebb amerikai írójának saját tragédiája is, hiszen a regény erősen önéletrajzi ihletésű. Épp ezért a történet előtt a szerző legendákkal övezett életszakaszát érdemes megismerni.
Fitzgerald a katonaévei után New Yorkban próbált szerencsét a reklámszakmában, de az amerikaiak falni kezdték a magazinokban megjelenő novelláit, amelyek darabját a csúcson négyezer dollárért vettek meg a szerkesztőségek – ez az összeg ma negyvenezer dollárnak felel meg.
Biztos anyagi hátterével már feleségül vehette szerelmét, Zeldát, akivel kislányuk születése után Franciaországba költözött. Itt – az Ernest Hemingway-jel kötött legendás barátság mellett – egy őrületes időszak vette kezdetét, amelyre az irodalomtörténészek „the drunkard’s holiday”, vagyis részeges vakációként is hivatkoznak.
Fitzgerald ugyanis ekkor lett függője az alkoholnak, hiszen úgy vélte, csak ittasan tör felszínre a tehetsége. Őrült partik övezte féktelen életmódja ugyan valóban inspirációt jelentett számára, viszont Hemingway szerint pont ez akadályozta barátját abban, hogy ekkoriban valóban kiteljesedjen, helyette meghasonlott. A luxus és az európai körutazások adósságokba sodorták Fitzgeraldot, így inkább a könnyebb keresetet jelentő novellákkal foglalkozott.
Így történt, hogy A nagy Gatsby után hosszú évekig kellett várni következő, és egyben utolsó befejezett regénye, az Ölel az éjszaka megjelenésére, de volt egy másik oka is a késlekedésnek, amely szintén komoly nyomot hagyott a történeten: felesége, Zelda skizofréniája. A nő egy baltimore-i kórházba került, amelynek közelében Fitzgerald kibérelt egy birtokot, és itt kezdett a regény írásába, amely hogy hogy nem egy tehetséges elmegyógyászról és betegéről szól.
A főszereplő, Dick Diver karakterének tragédiája a szerző alkoholizmusát, kudarcba fulladt házasságát és anyagi gondjait jeleníti meg. A regényírás idején Fitzgerald a szerkesztőjétől és ügynökétől kért kölcsönöket. Pont ide illik egy vers, amelyet Babiczky Tibor fordított, nem is akárhonnan: Párizsban vásárolt egy kötetet, amely Fitzgerald naplóbejegyzéseit és vázlatait tartalmazza. E sorok egyike sem jelent meg még magyar nyelven, ezért az Ölel az éjszaka szerkesztője úgy döntött, lefordítok két – a könyv hangulatához és keletkezéséhez szorosan kapcsolható – verset. A könyvhöz járó levelében mindkét vers olvasható, innen idézzük az egyik versszakot.
Bujkáltam: „Éppen dolgozom”, kiabáltam;
nem nyitottam ajtót, s ha mégis, borostásan;
„Himlős lett a szakács, meghalt”; „Nincs gin a házban”;
sokféle meredek mesét kitaláltam.
Fénytelen tekintet, nyers modor fogadott
minden ripőköt és minden barátot –
az okos és szép nagymenők vették a lapot,
s kerestek maguknak másik Ararátot.
Az Ölel az éjszaka a dzsesszkorszak ikonikus regénye: egy házasság lassú széthullása, a szerelem és a veszteség története a Riviéra napfényes felszíne alatt. Fitzgerald egyik legszemélyesebb és legnagyobb hatású műve – a háttere után lássuk történetét!.
A rendkívül tehetséges, elbűvölő egyéniségű, szépreményű fiatal amerikai elmegyógyász, Dr. Dick Diver egy svájci idegklinikán beleszeret páciensébe. Nicole Warren gyönyörű fiatal lány, aki anyja halála után egészségtelenül közel került édesapjához, és ez a trauma tette skizofrénné. Dick feleségül veszi Nicole-t, hogy ne csak orvosa, hanem örök támasza is legyen. A házassággal mesés vagyon is jár, így Dick elkezdi élni a két világháború között Európában utazgató amerikaiak léha életét. Az alkoholizmus, a szeretők és a teljes céltalanság meredek lejtőre löki, ahol megállíthatatlanul száguld a végső romlás felé, a pénzzel járó hatalom kikezdi emberi értékeit és házasságát.
Az Ölel az éjszaka betekintést nyújt a gazdagok életmódjába és felszínes kapcsolataikba, bemutatja a pénz demoralizáló hatását, egyben kegyetlen kritikája az amerikai álomnak. Emiatt is érdekes Jessica Biel hollywoodi színésznő (Justin Timberlake felesége) nyilatkozata a könyvről, amely személyes kedvence. „Jó párszor elolvastam már, és egyszerűen imádom. Tragikus, de azt gondolom, hogy a tragédiák jók nekünk: elolvassuk őket, és rájövünk, hogy talán nem is csináljuk olyan rosszul a dolgainkat, sőt, rendben vagyunk.”
Az e havi témánk: egy regény, amelynek a szerzője amerikai. A NIOK közös könyv tehát az Ölel az éjszaka – ajándékként a szerkesztő, Babiczky Tibor különleges levelével. További nagyszerű könyveket is válogattunk a havi témában, itt megnézheted a Libertine csapatának összes ajánlatát. Olvass velünk, majd beszéljük ki a könyvet Szabados Ágival szeptember végén élőben a Nincs időm olvasni kihívás Facebook-csoportban!
